A paksi beruházás maradt Orbán Viktor utolsó hosszú távú projektje, ezért tíz körömmel fog ragaszkodni a megvalósításához. Az olimpiai pályázat elbukása után a kormánynak most mindennél fontosabb felmutatni egy sikeres „nemzeti ügyet”, épp ezért mindent el fog követni annak érdekében, hogy a paksi bővítés megvalósuljon. Ha nem Orbán Viktor kormányáról lenne szó, azt mondanánk, hogy épp ezért lenne logikus egy népszavazást kiírni róla, ám mivel nem játsszuk el a naiv állampolgár szerepét, tudomásul vesszük, hogy ezúttal a régi taktikát követi a hatalom, vagyis, minél kevesebb információt kíván a polgárai orrára kötni. Összeszedtük, miért lenne fontos, hogy az LMP kezdeményezésére megtartsák a népszavazást ebben az ügyben.

Fotó: 24.hu

1. A népszavazás intézményét annyira ellehetetlenítette az Orbán-kormány az utóbbi hat esztendőben, hogy ideje demonstrálnia, akkor is kíváncsi az emberek véleményére, amikor történetesen nem ő kezdeményezi a referendum kiírását. Persze nem gondoljuk, hogy a kormány ezt a szempontot komolyan veszi, hiszen többször bebizonyította, nem veszi komolyan a népi kezdeményezéseket, lényegében arra rendezkedett be, hogy csak az általa preferált ügyekben legyenek kampányok. Ha mégis úgy döntenének, hogy átengedik az LMP kezdeményezését, és összegyűlne az elegendő aláírás a szavazás kiírásához, akkor nehéz helyzet állna elő minden fél számára, hiszen a paksi beruházásnak szinten minden érdemi elemét titkosították, úgyhogy csak elvi vita folyhatna arról a kampányban, hogy ez a beruházás gazdaságilag indokolt-e.

A jelenleg 80 százalékos GDP arányos hitelállományunk hirtelen megnőne körülbelül 10 százalékkal, és akkor már Matolcsy György piros pöttyös fenekű gyerekei se mentenek meg bennünket attól a szégyentől, hogy az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentési tendencia helyett újabb terheket vegyünk a vállunkra.

2. Épp a titkosítások miatt lenne azonban jó belevágni egy népszavazási kampányba, hiszen nyomás alatt a kormány talán végre elárulna valamit abból, miként számolta ki, hogy nyereséget fog termelni az erőmű. Szakmai vita folyhatna, amit nagyon nem szeret a kormány, hiszen csakis az érzelmi meggyőzés eszközét ismeri, ugyanakkor Orbán Viktor minden megnyilvánulása azt sugallja, hogy nem tartja elég érettnek a népét arra, hogy ész érvek ütköztetéséből vonjon le tanulságokat. Persze az ellenzék sem lenne rest, és meglovagolná azt a szempontot, amit a Momentum Mozgalom is jól használt az olimpiai aláírásgyűjtés idején. Ma ugyanis Magyarországon az a legfőbb érv minden nagy projekt ellen, hogy amíg nincs rendbe téve az egészségügy, a szociális ellátórendszer, az oktatás, amíg nő a dolgozói szegénység, addig ne vegyünk fel hitelt egy ilyen gigaberuházásra.

                        Fotó: greenfo.hu

3. És itt van a talán legütősebb érv a népszavazás mellett, ami egyben a hatalom számára riasztó szempont lehet. Az a kormány ugyanis, amely néhány éve még harcot hirdetett az államadósság ellen, most olyan hihetetlen mennyiségű pénzt kíván elkölteni, amit nagyon sokáig fog nyögni ez az ország. A jelenleg 80 százalék körüli GDP arányos hitelállományunk hirtelen megnőne körülbelül 10 százalékkal, és akkor már Matolcsy György piros pöttyös fenekű gyerekei se mentenek meg bennünket attól a szégyentől, hogy az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentési tendencia helyett újabb terheket vegyünk a vállunkra. Nyilván ez a legsebezhetőbb pontja a projektnek, amit csak tetéz az a tény, hogy ezt a hitelt az oroszoktól vennénk fel.

    Fotó: nepszava.hu

4. Ezen a ponton egy új front nyílna a projektet támogatók és ellenzői között, hiszen az a tény, hogy ez a projekt lényegében minden elemében Putyin Oroszországához kötne bennünket, kitágítaná az ügy politikai aspektusait. A magyar társadalomnak ugyanis nem igazán volt terepe arra, hogy kibeszélje ezt a 2-3 éve húzódó problémát. Orbán Viktor közeledése Putyinhoz nem egyszerűen Paks miatt kardinális kérdés, de jelentősen befolyásolja Magyarország megítélését számos egyéb területen is. Putyin veszélyezteti legjobban Európa stabilitását, a szövetségeseinket nyíltan és burkoltan is fenyegeti, és bár tagadja, de folyamatosan beavatkozik más országok belügyeibe. Egy ilyen új barátság csak arra jó, hogy elveszítsük a régieket. Sokan találgatják, vajon mit remél Orbán ettől a barátságtól, de elég nyilvánvaló, egyelőre csak az oroszok húztak hasznot ebből az együttműködésből. Paks is olyan projektnek tűnik, amely haszonélvezője a hitelező és kivitelező orosz fél, nekünk pedig marad a hiteltörlesztés és gazdasági függés fokozódása.

           hirkozpont.eu

5. Bizony, ez is egy fontos szempont lehet, hiszen Magyarország nyíltan elfordult a modern és egyre olcsóbb megújuló energia hasznosításától. Azon kívül, hogy fideszes politikusok és családtagjai nagyot szakítottak napkollektoros pályázatokból, nem sok jelét látjuk annak, hogy a korszerű és környezetkímélő technológiák tért hódítanának hazánkban. A kormány szokása szerint mindent egy lapra feltéve erőlteti az atomerőmű építését, holott a világban visszaszorulóban van ez az irányzat. Miután a sportlétesítmények beruházásai ékesen bizonyították, hogy a tervezett költségek lényegében ugyanolyan blöffnek számítanak, mint a Dagály uszoda látványterve, viszonylag könnyen meg lehet értetni a magyar polgárokkal, hogy Paks esetében is milliárdok vándorolnak majd a kormányhoz közeli oligarchák zsebeibe, így egy népszavazás nem kecsegtet sok jóval a kormány számára. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Amíg nem kérdezed meg az apacsokat, hogy a véleményük a dakotákról, addig nyugodtan hiheted, hogy kedves, előzékeny, vendégszerető népnek tartanak bennünket.”