A hangzatos szólamairól elhíresült Orbán-kormány közel 10 éves tündöklése után lecseréli a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a közintézmények falain az Alaptörvény preambulumaként ismert Nemzeti Hitvallásra (NEHI). Mielőtt feltennénk magunknak a belülről önkéntelenül is feltörő kérdést: „Épp ez a legfontosabb most Magyarországon?”, vizsgáljuk meg a most lecserélt politikai nyilatkozat szövegét, amely lényegében a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapdokumentuma. Sok mindent meg fogunk érteni abból, ami 2010 óta történt ebben az országban.

Fotó: civilhetes.hu

„A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.” - szól a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” címet viselő politikai nyilatkozat első mondata, mely hatalmas méretben bekeretezve díszelgett 10 évig a közhivatalok falain. Ez a kijelentés a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alaptézise, hiszen azt hirdeti, hogy az utóbbi szűk 70 év lényegében csak vergődés volt a magyar történelemben, hiszen a Fidesz színre lépése előtt csak elnyomás és zűrzavar jellemezte az országot.

Eltekintve attól, hogy ebben a zavaros időszakban Orbán Viktornak is jutott négy év kormányzás, azért érdemes megemlíteni: a történelmet tényleg a győztesek írják, de épp ezért nem szabad hinnünk ezeknek az utólagos értelmezéseknek. A NENYI szerint például ki kell hajítanunk az ablakon a rendszerváltást, a többpártrendszer kialakítását, a sajtószabadság megteremtését, a demokratikus intézményrendszer megerősödését, valamint csatlakozásunkat az Európai Unióhoz. Ezek modern kori történelmünk felemelő pillanatai, melyekre büszke lehet az ország minden polgára attól függetlenül, hogy a jelenlegi kormányt vagy annak ellenzékét támogatja.

Azért arra a sugalmazásra is érdemes figyelnünk, mely szerint a 2010-es fülkeforradalommal szerezte vissza Magyarország a nemzeti önrendelkezését. Ez a gondolat megelőlegezi az Orbán-kormányok permanens szabadságharcát, melyet most éppen Brüsszel ellen vív, de ha netán ez nem lenne elég, bármikor besegíthet Soros Gyurka bácsi vagy akár Washington is. A NER alaptézise az, hogy folyamatos támadásokat kell elszenvednünk külföldről, de a nemzeti kormány szilárdan áll a vártán, és senki se mondhatja meg Magyarország kormányának, miként kell értelmeznie a menekültkérdést, a civil társadalom szerepét vagy a család fogalmát.

Elképzelhető, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát most azért távolítják el a közhivatalokból, mert a NER ebben a kontextusban már csak negatív üzeneteket küld a választók felé, és most a Nemzeti Hitvallás című szövegtől valamiféle ideológiai felfrissülést várnak.

De ne ragadjunk le az első mondatnál! Vannak a most nyugdíjba küldött Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának egyéb tanulságos részletei is. Itt van például a harmadik bekezdés: „Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.”

A szöveg egyértelműen utal arra, hogy a magyar választók maguk kötelezik a kormányt arra, hogy egy új rendszert, az általuk Nemzeti Együttműködés Rendszerének titulált konstrukciót hozzanak létre. Ez a szemlélet élt tovább a nemzeti konzultációk sorozatában, vagyis a kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy a választók maguk követelik ki azokat az intézkedéseket, melyeket már korábban elhatározott a kormány. A „nép nevében” cselekvő kormány számára így válik egy arctalan, irányított kérdések mögé bújtatott tömeg hivatkozási ponttá, ezáltal legalizálja saját hazugságait és népszerűsíti erőszakos, sokszor kirekesztő politikáját.

Van azonban ennek bekezdésnek egy olyan megállapítása is, amely visszacsapott a Fidesz arcába. Ebben a dokumentumban vezetik be ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fogalmát, melyet ma már szinte csak az ellenzék használ nem kis iróniával. Az Orbán-kormány utóbbi 11 éve ugyanis minden, csak nem nemzeti, nem együttműködés, és nem rendszer. A NER annak a megfoghatatlan ideológiának a gúnyneve lett, amely hiába igyekszik elfedni a kormány erőszakos, sokszor pökhendi és hazug politikai kommunikációjának a mellékhatásait.

A NER nem lett ugyanis népszerű, csak leválthatatlan. A Fidesz politikájának lényege, hogy minden választási évre összegereblyézzen legalább két és fél millió támogatót, sokak számára tegye egyértelművé, hogy nincs értelme az urnák elé járulniuk, és akik mégis ellenük szavaznak, legyenek tisztában azzal, hogy az ellenzék soha nem törheti meg Orbán Viktor egyeduralmát. Elképzelhető, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát most azért távolítják el a közhivatalokból, mert a NER ebben a kontextusban már csak negatív üzeneteket küld a választók felé, és most a Nemzeti Hitvallás című szövegtől valamiféle ideológiai felfrissülést várnak.

Az igazság viszont az, hogy olyannyira jelentéktelenné vált a NENYI az utóbbi 10 évben, hogy szinte észre sem fogjuk venni az eltűnését, illetve a lecserélését. A Fidesz egy pragmatikusan kormányzó párt, ám időről időre felvetődik az igény a vezetőiben, hogy valamiféle ideológiával támogassák meg a gyakorlati lépéseket. Valószínűleg most azért vették elő a Nemzeti Hitvallás szövegét, mert érzik, hogy a kormánypárt támogatói valamiféle ideológiai kapaszkodóra vágynak. Más kérdés, hogy a szöveg szerzői erősen vitatható figurák. Az egyik Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a másik pedig az a Szájer József, akinek politikai karrierje egy brüsszeli melegpartin ért véget tavaly decemberben.

Fotó: TASZ

A szimbólumok ilyen erőszakos terjesztése persze segítheti a kormányzást, sőt akár a választási győzelemhez is hozzájárulhat 2022-ben. Minden azon múlik, hogy a magyar társadalom mennyire fásult bele a kormány folyamatos nyomulásába. 2010 óta ugyanis olyan a közélet, mintha egy permanens választási kampány zajlana az országban. Ennek egy fontos elemét emelik most le a közhivatalok falairól, hogy aztán egy másikat helyezzenek a helyébe. Az Orbán-kormány szereti, ha mindig a polgárok szeme előtt van, üzenetei mindenhol elérik a választót. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha az istálló mellett laksz, az illatok mindig emlékeztetnek rá, hogy vannak lovaid.”