Háborúzni, konfliktust vállalni egyetlen fronton sem egyszerű, ám több ellenség ellen hadakozni egyszerre, kifejezetten kemény kihívás. Orbán Viktor és csapata nem ijed meg a saját árnyékától, azonban egyre több fronton keveredik kilátástalannak tűnő csatározásokba, ami már a kormány működését is veszélybe sodorhatja. A Szegedi Kattintós most öt komoly konfliktust vázol fel ezek közül.
Fotó: nyugat.hu
1. Simicska Lajos. A Fidesz eddigi főoligarchája rengeteg fejtörést okoz az Orbán-rezsimnek 2014-es lázadása óta. Simicska nem csupán gazdag, de rengeteg információval is rendelkezik ahhoz, hogy megkeserítse egykori kollégiumi szobatársa életét. A kormány most erőből próbálja lenyomni Simicska érdekeltségeit, ám a küzdelem úgy tűnik a bírósági tárgyalótermekben fog eldőlni. Az oligarcha még nem adta fel ugyanis, hogy megszerezze Andy Vajna elől a TV2-őt, nem engedi elbontatni a hirdetőoszlopait a fővárosban, és tovább működteti médiabirodalmát (Lánchíd Rádió, Hír TV, Magyar Nemzet, Metropol), amely most már jóval kiegyensúlyozottabb tájékoztatást nyújt, mint amikor a Fidesz érdekeit szolgálta. Simicska ugyanakkor tartogathat még meglepetéseket, hiszen nagyon jól ismeri a Fidesz belső ügyeit, a pénzcsatornák működését, egykori szövetségesei gyengéit.
2. Tarlós István. Nyilván sokan meglepődnek azon, hogy a Fidesz főpolgármestere is a kemény ellenállók táborát erősíti. Az öntörvényűségéről ismert Tarlós így is nagyon sokáig maradt lojális Orbán Viktor kormányához, ám a főváros anyagi ellehetetlenítéséhez nem asszisztálhat tovább. Tarlós nem szívbajos, a zsaroló stílusáról ismert kormányt viszont zsarolja, például belengette bizonyos utazási kedvezmények megszüntetését, az elővárosi közlekedés finanszírozását pedig egyenesen a kormány nyakába varrná. Tarlós előbb csak Lázár Jánossal szájkaratézott, majd a szent tehénnek tartott miniszterelnöknek is beszólt. (Persze nem olyan keményen, mint Simicska Lajos.) Tarlós kulcsszereplő a Fidesz szövetségesi politikájában, mivel állítólag már megkapta az elbocsátó szép üzenetet a kormánypárttól, ugyanis nem őt jelölik főpolgármesternek a következő helyhatósági választáson.
3. Egészségügy. Régi, akut probléma, nem is érdemes sokáig fejtegetni, miért kerülhet nagyon sokba a kormánynak, ha nem kezeli súlyának megfelelően ezt a kérdést. Lehet ugyanis kőkemény propagandával ellensúlyozni a népszerűtlen intézkedéseket, de ha mindenki érezni fogja a saját bőrén, hogy az állam egyik legfontosabb szolgáltatása került az összeomlás szélére, nincs az a plakátkampány vagy rezsicsökkentés, amely elfeledtetné a polgárokkal, hogy a Fidesz kormányzásának hatodik évében nem hogy javult volna, de rohamosan romlik az egészségügyi szolgáltatások színvonala.
4. Oktatás. Eddig azt hittük, hogy a tanárok türelme végtelen, de most már sem a fenyegetés, sem a lekenyerezés nem hatásos eszközök ellenük. Épp azért robbant olyan nagyot és ilyen váratlanul az oktatásügy bombája, mert a feszültségeket mélyen a felszín alatt tartották az érintettek. Ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot nem szüntetik meg, vagy nem szervezik át sürgősen, nagyon nagy bajba kerülhet a kormányzat. Az oktatásügy az egészségügyhöz hasonlóan szinte minden magyar családot érint, így az itt keletkező feszültségek előbb-utóbb a kormánypárti szavazók táborának apadásával jár, úgyhogy a tét óriási a Fidesz számára. Látszatmegoldások se itt, se az egészségügyben nem elegendőek már az időhúzásra sem.
Fotó: nol.hu
5. Európai Unió. Orbán jó érzékkel szabadította a magyar választópolgárok haragját az Európai Unióra, hiszen pontosan tudja, bűnbakokra mindig szüksége lesz, ha nem akarja, hogy a kormánya lássa kárát a súlyos politikai hibáknak. Nem olyan nehéz feladat az uniós intézményeket tehetetlenséggel vádolni, hiszen tényleg nehézkesnek tűnik a döntéshozatali mechanizmus az EU-n belül. Ez főleg akkor vezet látványos eredményre, ha közben Magyarországon lányegében mindenről egy szűk kör, de elsősorban Orbán Viktor dönt. Ezt a magyar polgárok „tökösségként” értelmezik, és Orbán sokat is profitált ebből az imázsból, főleg a menekültválság idején. Tény azonban, hogy az uniós intézmények, ha lassan is, de ráébredtek arra, hogy Orbán fittyet hány a közös elvekre, az EU-t pedig egy pénzes bácsikának tekinti, akit távollétében lehet szidni a családi ebédnél, sőt otromba viccekkel is lehet cikizni a desszert elfogyasztása után, amit mellesleg ő fizetett. Ez a konfliktus sok politikai hasznot hozott ugyan Orbánnak, de országa elszigetelődött, és teljesen elvesztette szavahihetőségét a magyar kormány. Egyre több forrást tart vissza az EU, ami azt bizonyítja, hogy ez a konfliktus is rendkívül sok kárt okoz mind a magyar kormánynak, mind a magyar állampolgároknak. Ahogy egy ősi dakota mondás tartja: „Ha lenyilazzák az egész törzsedet, ne vigasztaljon az, hogy a gyűlölt szomszédod is az áldozatok között van.”
