Észak-Korea szelleme telepedett a csütörtöki kormányinfóra, amikor Lázár János bejelentette, hogy talán jobban megérné hosszú távon, ha panelprogram helyett mindenkit családi házakba költöztetnének állami támogatással. A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos nagyvonalúsággal kezelte e meglepő javaslat részleteit, úgyhogy erős a gyanúnk, hogy egy újabb kormányzati elterelő hadműveletről van szó.
Fotó: magyaridiot.hu
Nem is olyan rég még azon zsörtölődtek a Fidesz vezető politikusai, hogy a panelekben lakó prolik miatt nem tudtak megnyerni választásokat. A népet persze nem lehet leváltani még akkor sem, ha toronyházakba zsúfolva éli mindennapjait, azt azonban el lehet érni, hogy egy pillanatra elhiggye a panelproli, hogy ha Orbán Viktor úgy akarja, akkor csöndes, kertvárosi környékre költözhet, a rezedaszagú utcában pedig luxuskocsik parkolnak. Egy pillanatra úgy tűnhet, hogy varázsütésre minden megváltozhat, ha népünk nagy vezére elhatározza magát.
Orbán Viktor persze még nem nyilatkozott érdemben a panellakók sorsának jobbra fordulásáról, ám gyanítható, hogy szavazókat szeretne szerezni a szegényebb sorban tengődő magyaroktól, ezért kecsegteti őket álomképekkel. Tény, hogy a lakótelepeken élők életminősége össze se mérhető a kertvárosokban lakókéval, ám önmagában attól, hogy valaki panelban lakik, még nem képvisel egy külön embercsoportot. Aki lakott már panelben, tudja, hogy ugyanúgy sokféle ember lakik egy toronyházban, mint egy kertvárosi társasházban. Sok a jó lakóközösség a panelekben, ugyanakkor a kertvárosokban szomszédok acsarkodnak egymással. Eleve hibás tehát az a felfogás, hogy a boldogságunkat a lakókörnyezetünk minősége biztosítja.
Jól tudjuk, hogy a Fideszt csakis a hatalom megtartása, népszerűségének növelése motiválja minden egyes politikai döntésében, így a panellakók kertvárosokba költöztetésének ötlete mögött sem szimatolhatunk mást, mint politikai haszonszerzést. Ez az ötlet azonban annyira abszurd, hogy két dolgot rögtön meg kell állapítanunk ennek kapcsán: egyrészt a kormány továbbra is lenézi a panelben lakókat, mert azt hiszi, hogy, egy ilyen átlátszó ígérettel megszerezheti a támogatásukat, másrészt a rezsicsökkentés jól bevált receptje helyett most új népszerűséghajhász ötletekkel próbálkozik a Fidesz.
Az abszurditásokról csak annyit, hogy a Portfolio gyorsan kiszámolta, hogy ha 1000 négyzetméteres telkeken egy közepes panellakással megegyező méretű (50 négyzetméteres) házakat húznának fel, akkor ehhez 777 négyzetkilométernyi új terület és 40 millió négyzetméternyi lakóterület kellene. Ennél is riasztóbb adat, hogy ha a panelek helyett azokkal legalább azonos méretű családi házakat építenének, úgy - 250 000 forintos újépítésű négyzetméterárral számolva - 10 000 milliárd forintba kerülne a megvalósítás. Ez irdatlan összeg, amit a panelben lakók nyilván nem tudnának előteremteni, ám az állam sem dobálhatja a lakótelepeken élők után számolatlanul a vissza nem térítendő támogatást.
A magyar építőipar sincs felkészülve egy ilyen hatalmas kihívásra, hiszen az ingatlanpiac igen hosszú és mély válságon ment keresztül az utóbbi években, a szakemberek jelentős hányada külföldre távozott a jobb kereseti lehetőségek reményében. Lázár egyébként úgy beszélt a panelekről, mint sajátos magyar jelenségről, ám a tömbházak nem csak nálunk vagy Kelet-Európában népszerűek. A nyugaton épített toronyházak nyilván valamivel komfortosabbak, energiatakarékosabbak, ám ez a fajta építkezés teljesen elfogadott a világ számos pontján.

Fotó: nepszava.hu
Sokkal ésszerűbb és logikusabb lett volna arról beszélnie Lázár Jánosnak, hogy mivel a panelekről bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem felelnek a kor követelményeinek, mostantól a családi házak építését preferálja a kormány, és mondjuk, komoly állami támogatást nyújt olyanoknak, akik szeretnének kertes házba költözni. Lázár viszont azt vizionálja, hogy az állam egyik pillanatról a másikra le tudja vezényelni a panelekből a kertes házba költözés bonyolult és költséges folyamatát. Ez biztos nem fog menni, ám amikor a papírvékony falon át halljuk a szomszéd horkolását, jól esik eljátszani a gondolattal, hogy gyorsan megszabadulhatunk a kéretlen társaságtól. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Addig álmodj a szép dakota lányról, amíg a kezed bele nem ér a bilibe, és arra nem ébredsz, hogy tíz dakota harcossal laksz egy sátorban.”