Ismét bekerültek a közbeszédünk be olyan szavak, mint cigánybűnözés, genderezés. A „nemzeti radikalizmust” nyíltan felvállaló Mi Hazánk Mozgalom a semmiből jött, és a Fidesz hallgatólagos (és pénzügyi) támogatásával építette fel magát néhány hónap alatt. Az MHM elsődleges küldetése a Jobbik meggyengítése, szavazótáborának elterelése az ellenzéki oldalról, ugyanakkor jó hivatkozási alap lesz Orbán Viktor számára, amikor a kereszténydemokrata szövetségeseknél meg kell magyaráznia, miért tolódott el a szélsőjobb felé a Fidesz. Ugyanezt a szerepet töltötte be a Jobbik is, amíg el nem kezdett néppártosodni. A Fidesz akkor van elemében, amikor szatellit pártok keringenek körülötte.
Fotó: index.hu
A Mi Hazánk Mozgalom felélesztette a tíz éve betiltott Magyar Gárda szellemét, hiszen az előszeretettel masírozó Nemzeti Légó a párt katonai szárnyaként funkcionál. Feladatuk, hogy balhékat provokáljanak olyan településeken, ahol vannak szép számmal szimpatizánsaik, ugyanakkor az ellentüntetőket is az utcára lehet csábítani, ezzel is demonstrálva az ország megosztottságát bizonyos kérdésekben. A rendkívül pragmatikusan politizáló Orbán Viktor az ásotthalmi polgármesterben megtalálta azt a személyt, aki elvégzi helyette a piszkos munkát. A miniszterelnök számára egyre kínosabbá váló Jobbik ugyanis az egyetlen politikai erő volt a jobboldalon, amellyel osztoznia kellett a konzervatív szavazatokon, ugyanakkor ez a párt kampányolt leghatékonyabban a korrupció témájával a legutóbbi választásokon.
Az úgynevezett „nemzeti radikalizmus” főként akkor hasznos a kormánypárt számára, amikor anyagi függésben tudja tartani azt a pártot is, amelyik ellen harcol, illetve azt is, amelyet felhasznál annak bomlasztására és gyengítésére. Amíg ugyanis a Jobbik fuldoklik az adósságban (főként azért mert rengeteg pénzbüntetéssel sújtotta az Állami számvevőszék), addig ellenlábasát alig leplezetten bőkezűen támogatja a Fidesz. Nem volt nehéz észrevenni például az uniós választási kampányban, hogy az óriásplakátok piacát uraló kormánypárt mellett csak a Mi Hazánk Mozgalom hirdetései jelentek meg a fizetős helyeken. Ehhez képest a választáson elért 3,3 százalékos eredmény nem is mondható valami fényesnek, hiszen ezzel egyetlen képviselőt nem tudtak bejuttatni az Európai Parlamentbe.
A Mi Hazánk Mozgalom küldetése ezért most az, hogy a Jobbik ellen kampányoljon, amihez megengedett olyan szlogen használata is, mint a: „Se Gyurcsány, se Orbán”.
Orbán féktelen haragját az is táplálja a Jobbikkal szemben, hogy a tavalyi országgyűlési választások előtt Simicska Lajos, a lázadó fideszes oligarcha beállt pénzével a párt mögé, és csak nagy csatározások után lehetett pacifikálni az egykori pártpénztárnokot, és visszafoglalni a birtokában lévő médiabirodalmat. A Fidesz rengeteg pénzt és energiát fektet abba, hogy eltüntesse a közéletből a Jobbik politikusait, aminek egyik eleme a pártból kiszakadt szélsőjobbos politikusok felkarolása és pénzelése. Igen ám, de Toroczkai meglehetősen nehezen kiszámítható partner, aki most éppen a Fidesz malmára hajtja a vizet, ám a faji gyűlöletkeltés nyílt felvállalása akár arra is sarkallhatja a hatóságokat, hogy a párt és a Nemzeti Légió tervezett akcióit meghiúsítsák.
Orbánnak ugyanis most rendkívül óvatosnak kell lennie, hiszen éppen most szeretne visszasomfordálni a néppártiak táborába, így ha nem lép fel határozottan a cigányságot és más hazai kisebbségeket zaklató demonstrációkkal szemben, könnyen rásüthetik az európai szövetségesei, hogy csak színlelte a pálfordulását. A Fideszt ugyanis most épp azért függesztették fel a kereszténydemokrata pártcsaládban, mert a kampányban félreérthetetlen rasszista utalásokat használtak, ugyanakkor nagy buzgalommal építette le a kormány a jogállami intézményeket, és szédületes tempóban terjesztette ki a hatalmát a gazdaság és államigazgatás minden szegmensében. Egy radikális mozgalom támogatása tehát most nem igazán jó üzenet azok felé, akik eldönthetik, hogy visszatérhet-e a magyar kormánypárt az európai politikát meghatározó intézményekbe, vagy sem.
A Fidesz szereti uralni a másik térfelet is, vagyis befolyást szerezni kritikus szemléletű sajtóorgánumokban, ügynököket beépíteni ellenzéki pártokba, és végső esetben szétrobbantani azokat. Lényeg, hogy mindig mindenki függjön valamennyire a kormánypárttól, így lehet elérni, hogy egymás ellen kampányoljanak a túloldalon felsorakozó pártok, és ne fogjanak össze a Fidesz ellen. A Mi Hazánk Mozgalom küldetése ezért most az, hogy a Jobbik ellen kampányoljon, amihez megengedett olyan szlogen használata is, mint a: „Se Gyurcsány, se Orbán”.
Fotó: Political Capital
Ezzel a mímelt középen állással lehet ugyanis hatékonyan elcsábítani a jobbikos szavazókat, de egy ilyen suta közhelynek bedőlhetnek akár LMP-s vagy MSZP-s hívek is. A lényeg azonban a nonstop balhézás, a masírozás, az érzelmek felszítása, hogy ne a korrupció, az egészségügy és az aggasztó szociális kérdések foglalkoztassák az embereket. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha azt nézed, hogy a másik falu ég, kevésbé figyelsz a tábortüzedből kipattanó szikrákra, úgyhogy rövidesen te is csak a hamut söpörheted össze a saját portádon.”
