Félrevezette a fordító a Szegedi Járásbíróságot egy olyan dokumentummal, amelynek tartalma lényeges pontokon különbözött a „röszkei csata” egyik szereplőjének vallomásától. Ez nem derülhetett volna ki, ha a terrorizmussal megvádolt fiatal szír férfi nem ragaszkodik ahhoz, hogy vessék össze újra az írásban tett vallomását a fordító szövegével. A végeredmény elképesztő: a magyar változatba olyan szövegrészek kerültek, melyeknek nyoma sem volt az eredeti vallomásban.

Fotó: index.hu

Emberi sorsok futhatnak zátonyra, ha egy fordító felcsap ferdítőnek. Ez a tanulsága annak az ügynek, mely csak most kezd bonyolódni a röszkei migránsok elleni eljárásban. Miután kiderült, hogy valami nem stimmel azzal a hivatalos fordítással, amely a tavaly szeptemberi röszkei (illetve horgosi) összecsapás egyik vádlottjának vallomását ültette át magyarra, sokakban ott kezdett motoszkálni a kisördög: vajon véletlen-e, hogy ezt a ritkaságszámba menő hanyagságot éppen a kormány egyik kirakatperében követték el. Orbán Viktor politikájának ugyanis egyik sarokköve a migránsellenesség, ezért a tavalyi kerítészár után meglehetően ellentmondásos körülmények között kitört összecsapás vádlottjainak pere igen nagy jelentőséggel bír a kormány számára. Ha ugyanis sikerül kimondatni a bírósággal, hogy a terrorizmussal vádolt menekültek közül legalább néhányuk esetében megáll a vád, akkor lehet fokozni a terrorfenyegetettség érzetét a magyar közvéleményben.

Maga a vádemelés is elég furcsán alakult, ugyanis egy idős nő, egy kerekesszékes és egy bottal járó férfi is ül a vádlottak padján, ám erre mondhatnánk cinikusan, hogy a terroristáknak jól kell álcázniuk magukat. A büntetőper hatodrendű vádlottja egy 23 éves szír fiú, aki otthon valaha kémia szakos egyetemista volt. Az ő beadványa volt az, amit az ügyészség lefordíttatott magyarra még a per kezdete előtt, a nyomozáskor. A bírósággal szerződésben álló fordítóiroda munkatársa azonban olyan súlyosan félrefordította a vallomást, hogy ez a hiba döntő lehetett volna a per végkimenetelét illetően. Annál is lényegesebb, hogy kiderüljön az igazság, mert már magának az összecsapásnak is meglehetősen zavaros előzményei voltak.

Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy az illető fordító „önszorgalomból” vagy némi ráhatásra „színezte ki” a szír fiatalember vallomását, ám az tény, hogy a magyar bíróságokon ritkán fordul elő ilyen durva hiba.

A Szegedi Kattintós annak idején helyszíni forrásokra hivatkozva megírta, hogy a migránsoknak a horgosi átkelőnél tolmácsoló önkéntesnek állítólag a magyar illetékesek azt mondták, hogy kis csoportokban átengedik a menekülteket a magyar oldalra. Miután ezt lefordította a szerb oldalon várakozó tömegnek, eufórikus hangulatban megindultak a kerítés felé, melyet megnyitottak előttük, de ahogy a magyar rendőrök és a TEK-esek közelébe értek, rájuk támadtak a karhatalom emberei. A vízágyúzás, kődobálás és könnygáz bevetése ekkor kezdődött. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azonnal a hatóságok provokációjáról beszélt, ám hivatalos vizsgálatról azóta sem tudunk.

Van helyette bírósági eljárás, így a Röszkén történtekre akár a tárgyaláson is fény derülhet. A félrefordítás után azonban egyre erősebb a gyanú, hogy valakik minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a kormány számára kedvező végkifejlete legyen az ügynek. A fordító azonban nyilván tisztában volt azzal, hogy akár börtönbe is kerülhet, hiszen a bíróság ilyen jellegű félrevezetése hamis tanúzásnak is minősülhet, így a börtönt kockáztatja egy ilyen szakmai bakival.

Úgy tűnik, bármennyire szeretné bebizonyítani a kormány, hogy a migránsok agresszívek, követelelőzők, sőt terroristák, egyelőre ez a törekvés holt vágányon vesztegel, így hatalmas blamázs lenne, ha a terrorista cselekedetekkel gyanúsított röszkei migránsokat is felmentenék. Korábban már értekeztünk róla, hogy a kormány migránsellenes kommunikációjára az tenné fel a koronát, ha végre elő tudnának ásni egy terrorizmushoz köthető történetet. Ez a népszerűséghajhász kormány számára hozna néhány százalékos népszerűség-növekedést, a magyar polgárok pedig tömegével szavaznának a kvótarendszer ellen a várhatóan ősszel tartandó népszavazáson. Sajnos sokan gondolják úgy, hogy néhány migráns simán beáldozható e cél érdekében. Ha így is lenne, ezzel a sokat szenvedett magyar jogállamiság is sokat veszítene.

Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy az illető fordító „önszorgalomból” vagy némi ráhatásra „színezte ki” a szír fiatalember vallomását, ám az tény, hogy a magyar bíróságokon ritkán fordul elő ilyen durva hiba. Az is tény, hogy leleplezték a hamisítást, ami némi bizakodásra ad okot. Most az az egyik legfontosabb kérdés, lesz-e következménye annak, hogy a bíróságot egy külső szakértő félre akarta vezetni. Ha nem emelnek vádat a fordító ellen, akkor megbocsáthatónak minősül a hiba, ha viszont ez megtörténik, kiköszörülik a bíróság tekintélyén esett csorbát. A szír férfi ügyvédje mindenesetre nem tesz feljelentést, mert ezzel is csak tovább nyújtaná védence perét.

A Csongrád Megyei Főügyészség ugyanakkor nem zárta ki, hogy hivatalból eljárást kell indítani az ügyben, mert ha megállapítást nyer, hogy az eredeti beadvány szövegét valótlan tartalommal fordították le, az hamis tanúzás bűntettének minősülhet. Ha ez megtörténne, talán a kedélyek is megnyugodnának, és mégsem kéne lemondanunk arról, hogy megtudjuk, személyes ellenszenv (értsd: migránsellenesség) vezérelte-e a fordítót, vagy a fantáziáját nem tudta visszafogni munka közben, esetleg olyanok súgtak neki a háttérből, akik arra számítottak, hogy a vádlottak és a bíróság is elsikkad eme "apróság" fölött. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha álmodban megcsókoltál egy szép apacs lányt, az még nem jelenti azt, gyereked is fog születni tőle.”