A jó gazdák tudják, hogy a földeken nem szabad elsietni semmit. Ha nem jól boronálsz, ha nem körültekintően veted el a búzát, ha nem figyelmesen aratsz, mind veszteségeket okoz. A pusztában épített kerítéssel is hasonló a helyzet. Ha csak az a fontos, hogy minél előbb túl legyél rajta, több bajt csinálsz, mint hasznot. A Szegedi Kattintós összefoglalja, milyen veszélyekkel fenyeget, ha úgy esünk neki egy ilyen projektnek, mint tót az anyjának.

Fotó: hir24.hu

1. Az a legnagyobb gond azzal, hogy a novemberi átadási határidőt augusztus végére módosította Orbán Viktor, hogy felgyorsította a migránsok mozgását, így a jelenlegi, Csongrád megyén keresztül haladó útvonalat gyakorlatilag turbó üzemmódba állították az embercsempészek. Gyanítjuk, hogy az alantas, hátsó szándékoktól sem mentes kormányzati kommunikációs agytröszt szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hiszen ha augusztusban sikerül „produkálniuk” a napi ezres menekültlétszámot, akkor nagy lesz a kontraszt a kerítés üzembe állítása után, hiszen a kezdeti időszakban itt gyakorlatilag megszűnnek a határsértések. Ez persze jó a kormánynak, jó a Fidesznek, jó az embecsempészeknek is, de nagyon nem jó a határ mentén élőknek, a határt őrző szerveknek, na és persze nem jó a menekülteknek sem. Azokkal a gazdákkal sem egyezkedtek sokáig, akiknek a területén épül a kerítés, és akiknek lényegében kisajátította a földjeik egy részét az állam. Ha majd elül ez a hisztéria, és már nem nemzetellenes cselekedet lesz kártérítést kérni a kieső haszon miatt, akkor majd perek tucatjai indulhatnak meg az állam ellen. Egyelőre azonban inkább kivár mindenki, hiszen állambácsi rohamléptekben három méter magas kerítést akar, a gazdák meg morgolódnak a bajszuk alatt, de az ügyet le kell egyszer rendezni a két fél között. De, mint tudjuk, egyetlen szempont van kormányzati részről: a népszerűségvesztés megállítása, ami ilyen rapid döntések meghozatalával kivitelezhető.

2. Hamar munka sose jó! Főleg, ha megsérted a hazai és nemzetközi jogszabályokat. Civilek, jogászok, ellenzékiek napok óta sorolják, mennyi jogsértés történt, mióta elkezdték építeni a szerb-magyar határon a kerítést. Persze a jogszabályok nem záróvonalak, a kormány így bármikor áthajt rajtuk, ha az érdekei így diktálják. Nem akarjuk felsorolni az összes intézkedést, amelyek jogilag aggályosak, de azért arra felhívnánk a figyelmet arra, hogy milliárdokat beleölni egy építkezésbe, mely nem rendelkezik sem kiviteli tervekkel, sem hatósági engedélyekkel, sem a hozzá szükséges eszközökkel és építési anyagokkal, nagy felelőtlenség. A hatástanulmányok hiányára már nem is pazaroljuk a betűket, hiszen tudjuk, ez az Orbán-kormány számára ez úri passzió, felesleges luxus. Azért arra érdemes lenne egy kis energiát fordítani, hogy felmérjük a környezet, azon belül is főleg a vadállomány számára milyen súlyos következményekkel jár, ha ilyen hirtelen átvágják a vonulási útvonalaikat. A pengés kerítésnek köszönhetően mészárszékké alakulnak azok a vadak által használt csapások, melyeket pengék fognak kettévágni. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, amikor az éjszaka sötétjében egy vaddisznócsorda belerongyol egy ilyen kerítésbe. Idáig hallatszik a visításuk!

Fotó: index.hu

3. Miután a főnök Tusnádfürdőn kiadta a jelszót, hogy két hónappal előre kell hozni a kerítés átadását, elkezdhetett főni Hende Csaba kopasz feje, hogy honnan kerít elő annyi eszközt és embert, hogy ez megvalósítható legyen. A kormányzati Jolly Jokernek számító Pintér Sándor sietett a segítségére, hiszen ő minden gond nélkül kivezényel akár több ezer közmunkást is bármilyen építkezésre. Úgy érezzük magunkat, mintha jönne az ár, és minden hadra fogható férfinak, nőnek, gyereknek ott kéne töltenie a zsákot a gátakon. Mindez most persze nem igaz, a hisztériakeltésben jeleskedő kormányzati propagandának köszönhetően szinte senki sem teszi szóvá, hogy a közmunkaprogramot lényegében honvédelmi célokra használják. A civilek kivezénylése ilyen terepre megerősíti azt a háborús retorikát, melyet az utóbbi hetekben használt a kormányhoz közeli közmédia. Élünk a gyanúperrel, hogy az építkezés felpörgetésével is ennek a retorikának kívántak alájátszani, és ezért küldtek ki Csongrád megyei vállalkozóknak olyan leveleket, melyben arra hívják fel a figyelmüket, hogy ha a haza hívja őket, akkor a teherautójukkal indulniuk kell a határra. Lényegében mozgósít a kormány, ami mindig a hisztériakeltés egyik utolsó stádiuma. A tisztánlátás érdekében jegyezzük meg, ha fuvarozók és közmunkások helyett rendvédelmi dolgozókat, esetleg katonákat rendeltek volna a határra, hogy a megerősített határőrizettel szolgálják a hazát, talán a pengés kerítés építését is elkerültük volna. A cél persze nem ez volt…

4. Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a kerítés humanitárius katasztrófával fenyeget, hiszen a magyar területen épülő kerítés nem az országhatárt védi, hanem az attól tizenöt méterre lévő belső területeket. Az úgynevezett áteresztő kapuk építése annak a beismerése, hogy a magyar hatóságok is számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a magyar területen összegyűlt, ám a kerítésen átjutni nem képes menekülttömeg komoly problémát fog okozni, így időnként meg kell nyitni ezeket a kapukat. A szerb hatóságok jelezték, hogy számukra is komoly problémát fog okozni, ha a jelenleginél is több menekültről kell gondoskodniuk a saját oldalukon, ráadásul új útvonalak kialakításába kezdenek az embercsempészek, így mind Szerbiában, mind Magyarországon újabb területeket vonnak be a migránsok átjuttatásába. Ez azt eredményezheti, hogy Horvátország és Románia is a fősodorba kerülhet, így a probléma már nem pusztán magyar-szerb együttműködést igényel majd, de be kell vonni a két említett szomszédot is. Szerbia egyébként előnyt is kovácsolhat a helyzetből, hiszen jelezheti az Európai Unió felé, hogy a kerítés megépítése következtében olyan hihetetlen embertömeg gyűlt össze az északi határainál, hogy a közösség segítsége nélkül ezt képtelen megoldani. Ez a pénzügyi támogatáson kívül jó alkupozíciót is jelenthet az unióba törekvő szerbeknek, míg a magyarok sem mentesülnek a menekültek áradatától, hiszen a horvát és román határon továbbra is érkezni fognak az országba illegális határsértők. A kerítések újkori történelme azzal a tanulsággal jár, hogy amíg az egyik oldalán egy ideig fellélegeznek, addig a másik oldalán egyre nagyobb lesz a feszültség, így csak ideig-óráig tart a kerítés visszatartó hatása. Példa erre a szír-török határon lévő szögesdrótkerítés, melyet többször áttörtek a menekültek, mert a helyzetük tarthatatlanná vált a szír oldalon. Az Orbán-kormány egyre jobban belemászik a menekültügybe, és látványosan kerüli a kormányzás valódi kihívásait, pedig amint elül a hisztéria, ismét olyan kérdésekre kell választ adnia, melyek a keményen dolgozó embereket közvetlenül érinti. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Hiába csodálod a varázsló táncát, előbb utóbb ő is elfárad, aztán meg csak a tüzes vizedet iszogatod szomorúan a tábortűz mellett.”      

Frédi és Béni