A férfi magasugrás világcsúcsát a kubai Javier Sotomayor tartja 245 centiméteres magassággal, így ő is kevés lenne ahhoz, hogy leküzdje a magyar hatóságok déli határzárját. A levegőből ilyen egyszerűen tehát nem támadhatnak a legelvetemültebb migránsok sem, de vannak más módszerek is. A kerítéseket általában arra találták a ki a világban, hogy fejlesszék az emberi leleményességet, no és azért, hogy az embercsempészek még többet kérjenek a szolgáltatásaikért.

    Fotó: propeller.hu

1. Mint említettük, Sotomayor világcsúcsa kevés, mint macisajtban a brummogás a mi pengés kerítésünkkel szemben, ám a levegőben másként is túl lehet jutni egy ilyen akadályon. Van ugyanis az atlétikának egy másik ága, amely egy elmés eszköz segítségével simán 3 méter fölé emeli az embert. Szergej Bubka és Jelena Iszinbajeva sokat tudna arról mesélni, milyen nevetséges magasság számukra ez, ha egy rúd van az ember kezében. A férfiaknál szabadtéren Bubka tatja a vilgcsúcsot 6 méter 14 centivel, a nőknél 506 centiig jutottak, így még Iszinbajeva is megeszi reggelire a mi kis kerítésünket. Az embercsempészek helyében már most elkezdenénk levezényelni az első erőnléti edzéseket a magyar határnál gyülekező menekültek számára. Ki kell választani a megfelelő keménységű rudat, kissé ki kell gyúrni a férfiakat és a nőket, mert azért kell muszkli egy jó ugráshoz, ráadásul ez egy japán kamikaze oktatót idézve túl sok lehetősége nincs a próbálkozóknak: „Jól nézzék meg, hogy csinálom, mert csak egyszer mutatom meg!” Aki ugyanis a pengés kerítésre zuhan, bizonyára nem lesz több kísérlete, úgyhogy a rúdugró edzéseket időben el kell kezdeni.

2. Mivel lesznek úgynevezett áteresztő kapuk is a kerítésen, és maga a drótakadály 15 méterre a valós határtól magyar területen épül, ez szinte felhívás piknikre a menekültek számára. Akadálytalanul eljutnak az egyik kapuig, tábort vernek magyar területen, és addig várakoznak a kerítés másik oldalán, amíg a hatóságok jobb belátásra nem bírnak. A migránsok élelmezéséről egyébként maga a kerítés gondoskodik majd, mert pengés drót annyi nyulat, őzt, szarvast, vaddisznót sebez meg, hogy a táborozóknak nem lesz nehéz elejteni őket. Az ártéri erdő fáiból hatalmas tüzeket raknak majd, jól átsütik a vadhúst, és az íncsiklandozó falatokból átdobnak néhányat a magyar rendőröknek is. Ha ezek után sem nyitnák ki a kapukat a magyar oldalon, jöhetne a Trója ostromakor már bevált módszer: A menekülttábor úgy tesz, mintha az égbe ment volna, de hült helyükön megjelenik egy hatalmas Pintér Sándor szobor, melynek fejét szögesdrótból formált töviskoszorú díszítené. A magyar rendőrök nem nézhetnék tétlenül főnökük szobrát, átvonszolnák a saját oldalukra, mire Pintér Sándorból egy fél pakisztáni falu szaladna elő. A kapuk építése egyébként beismerése annak, hogy előadódnak olyan helyzetek, amikor mindenképpen át kell engednünk a menekülteket. Például, amikor humanitárius katasztrófa fenyeget.

Forrás: Facebook

3. Nem kell Jonny Weissmüllernek lenni ahhoz, hogy az ember átússzon egy kisebb csatornát, netán egy folyó holtágát, úgyhogy a következő megoldás a vizes sportok kedvelőinek szól. Mivel a drótkerítést nem lehet sem a Tiszán, sem a mellékágain, sem a mezőgazdasági csatornákon átvezetni, néhány méteres kitartó úszás után partot érhet a méregdrága kerítés túloldalán a kitartó migráns. Hátránya a megoldásnak, hogy mindene elázik, télen pedig Sirilla Györgynek kell kiképeznie a delikvenseket, ha túl akarják élni a jeges kalandot.

4. Az embercsempészek egy része valaha benzincsempészettel foglalkozott, így bizonyára emlékeznek még, hol húzódnak a szerb-magyar határ alatt a csempészalagutak. Ezeken a föld alatt ásott több száz méteres járatokon keresztül virágzott a csempészet a délszláv háborúk idején, amikor embargó sújtotta déli szomszédunkat. Ezeket kissé ki kell tágítani, kipofozni, komfortosabbá tenni, és már indulhat is a csempészet. Tisztára olyan, mint a Gázai övezet!

  Fotó: origo

5. És akkor jöjjön a megkerülős csel! Azzal, hogy elterelik a csempészútvonalakat a magyar-szerb határról, végeredményben az embercsempészeknek tesz jót a magyar kormány. Kerítéses felárat kérhetnek ugyanis ezután a szolgáltatásaikért, így még jobban kiszolgáltatják nekik a menekülteket.  Európa határáról nem fog senki visszafordulni Szíriába vagy Afganisztánba, mert egy kerítést építettek elé. A mostani 175 kilométeres szerb-magyar szakaszról a nyugat felé hosszabb horvát-magyar, illetve román-magyar, esetleg ukrán-magyar szakaszra terelődik a forgalom, de mindenképpen rajtunk keresztül zajlik továbbra is a migránsok vonulása a fejelettebb országok irányába. Ha lett volna némi diplomáciai érzék, és a probléma valódi elhárítására némi szándék az Orbán-kormányban, akkor egyrészt a célországok vezetőivel, illetve a szerb hatóságokkal közösen kialakíthattak volna egy olyan stratégiát, amely hatékonyan kezelte volna a helyzetet. De pártunk és kormányunk ezúttal sem hallgatott az ősi dakota bölcsességre, mely szerint: „Ha elkeríted a törzsed területét, gyorsan elfogynak a szarvasok, mert mind megeszed, viszont elszaporodnak a keselyűk, mert őket nem tartja távol a kerítésed.”

Frédi és Béni