Lényegében teljesen mindegy, miről szavazunk, az ellenzékiek ellenállnak minden kormánypárti kezdeményezésnek, a kormány hívei viszont bármi mögé odaállnak, ha Orbán Viktor erre buzdítja őket. Lényegében ez a legvilágosabb üzenete a mostani kampányhajrának, hiszen úgy tűnik, az migránsügyben keltett érzelmeket végül mégis felülírják a pártpreferenciák. Egyre valószínűbb tehát, hogy a kvótanépszavazás a Fidesz jövőjéről fog dönteni.
Fotó: hirekma.hu
A nyár közepén még úgy tűnt, a Fidesz az ellenzéki érzelmű, ám a migránsellenes kampányra igencsak fogékony szavazók támogatásával éri majd el, hogy érvényes népszavazással tartson be Brüsszelnek. Segítette őket az ellenzéki pártok megosztottsága, tanácstalansága, és azok a durva kommunikációs hibák, melyeket elsősorban a szocialisták vétettek. Aztán jött az olimpia, a kormány a biztosnál is biztosabbra akart menni, és a felturbózott propaganda elkezdte elbizonytalanítani az Orbán-kormányt amúgy nem igazán szívlelő biztos szavazók táborát.
Az Index és Závecz Researc közös közvélemény-kutatása három nappal a voksolás előtt azt mutatja, hogy a bojkottáló és a biztos szavazók tábora a jelenleg érvényes pártpreferenciák vonalát követik. Ez siker az ellenzéknek, hiszen mégis meg tudta győzni híveit, hogy nem érdemes kockáztatni még az érvénytelen szavazatokat sem, hiszen a kormányban nem szabad megbízni egy pillanatra sem. Az ellenzéki üzenetek, - ami nagyon kis felületen érte el a választókat (legalábbis a kormány lehetőségeihez képest) – a nyár második felétől elsősorban arról szóltak, hogy ez a voksolás nem elsősorban a migránskérdésről, hanem az Orbán-kormány megítéléséről és jövőjéről szól, és ez meglepő módon elég jó hatásfokkal eljutott az érintettekhez. Továbbra is életben tartották a korrupciós ügyeket, nem engedték elterelni a figyelmet a legdurvább törvénysértésekről, legkirívóbb visszaélésekről.
Kevesen dicsérték az utóbbi években a magyar ellenzéket úgy általában, a baloldal kommunikációjáról pedig elég lesújtó vélemények láttak napvilágot, most azonban egy halvány elismerés jár a hatalmas kormányzati ellenszéllel küszködő pártoknak. Néhány hónap után ugyanis rájöttek, hogy egy olyan ügyesen elrejtett csapdába igyekszik bevezetni őket a kormány, amelyből évekig nem kászálódhatnának ki. A szavazásra feltett kérdésre ugyanis nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, a kérdés ugyanis önmagában megtévesztő és hazug.
A szavazáson való részvétel és bármiféle vélemény megfogalmazása a kérdés tartalmával kapcsolatban a kormány malmára hajtja a vizet, így nem maradt más eszköz, mint a bojkott, esetleg a Kétfarkú Kutya Párt által végigvitt paródiaáradat. Ha a baloldali pártok osztottak és szoroztak, akkor egyszerű volt a képlet: Van Magyarországon 20-25 százalék a választópolgárok között, akik soha, semmilyen kérdésben nem nyilvánítanak véleményt, így ha távol tudják tartani az urnáktól a saját híveiket, van esély arra, hogy a kormány kudarcot valljon. És a cél csakis az érvénytelen népszavazás elérése lehetett.
És sokan ma Magyarországon jobban utálják a kormányt, mint a migránsokat, ami akkor lesz csak igazán hervasztó felismerés a Fidesz számára, ha nem lesz érvényes a népszavazás.
Most úgy tűnik, ez a taktika akár eredményre is vezethet, hiszen a kormány görcsös kampányhajrája rámutatott arra, hogy sok ellenzéki szavazó megértette, mire akarja őket használni Orbán Viktor. A kormány nem csupán a túlpörgetett kampánnyal hibázott, de lényegében kizárta a választásból a külföldön dolgozó magyarokat, ugyanakkor látványosan kampányolt a határon túli magyaroknál, akik ellensúlyozhatják a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külhonban élők szavazatainak elmaradását. Ez utóbbiak százezreit tudatosan hozzák olyan helyzetbe, hogy minél nehezebben élhessenek szavazati jogukkal, pedig nem egyértelmű, hogy tőlük nem kapná meg a kormány azt a támogatást, amire az itthoniaktól számít.
A bizonytalan részvételi arány egyébként olyan extrém kijelentésekre sarkallták a kormányzati politikusokat, melyeket még nyugat-európai náci pártoktól sem igazán hallhatunk. Jól kirajzolódott a kormánypárt társadalomképe akkor is, amikor a magyarországi romák helyzetével hozták összefüggésbe a migránskérdést. Az egyre szélsőségesebb nyilatkozatok pedig nem jelentették automatikusan a szavazni hajlandók táborának növekedését, mert sokan úgy érezték, a kormány rágörcsölése a témára annak a jele, hogy számukra a politikai túlélés a tét. És sokan ma Magyarországon jobban utálják a kormányt, mint a migránsokat, ami akkor lesz csak igazán hervasztó felismerés a Fidesz számára, ha nem lesz érvényes a népszavazás.
Maga Orbán Viktor is elismerte, hogy hat év kormányzás elkoptatta a Fideszt, ám odáig nem ment el, hogy a korrupciós botrányok miatt sokan szeretnék megbüntetni őket, így a választók jelentős részének mindegy hogy mikor, milyen ügyben, de szeretnének ártani nekik. Október 2-án valószínűleg ezt sokan megteszik, mert számukra már nem hiteles az, amit a kormány kommunikál, legyen szó menekültekről, nemzeti bankról, Habony Árpádról vagy Voldemortról.
Fotó: hirekma.hu
Így talán nem túlzás azt állítani, hogy sokkal nagyobb téttel bír az október első vasárnapjára kiírt szavazás, minthogy mit üzenünk magunkról Brüsszelnek. Az Orbán- kormány hitele, legitimációja, politikai jövője a tét, és ha ezt sokan megértik, akkor az igenek túlsúlya ellenére kudarc lesz a népszavazás kezdeményezők számára. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Csak úgy óvhatod meg magad attól, hogy visszanyaljon a fagyi, ha nem vásárolsz magadnak fagylaltot.”
