Ami a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül zajlik, a civil kurázsi és a hatalmi arrogancia csatája. Az esélyek természetesen nem egyenlők, hiszen a hatalmas médiagépezettel rendelkező Orbán-kormány nincs kényszerhelyzetben akkor sem, ha a hallgatók ellenállása és a tanárok jelentős részének felmondása miatt el sem kezdődik az érdemi oktatás az intézményben. Ugyanakkor az események rámutatnak arra a tényre, hogy a társadalmi szolidaritás már sokkal jobb állapotban van Magyarországon, mint mondjuk 6-8 éve.

Fotó: 24.hu

Többször értekeztünk már arról, hogy az Orbán-rendszer egyik fő törekvése a társadalmi szolidaritás ellehetetlenítése Magyarországon. A különböző szociális, szakmai és civil csoportok elleni fellépését ugyanis az jellemezte, hogy a konfliktusok idejére sikerült izolálniuk ezeket a szerveződéseket, így a minimálisra csökkentették annak az esélyét, hogy más fenyegetett társadalmi csoportok is kiálljanak a megtámadottak mellett.

Az SZFE elleni támadás esetén azonban mintha megváltozna a tendencia. A hatalom ugyanis a maga erőszakos módján ugyan végigvitte az intézmény átjátszását a kormányhoz kötődő közalapítványhoz, ám amikor annak vezetői megpróbálták elfoglalni aúj pozíciójukat, a diákság, a tanárok és szimpatizánsok megakadályozták ezt. A Vidnyánszky Attila elleni közös fellépés olyan összhangot teremtett a társadalom jelentős részében, hogy vidéken, sőt külföldön is tiltakozásokat indított el a kormány módszerei ellen.

Minél inkább eszkalálódik ugyanis a helyzet, annál jobban látszik a NER tehetetlensége.

A NER már nem úgy viszi végig az akaratát, mint korábban, most éppen egy viszonylag kis létszámú felsőoktatási intézmény akadt meg a torkán. A kormánypárti politikusok persze igyekeznek bagatellizálni az ellenállást, hiszen, ha kiderülne, hogy egy egyetemmel sem bírnak el, joggal feltételeznék a magyar választók azt, hogy a Fidesz akár egy országgyűlési választáson is kudarcot vallhat. Az ügy ezért bármennyire is kínos az állampárt számára, fontos hogy bebizonyítsa, ki az úr a házban.

Ha ugyanis nem működne az a régi módszer, mely az elégedetlenkedők ellehetetlenítésére, mozgalmuk kifulladására alapoz, akkor újat kéne kitalálni, ami amellett, hogy némi kreativitást feltételezne a kormányzati agytrösztről, azt a veszélyt is hordozná, hogy az új módszer már nem lenne olyan hatásos, mint a korábbi. A tiltakozó diákok fölényeskedő leszólása, az „ugráljatok csak, majd kifáradtok” mentalitás azonban most csak olaj a tűzre. Minél inkább eszkalálódik ugyanis a helyzet, annál jobban látszik a NER tehetetlensége.

Fotó: blikk.hu

Ettől még győzedelmeskedhet a kormányzati oldal, ám a társadalmi szolidaritás felerősödése nem túl jó hír a Fidesz potentátjai számára. Le lehet szedetni a tiltakozó feliratokat olyan intézmények faláról, melyekben sokan támogatják az SZFE tanárainak és diákjainak tiltakozását, ám az ilyen intézkedések egyre kínosabbak azok számára, akik kényszerből egy erőszakos kormányzati intézkedést védenek. Ha a félelem már nem uralja a társadalom minden szintjét, akkor válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a magyar választópolgárok is legalább olyan szolidárisak egymással, mint az EU más tagországaiban élők. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Csak addig félsz a kis cowboytól, amíg meg nem látod a kezében a játékpisztolyt.”