A sumákolás, nagyotmondás és parasztvakítás nagymestereként számon tartott Orbán-kormány ezúttal még önmagát is felülmúlta. Amit a déli határon épülő kerítés kapcsán a hatalom kommunikátorai összehordtak eddig, az tényleg minden határon túl megy, még talán a szerb-magyaron is. Kiderült, hogy egyelőre úgynevezett pengés drótkerítések egymásra helyezésével váltják ki az eredetileg négy méter magasra tervezett határzárat. Ez két dologra jó: Betartják az Orbán Viktor által kiszabott határidőt, másrészt állatok ezreit küldik vágóhídra. A menekültek pedig egy palló segítségével könnyedén átjutnak ezen az akadályon, ha pedig szerszámaik is vannak, akkor átvágják a drótot.

Fotó: NÉGYmadár

Nincsenek meglepetések, és mégis vannak. Szinte meg sem lepődünk azon, hogy már megint nem úgy vannak a dolgok, ahogy ígérték, vagyis nem úgy épül a kerítés, ahogy állították, nem lesz olyan, ahogy tervezték, és persze nem annyiba kerül, amennyire eredetileg taksálták. No, de hagyjuk is ezeket, hiszen Orbán Viktor tusványosi bejelentése után már lehetett tudni, hogy valami sumákság van a dologban, egy valamire való kerítést ugyanis nem lehet felhúzni augusztus végéig.

A méregdrága úgynevezett NATO kerítést most rohammunkával húzzák ki Ásotthalom, Röszke és Mórahalom környékén a közmunkások, így az egykor jobb sorsra érdemes homokhátsági táj egyre jobban kezd hasonlítani a második világháborús normandiai partvidékre. Egy hadsereg rohamát talán lassítani tudja ez az összegöngyölt pengés kerítés, ám a túloldalról érkező menekülteknek is csak a menetidejét növeli. Biztonságpolitikai szakértők előre megmondták, hogy egy ilyen „műszaki zár” nem alkalmas arra, hogy feltartóztassa a hazánkba igyekvő migránsokat.   

fotó: index.hu

Közben kártalanítani kell a gazdákat, akiknek a földjein halad a kerítés, melyről most az a kormányzati kommunikáció, hogy két vonalban fogja védeni hazánkat a migránsok fenyegető hada ellen. Minden menet közben alakul, olyan sietséggel rontanak neki mindennek, hogy nem csoda, ha fontos részletek elkerülték a döntéshozók figyelmét. Ezért lenne érdemes esetleg kikérni a hozzáértők, a helyiek, különösen az érintett települések polgármestereinek véleményét.

Bár senki sem volt kíváncsi Molnár Róbert, kübekházi polgármester véleményére, ő mégis hangot adott annak az aggodalmának, hogy a fürdővízzel több gyereket is kiöntenek az illetékesek. Levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, melyben több fontos körülményre is felhívta a figyelmet. Persze válaszra sem méltatták, de ezen már nincs mit csodálkozni.

A kübeki hármas határnál Románia felől három lépéssel megkerülhető lesz a tervezett kerítés – nyilatkozta nemrégiben a Csongrád megyei település első embere, ami persze nem újdonság. Molnár úgy véli, a határzár nem a menekülteknek szól, hiszen ők már itt vannak. – Ha a kormány komolyan venné a problémát, nem az óriásplakátokról csöpögne a gyűlölet. Minket eddig nem keresett meg senki a kerítéssel kapcsolatban, a földmérők sem kopogtattak nálunk – mondta.

Fotó: 444.hu

Arra is kevesen gondoltak a kormány illetékesei közül, hogy vannak olyan szakaszok a határon, melyeket nem lehet lezárni kerítéssel. Ilynek a csatornák, mocsaras, nehezen járható szakaszok, a Tisza és ártere, valamint a vasúti útvonalak. Ezeken a “lyukakon” gyakorlatilag a nap huszonnégy órájában őröket kellene állomásoztatni, ami nehezen kivitelezhető egyelőre.  

Sokan mutattak rá arra a tényre is, hogy milyen szomorú sors vár azokra az állatokra, melyeknek az évszázados vonulási útvonalait vágja ketté ez a kerítés. A pengék ráadásul rendkívül veszélyesek, főleg a nagyobb testű állatokat sebesítik meg, amikor az éjszaka sötétjében belesétálnak, esetleg belerohannak ezekbe az éles csapdákba. Gondoljuk csak el, hogy mi lesz a gemenci vadállománnyal, mely rendszeresen átjár a két ország közötti csapásokon, ösvényeken. Előfordulhat, hogy az őzek, szarvasok és vaddisznók jelentős része a szerb oldalon reked, de ha itt maradnak, akkor sem járnak sokkal jobban. Kérdés, hogy a vadgazdálkodás szakemberei mikor merik nyilvánosan elmondani, hogy milyen szomorú következményei lehetnek ennek az építkezésnek.

A jelenlegi helyzetben a félelem leküzdése a legfontosabb feladata a különböző területek szakértői számára, hiszen ha csak utólag emelik fel a szavukat, már késő lesz. Ahogy egy dakota közmondás mondja: “Ha későn mondod, hogy uff, akkor ne csodálkozz, ha valaki a mondat vége előtt előrántja a coltját.”