Vasárnap este minden magyar demokrata gyomra ökölbe szorult, amikor szembesült a ténnyel, hogy a rendszerváltás után először egy szélsőséges párt jelöltje nyert meg egy egyéni országgyűlési körzetet. A miniszterelnök első reakciója arról árulkodik, hogy nem fogta fel mi történt április 12-én Magyarországon, és ha ökölbe is szorult a gyomra, az nem attól volt, hogy tudatában lenne annak, milyen folyamatok indulhatnak meg ezzel, hanem, mert a zsigereiben érzi, saját pártján belül is sebezhetővé vált.

Fotó: mno.hu

Alig több mint kétszáz szavazat, ami megváltoztatta a magyar politikai erőteret – foglalhatnánk össze nagyon röviden azt, amit Tapolca után mindenképpen egyértelművé vált. Hogy a legrosszabb forgatókönyv következett-e be, még nem tudhatjuk, de az mindenképpen tény, hogy a Fidesz számára most azért különösen keserű a narancs, mert a Jobbikkal kapcsolatos taktikája totális kudarcot eredményezett. Már korábban is írtunk róla, hogy súlyos következményei lehetnek annak a rövidlátó politikának, melyet Orbán Viktor pártja jobboldali vetélytársa semlegesítésére dolgozott ki. Maga a miniszterelnök mondta néhány évvel ezelőtt, hogy néhány pofonnal helyére teszi Vona Gábort és csapatát, ami már akkor is felelőtlen hadoválásnak tűnt, ám látva azt, hogyan nőtte túl a Jobbik öt év alatt azt a jobboldali néppártot, amely korábban a baloldal uralását sem tartotta kizártnak, nehéz magunkban tartanunk a felismerést, hogy Orbán Viktort finoman szólva is cserben hagyta a józan ítélőképessége.

Még ha pofozkodott volna Orbán, akkor sem vezetett volna eredményre az a taktika, hogy a Fidesz igyekszik lenyúlni a Jobbik elől a populista, nacionalista témákat, ezáltal magához édesgeti azokat a tömegeket, melyek még emlékeztek Orbán pártjának liberális múltjára. Harcosan Európa-ellenes, feltűnően oroszbarát, a szélsőségekkel szemben pedig olykor gyanúsan megengedő volt a Fidesz, ráadásul a határon túli magyarok állampolgárságát is ők adták meg, nem pedig a területi revízió lehetőségét is nyíltan feszegető szélsőjobboldali párt.

Orbán Viktor politikusi karakteréről egyre inkább elmondható, hogy maga is egyszerűnek látja a bonyolult társadalmi folyamatokat, ahogy azt láttatni szeretné a híveivel. Ezt eddig kommunikációs trükknek hittük, de kiderült, hogy korántsem olyan jó taktikus, ahogy ezt eddig gondoltuk, hiszen nem egy futballmeccs logikáját követi az a folyamat, ahogy a Jobbik behatolt az egykori és a jelenlegi politikai elittel elégedetlen magyar polgárok tudatába, ahogy el tudta hitetni velük, hogy nem kell szégyellni a cigányellenességet, az antiszemitizmust, a korrupció pedig megszüntethető azzal, ha egy új, a hatalomból eddig kirekesztett politikai elit veszi át az irányítást az országban. Illés Zoltánnak abban teljesen igaza van, hogy a Fidesz addig képtelen lesz helyes válaszokat adni ezekre a kihívásokra, amíg a párt elnökét Orbán Viktornak hívják. A miniszterelnök Veszprém után érezte, hogy ég a ház, ezért beszállt a tapolcai kampányba, de azzal nem számolt, hogy ha személyes részvétele sem akadályozza meg a vereséget, akkor a párton belüli nimbusza kiköszörülhetetlen csorbát szenved. Ez bekövetkezett, amire az a válasza, hogy szoros versenyre késztették a Jobbikot, és ez szép eredmény. Ha ezt egy éve halljuk Orbán Viktortól, hangosan felnevetünk, a hívei pedig zokogásban törtek volna ki.  

              Fotó: koz-hir.hu

A Fidesz úgy húzta magára a lenézett jobboldali vetélytársat, hogy észre sem vette annak ügyes manővereit. Már az egy évvel ezelőtti országgyűlési választásokon is kiütközött annak a taktikának a hatékonysága, ahogy a centrum és a szélsőjobb között lavíroz a Vona-párt. Ha cinikusan akarnánk fogalmazni, akkor megállapíthatjuk, hogy a Jobbik elnöke sokat tanult Orbán Viktortól, hiszen éppen úgy pávatáncot jár, mint a miniszterelnök. Vona tudja, hogyan működik az a kommunikációs tér, melyben egymásnak ellentmondó fogalmak, kijelentések, eszmék keverednek olyan sebességgel, hogy a választó fejében csak annyi maradjon meg, hogy ha szabadságot, tiszta közéletet, nemzeti függetlenséget akarnak, akkor csak a Jobbikra érdemes szavazni. Orbánék ugyanezt szajkózzák, ám a kormányzati korrupció, a pávatáncos politika, a saját oligarcháikkal folytatott kíméletlen hatalmi harc teljesen hiteltelenné tette a jelszavaikat.

Ha Orbán Viktor nem fogja fel, hogy a Jobbik tapolcai győzelme súlyos csapás a magyar kereszténydemokrata politikai családra, akkor elvesztette minden politikai érzékét. A szélsőséges párt kitúrta őket egy olyan dunántúli körzetből, ahol korábban megkérdőjelezhetetlen volt a dominanciájuk. Hiába áltatják magukat azzal, hogy csak három év múlva lesznek parlamenti választások, a Jobbik áttört egy gátat, és ha az országos mérések alapján is elhagyja a kormányzó pártot, akkor nácizással, a szélsőjobb veszélyének felemlegetésével nem lehet visszaszerezni a domináns jobboldali párt szerepét. Olyan törés ez, mintha egy időközi választáson a Munkáspárt megverte volna az MSZP-t. Ilyen csúfság még nem esett meg a baloldalon, bár ez most nyilván kevésbé vigasztalja a Tapolcán harmadik helyre csúszott baloldalt.

Most az elemzés, a következő hónapok taktikai és kommunikációs lépéseinek kidolgozása jön a Fidesznél és a baloldali pártoknál egyaránt. A Jobbik nyilván igyekszik nagy zajt csapni maga körül, hogy minél több magyar állampolgárhoz eljusson az az üzenetük, hogy 2018-ban már kormányon szeretnék művelni azt, amit most ellenzékben tesznek. Egyelőre nincs túl nagy médiafelületük, de ha elegendő pénzzel támogatják őket külföldről, vagy akár hazai „befektetők”, akkor ez az állapot sem tart már sokáig. Ha a magyar demokraták gyomrában megszűnik a görcs, gyorsan lépniük kell jobb- és baloldalon egyaránt, mert olyanok állnak a kapuk előtt, akik báránybőrt húztak, de valójában farkasok. Ha a Fidesz továbbra is a szétaprózódott, meggyengült baloldal ütlegelésével lesz elfoglalva, akkor vessen magára, amikor a farkasok rávetik magukat a védtelenné vált birkanyájukra.  

...de csak idő kérdése. A szegediek jól tudják, milyen elszánt tud lenni Rétvári Bence, ha arról van szó, hogy egy antifasisztát el kell tüntetni egy nívós gimnázium nevéből. Nos, Ságvári Endre esete az EMMI-vel csak a kezdet volt, most a névváltoztatás 2.0 jegyében Siófokon is csapást mért Gorkijra és Kilián Györgyre az Orbán-kormány. A csapásmérő eszközök ugyanakkor sokkal hatékonyabbak, ha külpolitikai dimenziókban is előremutatóak. A Szegedi Kattintós javasolja, hogy ahol még a letűnt rendszer képviselői adják az utcák, terek, intézmények neveit, ott kortárs keleti diktátorokra cseréljék ezeket.

Olyan ez, mint egy szimpla névváltoztatás, vagyis lehetőleg a régi név kezdőbetűjével kezdődjön az új is. Egy egyszerű személynév esetében például Hluszvisjákból legyen mondjuk Halasi, Steinkochból legyen Sós, Weinerbücherből pedig Varga. E logika szerint javaslataink a következők:

Fotó: atv.hu

Ilham Alijev azeri elnök segítségével az "a" betűvel kezdődő antifasiszta, munkásmozgalmi figuráktól lehetne megszabadulni. Alijev utca lenne például ezután a Csingiz Ajtmatov kirgiz származású szovjet íróról elnevezett összes tér, utca, iskola, közintézmény. De jó ötletnek tűnik Alijevre cserélni az Aztalos Jánosról elnevezett köztereket, ugyanis ő vezette azt ÁVH-s egységet, amely 1956 október 30-án a pártházat védte, és miután a forradalmárok elfogták, agyonlőtték. Több sportegyesület is viselte a nevét a rendszerváltás előtt.

És ha már Azerbajdzsán, akkor illendő lenne Ramil Safarovról a magyar kormány által szabadon engedett baltás gyilkosról is valamit elnevezni. Safarov lehetne a névadója például a Sallai Imréről vagy Ságvári Endréről elnevezett köztereknek, intézményeknek. Milyen jól hangzana például Szegeden az SZTE Ramil Safarov Gyakorló Gimnázium!   

Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök segítségével például több nemkívánatos „b” betűvel kezdődő utcanévtől lehetne megszabadulni. A türkménbasi léphetne például Brutyó János makói születésű politikus, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjának helyébe. Bokányi Dezső is mehetne a levesbe, aki kiváló munkásszónok volt és 1918-as munkástanács-vezetőnek választották. De Búza Barna sem úszhatná meg a történelem süllyesztőjébe kerülést, aki a szovjet-magyar barátság emlékművét alkotta meg.  

Nurszultan Abisuli Nazarbajev kazah elnök is kell nekünk, mit falat kenyér, ha meg akarunk szabadulni például a partizán múlttal rendelkező Nógrádi Sándortól, vagy Németh Károlytól, aki a központi bizottság tagja is volt a 80-as években. A Pablo Neruda Nobel-díjas chilei íróról elnevezett köztereket is Nazarbajevre lehetne cserélni, hiszen Neruda a nemzetközi béketábor elkötelezett híveként elszántan küzdött a Pinochet-diktatúra ellen, így neve már aligha kívánatos a magyar köztereken.   

Islam Karimov üzbég elnök is megérdemli, hogy nevét viseljék magyar intézmények és terek. A közép-ázsiai térség egyik legelszántabb diktátoráról lehetne elnevezni a mostani Kádár János, Kállai Gyula, vagy Károlyi Mihály utcákat. Ráadásul Karimov honorálná a gesztust egy kis olcsó üzbég földgázzal.

Emomali Rahmon tadzsik elnöknek is járna némi elismerés Magyarországon. Rahmon 1992 óta vaskézzel irányítja az Afganisztánnal határos volt szovjet tagköztársaságot, amelynek világi alkotmánya van. Az emberi jogokat lábbal tipró elnök megkaphatná nálunk például a jelenlegi Rajk László, Révai József, Rónai Sándor utcákat, de Radnóti Miklós sem érezheti teljesen biztonságban magát. Ki tudja, ha hirtelen előkerül egy „j” betűs diktátor a közép-ázsiai térségből, talán József Attilát is lecserélnék országunk vezetői, akik egy kis üzleti haszonért nem csak demokratikus hagyományainkat, de a történelmünket és kultúránkat is odadobnák a posztszovjet diktátoroknak. 

Frédi és Béni

Április 12-e mindenképpen fordulópont lesz a harmadik Orbán-kormány történetében. Ha ugyanis a Fidesz behúzza a tapolcai időközi országgyűlési választást, levegőhöz juthat, rendezheti sorait, de ha bukik, akkor megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a kormányon és a párton belül egyaránt. Az sem mindegy, hogy a győzelem vagy vereség milyen mértékű, mert ez a voksolás sokáig hivatkozási pont lesz a magyar politikai életben.

Fotó:vecseshirek.h

1. Tét a számok tükrében. Alig hirdettek eredményt a veszprémi időközi választáson - ahol meglepő magabiztossággal söpörte be a győzelmet a baloldal jelöltje -, máris mindenki Tapolcát kiáltott. A pártok, az elemzők, sőt még a keményen dolgozó kisemberek is érezték februárban, hogy a szomszédos választói körzetben még ennél is nagyobb jelentősége lesz a voksolásnak. Az kétségtelen, hogy a Fidesz mindenképpen elbukta az egy évvel ezelőtt megszerzett kétharmadát, de nagyon nem mindegy, hogy mennyivel. A fanyalgó (és olykor cinikus) politikai elemzők szerint a Fidesz úgyis beszerzi valahonnan (Jobbik, függetlenek) a hiányzó szavazatokat, ha éppen kétharmados törvényt szeretne elfogadtatni a parlamenttel. Ha azonban a tapolcai mandátum is ugrik, ehhez már látványos alkudozásokra lesz szüksége. Egy betegeskedő jobbikos képviselőt még meg lehet magyarázni, de 2-3-et már nem igazán.

2. Oda lenne a Fidesz beágyazottsága. A mostani választást Lasztovicza Jenő fideszes képviselő halála miatt kell megtartani. A kiskőrösi születésű politikus 1994-ben lépett be a Fideszbe, 1998 óta mindig hozta a körzetét, ezért is ragaszkodott a pártja a 2014-es indulásához, noha állítólag akkor már tudni lehetett a betegségéről. A Veszprém megyei 3-as számú körzetben a Fidesz beágyazottsága sokkal erősebb volt eddig, mint a megye 1-es körzetében, ahol Navracsics Tibor ugyan biztos befutónak számított korábban, ám Veszprémnek volt szocialista országgyűlési képviselője is, és a várost 2006-ig Dióssy László, szabaddemokrata polgármester vezette. A Fidesz dominanciája azonban Tapolcán is megbicsaklott az utóbbi időben, hiszen a várost jelenleg Dobos László jobbikos polgármester vezeti. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szintén a körzethez tartozó Ajka igazi balos fellegvár, melynek élén Schwartz Béla szocialista polgármester áll. Sümegen Rédei Zsolt személyében fideszes a polgármester, de ez a város esik legkisebb súllyal a latba a térség jelentősebb települései közül.

3. Harmadik helyre csúszhat-e a Fidesz? Ilyen csúfság (ha jól emlékszünk) több mint húsz éve nem esett meg egyéni országgyűlési körzetben a jelenlegi kormánypárttal. Az igazi földindulást ezért az indítaná el, ha a Jobbik és a baloldal jelöltje is ráverne a helyi fideszesre, mert ezt már a Habony Árpád hónaljából kinövő közszolgálati televízió sem tudná megmagyarázni. Olyan kijózanító pofon lenne ez a kormánypárt számára, ami Orbán Viktor dominanciáját is kikezdhetné a párton belül. Nem véletlen, hogy a lázadó egykori környezetvédelmi államtitkár már arról beszélt a minap, hogy Orbán Viktor személye az igazi akadálya annak, hogy a Fidesz megújuljon. Illés Zoltán szavainak hitelességéből azonban sokat levon, hogy bő egy évvel ezelőtt még arra intette az egyik ellenzéki képviselőt, hogy a miniszterelnök úr nevét a szájára ne vegye.

4. Kikecmereg-e a válságból a demokratikus ellenzék? Kétségtelen, hogy részsikereket fel tudott mutatni az ellenzék már a tavalyi önkormányzati választásokon is, majd két időközi országgyűlési választáson meg is verte a kormányerőket. Ez azonban még nem kelti azt a látszatot, hogy képes lenne átvenni a hatalmat a Fidesztől. Továbbra is nyalogatja sebeit a szétaprózódott, megosztott ellenzéki tábor, melynek nincs közös vezére. Ahol jó eredményt tudott elérni, ott ésszerű kompromisszumok mentén kötött szövetség volt a siker receptje, de a következő országgyűlési választásoknak nem lehet ilyen polarizált baloldallal nekivágni. Az újpesti és a veszprémi siker visszaadta ugyan a baloldal önbizalmát, ám mindez a semmibe veszhet, ha Tapolcán esetleg a harmadik helyre csúszik a jelöltjük. Ha azonban egymást követő három csapással sikerül megrendíteni a Fideszt, akkor érdemes lesz újragondolni a stratégiát, és esetleg előrehozott választásokat követelni a kormánytól.

       Fotó: mno.hu

5. A legnagyobb tétje mégis a Jobbik számára van Tapolcának. A szélsőjobboldali párt már egy ideje a második legerősebb pár a magyar politikai palettán, ám a statisztikát eddig nem tudta mandátumokra váltani komolyabb téttel bíró választásokon. Ha egyszerre tudná legyőzni a mögötte álló MSZP-t és a még előtte tanyázó Fideszt, minden kétséget kizáróan bejelentkezne a jobboldali vezető párt státuszára. Ez hatalmas csapás lenne a Fidesznek, de az MSZP-nek is. Ha a Jobbik határozná meg a politikai közbeszédet, ha minden pártnak hozzá kéne mérnie önmagát, az radikális változást hozna a magyar politikában. Megmutatná, hová vezet az, ha a mérsékelt erők egymás lejáratására használják fel az összes muníciójukat, miközben a surranó pályán becsap a célba egy olyan versenyző, akinek sem megvalósítható programja, sem valódi politikai szövetségese nincs. A Jobbik most a zavarosban halászik, és ha ennek eredményeként egyéni körzetet nyer, ráadásul az ország nyugati felén, akkor szinte kiszámíthatatlan folyamatok indulnak meg a magyar politikában.

Frédi és Béni

A következő hetekben igen fontos meccsek következnek a magyar politika mezőnyében. A leglényegesebb persze az a tapolcai bajnoki, melyen a baloldali összefogás, a Jobbik, valamint a Fidesz jelöltje is kifut a pályára, így igen nehéz az eredményt megjósolni, ezért mi maradunk a hagyományos kétszereplős felosztásnál. Totónkban nincs 13 plusz 1 meccs, de a tippelés lehetőségét megadjuk kedves olvasóinknak is.

       Fotó: 168ora.hu

1. Simicska Közgép SE-Orbán Akadémia1, X

Sokat elemeztük már ezt a klasszikus párosítást, de nem tudtunk egyértelmű választ adni arra, vajon ki a rangadó esélyese. Orbán Viktornak jobb a cseresora, de Simicska Lajos több váratlan taktikai elemmel lepheti meg a miniszterelnököt. Több olyan játékos is van például Orbán csapatában, akik korábban játszottak Simicskánál is, ezért nem tudhatja, hogy kire is számíthat igazán a pályán. A tét hatalmas, hiszen mindkét csapat az élmezőnyben tanyázik, de vereség esetén igen mélyre zuhanhatnak a tabellán. A Szegedi Kattintós az előjeleket figyelembe véve inkább hazai győzelmet vár, de az Orbán-csapat döntetlenre mentheti a meccset, ha taktikusan húzza az időt.

2. Lázár Előre SE-Szijjártó Futsal SK 1

A mérkőzés előtti sajtótájékoztatón Lázár János dicsérte az ellenfelet (Szijjártó Péter a kormány egyik legjobb minisztere), ám hamiskás mosolya arra enged következtetni, hogy a kormány második számú vezetője címért folytatott versenyben nem sok esélyt ad ellenfelének. Szijjártó kispályás, ráadásul csapatában sok a sérült, ezért fix egyesre vesszük a mérkőzést.

 Fotó: sportgeza.hu

3. Polt FC-Tarsoly ETO X

A főügyész csapata számít a találkozó esélyesének, de ha figyelembe vesszük, hogy Polt Péter lánya az ellenfél egyik játékosával jár, akkor van rá esély, hogy kissé kíméletesebbek lesznek ellenfelükkel, amelynek tagjait lassan a börtönválogatottból kell toborozni. Tarsoly Csaba csapatkapitány már nyilatkozott az esélyekről, ám ennek szövegét még nem hozták nyilvánosságra. A Szegedi Kattintós szerint igazságos pontosztozkodás várható a két jó erőkből álló csapat között.

4. Juhász Lendület FC-Rogán Haladás 2, X

Juhász Péter csapata hiába játszik hazai pályán, az V. kerületben mégis inkább Rogán Antal érezheti otthon magát. A mérkőzés tétje az, hogy a vesztes bizonyára a tabella alsó harmadába csúszik vissza, míg a győztes megkezdheti a felzárkózást a közvetlen élmezőnyhöz. Juhász csapata lelkes, de sokkal rosszabb a felszerelésük, mint a komoly szponzorokkal rendelkező Rogán-csapatnak. Ha Juhász döntetlenre hozza a meccset, már komoly elismerés jár neki.

5. Habony Kendó SK-Vajna Pókerklub X

Igazi totógyilkos mérkőzés, hiszen két baráti klub feszül egymásnak. Habony Árpád híres kíméletlen rúgásairól, de mostanában ő is kapott néhány gyomrost, úgyhogy bőven lesz dolga a gyúrónak és a csapatorvosnak a mérkőzés előtt. Andy Vajna némi súlyfelesleggel küzd, ám jó helyezkedéssel ezt általában tudja kompenzálni. Néha ugyan belealszik a meccsekbe, de egy ikszre mindenképpen jó lehet a sok problémával küszködő Habony-csapat ellen.

Plusz 1

Rétvári KDNP SE-Ságvári Előre Spartacus X

Az államtitkár komoly erőkből álló csapattal vág neki a mérkőzésnek, ám Ságvári Endre mögött lelkes amatőrök állnak. Várhatóan Rétvári Bence és csapata a kapujának szegezi a ságvárisokat, ám egyáltalán nem biztos, hogy sikerül bevenni a vendégek kapuját. A Szegedi Kattintós nagy sikernek tartaná, ha a szegedi kiscsapat pontot rabolna ezen a meccsen. 

Frédi és Béni

A Szegedi Kattintós a teljesség igénye nélkül teszi közzé ezt a listát, hiszen a jelenlegi válogatás csak a teljesen nyilvánvaló ámításokat veszi sorra. Ha ugyanis azokat az ügyeket is csatasorba állítanánk, melyek még nem lepleződtek le egyértelműen, akkor Lev Tolsztoj Háború és békéjével kellene konkurálnunk a terjedelmet illetően. Ennyire azért nem tennénk próbára olvasóink türelmét.

Fotó: vagyonitanacsado.hu

A Szegedi Kattintós korábban már részletesen foglalkozott azokkal a trükkökkel, melyekkel sikerült totálisan átmosni a keményen dolgozó magyar emberek agyát. Mindezt olyan egyszerű manőverekkel érték el, melyek minden kommunikációs szakkönyv első három oldalán megtalálható. Nem csoda, ha az Orbán-kormány Habony Árpád vezette kommunikációs kommandója egy idő után buckalakóknak nézte a teljes magyar lakosságot, és olyan arcátlanul hazudott a képükbe, hogy már kezd betelni az a bizonyos pohár. De nézzük e folyamatot a konkrét ügyek prizmáján keresztül:

1.A magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték a pénzünket. Tipikus esete „a cél szentesíti az eszközt” fedőnevű átverésnek. A cél az volt, hogy a Matolcsy György vezette gazdasági tárca rátehesse a kezét arra a körülbelül 3 ezer milliárdos vagyonra, mely a magánnyugdíjpénztárakban halmozódott fel. Az 1997-ben elfogadott jogszabály esetében az akkor kétharmaddal rendelkező szocialista-szabaddemokrata kormány ragaszkodott az ellenzék támogatásához is. Ők előrelátók voltak, hiszen azt feltételezték, ha a Fidesz is leteszi a voksát az öngondoskodás biztosítékául szolgáló magánnyugdíjrendszer mellett, akkor ez garancia lesz ennek a vagyonnak a megőrzésére. A jogszabály egyébként nagyon pontosan szabályozta a pénztárak működését, meghatározta például, hogy milyen arányban vásárolhatnak értékpapírokat, államkötvényeket, és mennyi lehet a készpénzben felhalmozott összeg. A pénztáraknak minden évben pontos elszámolást kellett küldeniük az ügyfeleknek, amelyben fel kellett tüntetniük a reálhozamot, illetve a teljes vagyont, ami egyébként örökölhető volt.

Nos, a Horn-kormány illetékesei tévedtek. Orbán Viktort és csapatát egyáltalán nem zavarta, hogy korábban támogatták a törvény megalkotását, amely a nyugdíjrendszert három pillérre állította. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos úgy kirúgta ki ezt a lábat a pénztártagok alól, mintha egy Kung-Fu film női főszereplője lenne. Minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy a pénztárak eltőzsdézték az emberek pénzét, és ha ez sem lett volna elég, belengették, hogy aki nem lép vissza az állami szektorba, annak egyáltalán nem jár majd állami nyugdíj.

Szép lassan azonban kirajzolódott, hogy mindez ordas hazugság. A pénztáraknál nem találtak komolyabb szabálytalankodásokat, a reálhozamot mindenki megkapta, az államhoz pedig átvándorolt 3 ezer milliárd forint, aminek a sorsáról mind a mai napig szinte semmit sem tudunk. Annak fényében, hogy a közelmúltban kiderült, hogy a különböző minisztériumok, háttérintézmények és önkormányzatok is rengeteg pénzt parkoltattak brókercégeknél, már tényleg álnokság volt a magánnyugdíjpénztárakra sütni, hogy kockáztatják a pénzünket. A tanulság röviden a következő: eltűnt 3 ezer milliárd forint, ami nagyon fog hiányozni a nyugdíjkasszából, eltűnt több száz milliárd forint közpénz a brókercégek mohó gyomrában, és eltűnt Selmeczi Gabriella is. Ez utóbbiért nem kár.

Fotó:444.hu

2. A fiatalok egészségének védelme indokolja a trafikkoncessziók kiírását. Ez a hazugság már az első perctől kezdve olyan átlátszó volt, mint egy fóliasátor. Tönkretettek 40 ezer régi trafikost, hogy a Fidesz holdudvarához tartozó kádereknek biztosítsanak garantált haszonnal járó vállalkozásokat. Erre már az eredményhirdetéskor rájött a keményen rászedett magyar polgár, de a tehetetlenség mellbevágó ereje ekkor is erősebbnek bizonyult az elemi felháborodásnál. A fiatalok ezután is annyit bagóznak, amennyit csak akarnak, az állam kártérítést fizet a kisemmizett trafikosoknak, nőtt a csempészcigi aránya a piacon, a nemzeti dohányboltok tulajdonosai pedig frászt kapnak a sok rablástól, ami a boltjaikat éri. Hogy ez mekkora buli volt! A kormányhoz közel álló dohánylobbinak biztosan.

3. Örülni kell annak, hogy a hazai vállalkozások sikerrel szerepelnek az állami tendereken. Lefordítva: minden keményen dolgozó magyar ember élvezzen el a tudattól, hogy a Közgépet kitömik állami pénzekkel. Azért ez a magyarázat sem piskóta annak tudatában, hogy mindenki, aki okosabb egy ötödikesnél tudja ebben az országban, hogy a Közgép tulajdonosa Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági háttérembere. Magyarán hozsannázzunk, hogy a közpénzt eljuttatják egy pártemberhez, aki aztán a kellő csatornákon keresztül a pártkasszába csengeti ennek egy részét. Az önleleplezés akkor következett be, amikor Simicska összeveszett Orbán Viktorral, és a Közgép, illetve az oligarchához tartozó sajtóvállalkozások (Hír TV, Lánchíd Rádió, Heti Válasz, Magyar Nemzet, Metropol, stb) már nem kaptak állami reklámot, illetve állami megrendeléseket. Ezek szerint csak akkor kell örülnünk egy magyar vállalkozás sikereinek, ha az a Fidesz szekerét tolja.

4. Kartellgyanú miatt le kell állítani az M4-es autópálya építését. Lázár János a minap kétórás sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy az Európai Bizottság arra gyanakszik, hogy a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal. Érdekes, hogy eddig nagyon nem zavarta sem a kormányt, sem személyesen Lázár Jánost, hogy az Európai Bizottság gyanakszik, illetve nehezményez valamit abból, ami Magyarországon történik. Az pedig végképp eloszlatja a gyanúnkat, hogy itt bárki is igazat mond a kormány részéről, amit Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa nyilatkozott erről: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.Lázár azt is megígérte, hogy alaposan körmére néznek annak az öt cégnek, melyek a kérdéses beruházást végzik, és kiderítik, mi kerül kilométerenként 4 milliárd forintba. És most jön az, ami a leginkább önleleplező momentum a történetben! A Magyar Nemzet (Simicska lapja) ugyanis előkerítette Lázárnak egy tavaly áprilisi levelét, melyben ezt írta: „Megítélésem szerint az M4-es autópálya-beruházás kilométerenkénti fajlagos költségének mértéke nem minősíthető irracionálisnak.” Nagyon úgy néz ki, hogy egy hazugsággal két legyet akartak lecsapni. Egyrészt, a költségvetés pénzt spórol meg az építkezés leállításával, másrészt odacsaptak megint a renitens Simicska Lajosnak, hiszen a Közgép súlyos milliárdokat bukik a sztornózáson. Mi persze nyertünk egy torzóban maradt építkezést néhány kilométeres szakaszokkal, félig kész hidakkal, milliárdokba kerülő régészeti feltárással. Olyasmi ez, mint a gödör a budapesti Erzsébet téren. Csak sokkal drágább. 

Frédi és Béni

A valótlan tartalmú információk közreadása miatt a Szegedi Kattintós szerkesztősége a fényképen szereplő Orgován Bélától nyilvánosan is elnézést kér."

Egyre több jel utal arra, hogy az utóbbi hónapok Fideszt ért sorcsapásainak egy olyan politikus lesz a haszonélvezője, aki korábban is eredményesen halászott a zavarosban. Lázár János kaján mosollyal nyugtázza, hogy míg miniszter- és párttársai kapkodnak, hogy mentsék a renoméjukat, addig ő egyesével ki tudja pöckölni lehetséges vetélytársait a miniszterelnöki székért indult versenyfutásból. Vendégszerzőnk, „Lop ez a Vega” legalábbis így látja.

Fotó: 444.hu

Állítólag Lázár János felesége egyre kevesebb hódmezővásárhelyi ismerősének engedi meg, hogy tegezzék, hiszen a férje ma Magyarország második legbefolyásosabb embere. Ebben valószínűleg nem téved Zita asszony, de nyilván ő sem gondolja, hogy a férje megáll ezen a ponton. Mintha az utóbbi hetek brókerbotrányai teremtették volna meg számára azt a helyzetet, hogy a volt hódmezővásárhelyi polgármester politikai pályája csúcsára érjen. Egyrészt, igencsak meggyengült a főnöke, aki láthatóan nem tudja érdemben kezelni a válságot. A régi nótát fújja ugyanis, holott a fideszes szimpatizánsok is érzik, hogy változtatni kéne a kormányzás tartalmán, stílusán és irányain, amihez elengedhetetlen lenne néhány személyi változás. Ha pedig Orbán nem hajlandó vezéráldozatokra, könnyen ő válhat a folyamatok egyedüli vesztesévé.

Lázár ugyanakkor nyíltan beszól a kormány tagjainak, cinikus mosollyal veszi tudomásul, hogy belső ellenlábasai (elsősorban Szijjártó Péter és Rogán Antal) azzal vannak elfoglalva, hogy kimossák magukat a kínos ügyekből. Lázár azonban nem most kezdte az imázsépítés hosszú és fáradtságos munkáját. A budapesti értelmiség és politikai elit számára mint a Fidesz liberális szárnyának reprezentánsa adta el magát, amikor a polgármesterségről leköszönve a miniszterelnökségre tette át a székhelyét.

Kétségtelenül, Hódmezővásárhelyen még ő szorgalmazta a roma gyerekek oktatási integrációját, ugyanakkor jó kapcsolatokat ápol a zsidó szervezetekkel és a Hit Gyülekezetével is. Messziről jött ember azonban azt mond, amit akar. Lázár ugyanis messze nem olyan liberális felfogású, mint ahogy a fővárosban gondolják róla. A vásárhelyi sajtó esetében szabadságról beszélni például dőreség lenne, ami a volt polgármesternek és elődjének, Rapcsák Andrásnak köszönhető. Lázár kíméletlenül utánanyúl azoknak, akik nem egyeztek ki vele, ugyanakkor „kilóra megvesz” olyanokat, akik hajlamosak egy kis kompromisszumra. Lázár még ma is személyesen irányítja az alföldi várost, a vásárhelyiek szerint Almási István jelenlegi polgármester a miniszter bábja.  

Fotó: Szincsok György

Lázár János ugyanakkor nagyon ért a sajtó nyelvén is, hiszen ő az egyik miniszter a kormányban, aki sokat és készségesen nyilatkozik. Tudatosan gyűjti azokat az újságírókat, akiket az idők folyamán lekötelezett valamivel. Amikor például a szegedi körzeti tévében egymást érték a leépítési hullámok, Lázár többeket mentett meg az utolsó pillanatban, de rögtön jelezte is, hogy egyszer majd ő is fog kérni valamit cserébe. A miniszterelnökség vezetője él is ezekkel a lehetőségekkel, hiszen a sajtó sok esetben sokkal megengedőbb vele, mint pártbeli ellenlábasaival.

Azt sem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagynunk, hogy Lázár János szinte már minden nagykutyába beleharapott a magyar politikai és gazdasági élet szereplői közül. Nyíltan nekiment Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Schmidt Mária Terror Háza igazgatónak, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, aki a miniszterelnök barátja, és Magyarország legdinamikusabban gazdagodó oligarchája, de a legnagyobb uzsorásnak nevezte Csányi Sándort is, aki nem csak az ország egyik leggazdagabb embere, de a magyar foci irányítója is, ami Orbán Viktor szemében az egyik legfontosabb pozíció a közéletben. A sort Tarsoly Csaba zárja egyelőre, hiszen a bukott brókerre utalt akkor, amikor a kormány környékén nyalakodó pénzemberekről szólt. Lázár nagyon tudatosan kóstolgatja ezeket az erős embereket, hiszen néhány jól irányzott szúrásával szimpatikus lesz azok körében is, akik egyébként nem szeretik a kormányt. Kiszólásaival jelzi, hogy nem ért egyet mindennel, ami a kormányzást jellemzi, és nem is leplezi különösebben, hogy a saját pecsenyéjét sütögeti azon a lángon, ami minisztertársai egy részét elemészti.

A fentebbiekből is látszik, hogy már alaposan körbelőtte a miniszterelnököt - hiszen a közvetlen környezetébe tartozókat sem kímélte -, de Orbán Viktor személye mindeddig szent és sérthetetlen volt számára. Lázár igazi kamarillapolitikus, aki tudja, hogy ki kell várni a megfelelő pillanatot, hiszen, ha idő előtt lép, könnyen megütheti a bokáját. Nagyon fontos lesz Orbán és Lázár számára is a tapolcai időközi országgyűlési választás, hiszen, ha a Fidesz itt is megégeti magát, akkor a párt belső erodálása felgyorsulhat. Ha netán a Jobbik is megelőzi a kormányzópártot, akkor Lázárnak nagyon jól jöhetnek korábbi kijelentései, melyekkel nyíltan ostorozta a szélsőjobbot. Nehéz nem észrevenni Lázár előrelátását, taktikus helyezkedését, és ne legyen kétségünk, ha gólhelyzetbe kerül, ki is használja az alkalmat. Pedig nem is szereti focit...

Lop ez a Vega

Hatalmas a Fidesz lufija, sok levegő fér bele, ezért nehéz megítélni, hány lyuk kell ahhoz, hogy gyorsan távozzon belőle az, ami nagynak mutatja ezt a politikai erőt. A lufik tulajdonsága általában az, hogy vagy elszállnak, vagy kipukkadnak, itt azonban - a hatalmas méret miatt - lassú leeresztésről beszélhetünk. Sok lyuk tátong ezen a lufin, a Szegedi Kattintós ezért igyekszik megmutatni azt az ötöt, amelyeken keresztül a leggyorsabban szökik a levegő.

Fotó: Szincsok György

1. Vida Ildikó. Az első lyukat kétségtelenül az amerikaiak ütötték a kormányzópárt keményre fújt lufiján azzal, hogy korrupció gyanúja miatt hat " állami alkalmazásban álló" magyar polgárt kitiltottak az Egyesült Államokból. Vida Ildikó NAV elnök az egyetlen, aki beismerte, hogy rajta van a listán (nem is tehetett mást emlékezetes reptéri interjúja után), de az ördögi Goodfriend ideiglenes ügyvivő olyan ügyesen keverte a kártyákat, hogy a Szijjártó vezette külügyminisztérium teljesen belekavarodott az ügy kezelésébe. Úgy viselkedtek, mintha az ügyvivő egy amerikai helytartó lenne, és az ő ötlete lett volna a magyar hivatalnokok kitiltása, noha a követségi alkalmazottak mindenütt a világon a saját külügyminisztériumuk meghosszabbított karjai, így a magyar kormány hiába érte el, hogy az új nagykövet megérkezése után Goodfriendet hazaküldjék, az amerikai nyomás rajtuk maradt. Ez a lezáratlan ügy kétségtelenül komoly károkat okozott a kormánynak, ráadásul rendkívül sután kezelték a problémát. A látszatát is elkerülték például, hogy komolyan ki akarnák vizsgálni azokat az állítólagos ÁFA csalásokat, melyeket korábban Horváth András volt NAV-os ellenőr, valamint az amerikaiak is nehezményeztek. Vida Ildikó felmentését suttyomban készítik elő, mintha most, amikor már a „főgonosz” Goodfriend távozott, már presztizsveszteség nélkül meg lehetne tenni azt, amit korábban szükségszerű lett volna. A harmadik Orbán-kormányra egyébként is jellemző, hogy nem reagál elég gyorsan az eseményekre, minden személyi változást meghátrálásként él meg, ami nehézkessé, kiszámíthatóvá teszi a politikájukat. A másik komoly taktikai hibájuk pedig az, hogy olyan látszatkompromisszumokkal operálnak, melyeket ugyan jól lehet kommunikálni (lásd Goodfriend távozása), ám a másik oldal lényegében nem engedett semmit, csak lecserélte a történet egyik szereplőjét, de az elveiből semmit sem adott fel. Jó példa erre az RTL Klubbal folytatott kilátástalan harc, melyet maga kezdeményezett, de komoly a népszerűségvesztés után egyértelművé vált, hogy médiavállalkozás sokkal erősebb, mint hitték, így meg kell változtatni a reklámtörvényt. A kormány elérte, hogy a helyi vezér Dirk Gerkens távozzon a székéből, ezzel azt a látszatot keltették, hogy elűzték az ármányt, holott az RTL híradója szemernyit sem lett kíméletesebb az Orbán-kormánnyal.

2. Habony Árpád. Amíg a 2010 és 2014 között szinte senkit sem érdekelt, ki a miniszterelnök és mint később kiderült, több miniszter főtanácsadója, az egy évvel ezelőtti választás után a figyelem homlokterébe került az egykori kendóbajnok. Habony szinte mindent megtestesít, ami ellentmond a Fidesz és KDNP hivatalos politikájának. Láthatatlan Raszputyinként beférkőzött a hatalom legmeghatározóbb döntéshozó szintjeibe, igazi playboyként öltözködik és viselkedik, állítólagos tanácsaiban olyan pragmatizmus ölt testet, melynek semmi köze a kormány által vallott konzervatív szellemiséghez. Mivel semmiféle hivatalos kapcsolata nincs a kormányzati szervekkel, hiába támadták mindeddig kívülről és belülről. Erős befolyásáról jól árulkodik, hogy Habony gyakorlatilag bármit megtehet: közlekedési kihágásokat követhet el, járókelőket rugdoshat, méregdrága Gucci-táskákat lóbálhat a szegénység ellen tüntetők orra előtt, a miniszterelnök bizalma nemhogy csökkenne benne, de újabb feladatokkal bízza meg. Ő felel például a Simicska-érdekeltségek elvesztése után fontossá vált új kormányközeli médiabirodalom létrehozásáért. Habony neve garancia arra, hogy semmi se változzon Orbán Viktor politikájában. Személye azonban egyre kínosabb, szerepe pedig megmagyarázhatatlan a döntéshozási folyamatokban, ezért komoly léket jelent a kormány lufiján.

Fotó: index.hu

3. Semjén Zsolt. Ő nem új szereplő, már évek óta ott tanyázik átszellemült mosolya a miniszterelnök balján a Parlamentben, de a pártja most annyi kárt okoz a Fidesznek, hogy nem mehetünk el szó nélkül emellett a tény mellett. Eddig inkább megmosolyogtuk kereszténydemokraták igyekezetét, hogy önálló pártként tüntessék fel magukat a Fidesz oldalán, de mióta újra elkezdtek rugózni a vasárnapi boltbezárás ötletén, egyre inkább ráfagyott a magyarok arcára a mosoly, ha Semjénre és csapatára gondolt. Mivel ebben a témában kezdetektől defenzívában van a kormány, őrültebbnél őrültebb magyarázatokat csiholtak ki magukból a kormánypártok képviselői. Ha eddig volt magyar választópolgár, aki egy önállóan induló KDNP-re szavazott volna, a vasárnapi boltbezárás végigverése után már biztosan nem maradt egy sem. Semjén Zsolt egy olyan csapat élén lovagol peckesen, melynek a szánalmas magyarázkodáson kívül semmi sajátossága nem maradt.

4. Simicska Lajos. Ma már egyre világosabb, hogy a Simicska Lajos nélküli Fidesz nem az a párt, amelyik sorra nyerte a választásokat, esetenként pedig kimászott a legnagyobb válságokból is. A problémák az egy évvel ezelőtt fölényesen megnyert választás után jelentkeztek, amikor állítólag a miniszterelnök bejelentette, itt az ideje szorosabbra fűzni a viszonyt az oroszokkal, az ellenzéki média maradékét a Dunába kell dózerolni, ugyanakkor meg kell rendszabályozni azokat a civileket, akik kritikusak a kormány politikájával szemben. A Fidesz oligarchája, aki korábban csukott szemmel nyert szinte minden állami beruházást, most megfogalmazta az aggályait, ami az első lökés volt a nyílt konfliktus irányába. A többit Magyar Nemzettől a gecizésen át egészen az ügynökvádig ismerjük, és ki tudja, még mit tartogat számunkra és Orbán Viktor számára egykori barát és harcostárs. Mintha nem csak a kormánypárti sajtó csuklott volna össze attól, hogy Simicska más irányt szabott a tulajdonában lévő médiáknak, de a háttérben folyó gazdasági mutyik is egyre másra lepleződnek le. Simicska mindenesetre bebizonyította, hogy hatalmas befolyásra tett szert a Fidesz oldalán töltött 25 év alatt, amit nem lehet lebecsülnie a kormányzópártnak. Ő olyan hatalmas lyukat hasított, melyhez hasonlót csak a mostani brókerbotrány főszereplői tudnak űberelni a fideszes lufin.

5. Tarsoly Csaba. Ez a legújabb lyuk, amelynek méreteit egyelőre nehéz megbecsülni. A „nyalakodó” bróker olyan súlyos helyzetet idézett elő ugyanis, melynek következményei megjósolhatatlanok a jelenlegi helyzetben. Az biztos, hogy a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor dominószerű összeomlásának valami mélyebb okai lehetnek, mint a svájci frank árfolyamának elszabadulása. Mióta a botrány tart, egyre több részlet kerül napvilágra arról, hogyan üzleteltek kormányzati tisztségviselők a brókerekkel, hogyan kerültek közpénzek bizonytalan lábakon álló pénzintézetekhez, milyen hatástalan a jegybank ellenőrző gépezete, és miként menthették ki a vagyonukat állami szervek asszisztálásával a vezetők. Orgován Béla, mint tápiósági stróman feltűnése pedig arra a következtetésre juttathat bennünket, hogy a Tarsoly Csabához hasonló üzletemberek bármit megengednek maguknak, ha úgy érzik, hogy a hatalom mögöttük áll. Bár hosszas késlekedés után a Quaestor valódi vezetője előzetes letartóztatásba került, a kormány minden lépése arról árulkodik, hogy a nyomok eltüntetésére kellett neki az az idő, amit Tarsoly Csabának adott a botrány kirobbanása után. Ma még korai lenne megmondani, milyen rejtett szálai vannak még ennek a történetnek, de Orbán Viktor és csapata meglehetősen ügyetlenül kezelte ezt az ügyet. Azzal, hogy bejelentette, személyesen adott utasítást az állami vagyon kimentésére, elhintette annak a gyanúját is, hogy jóval korábban és jóval többet tudott a Quaestor piszkos ügyeiről, mint azt sejtettük. Ha így van, a háttérből nézte végig, ahogy a keményen dolgozó kisemberek megtakarításai végveszélybe kerülnek.

 A dakoták ellenzékben vannak igazán elemükben. Ezt a bölcsességet ugyan nem a dakoták mondták, de azért igaz állításnak tűnik. A 2010-es győzelem óta ugyanis a Fidesz első embere - aki dakota bölcsességekkel árasztott el bennünket az ellenzékiség nyolc keserű esztendeje alatt -, nem ajándékozott meg bennünket egyetlen indián aranyköpéssel sem. A Szegedi Kattintós nyomós érveket sejt a háttérben.

         Fotó: hungariavirus.wordpress.com

Internetadón túl, Orgován Bélán innen már nem igazán dobálózik az ember olyan dakota bölcsességekkel, melyek akár vissza is csaphatnak, mint csúzli vége. Orbán Viktor inkább mormolja szokásos péntek reggeli mantráit a közszolgálati rádióban, de véletlenül sem vetődik rá a régebben annyira kedvelt indián közmondásokra. Állítólag annak idején egy egyetemista lány találta ki a dakota mondásokat az első Orbán-kormány ideje alatt, amivel nagyot is hasított a miniszterelnök. Most azonban a Habony Árpád, Tuzson Bence, Gíró-Száz András kommunikációs háromszögben elveszik minden, ami egyszerre népi, bölcs és humoros. A derék rézbőrűek (és a hajdani egyetemista lány) pedig biztosan segítenének, de a dakoták mondásai túl veszélyesek most Orbán Viktornak. Lássunk négy példát arra, miért hanyagolja a dakota mondásokat napjainkban a miniszterelnök:

1. „A bizalom olyan, hogy gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el”. Bizony, a 90-es évek végén még jól hangzott ez a mondás Orbán Viktor szájából, de azok után, hogy rácsapta a keményen megdöbbenő kisemberekre a Quaestor cégcsoport ajtaját azok után, hogy kimentette onnan a minisztériumok és ki tudja még kinek a pénzeit, elvágtatott az a bizonyos bizalom. De ha nem vagyunk ilyen kegyetlenül aktuálisak, akkor nézzünk rá a legutóbbi közvélemény-kutatásokra. Bizony egymillió ember úgy elvágtatott Orbán Viktor táborából, mintha ott sem lettek volna. Szóval, a dakoták tudták, hogy a bizalomért meg kell küzdeni, de el is lehet szórni, mint a családi vagyont egy pókerpartin.

2. „Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla!” Orbán Viktor miniszterelnök 1999. szeptember 7-én örvendeztetett meg bennünket ezzel a később nagy karriert befutó közmondással. Amelyet persze nem egészen pontosan idézett. Az eredeti szólásban benne van: ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz. Már megint a lovakon rugózott Orbán, pedig ebben az esetben is jobban járt volna, ha lassan jár, mert mint egy másik (nem dakota) közmondás tartja, akkor tovább lenne miniszterelnök. Most viszont felült a döglött ló a hátára, és csodálkozik azon, hogy nem jut el vele sehová. Történhet bármi ugyanis kis hazánkban, ő továbbra Brüsszel gáncsoskodásairól, az amerikaiak ármánykodásairól, valamint Putyin barátságának fontosságáról tud beszélni. Szerinte haldoklik a nyugati demokrácia, csak azt felejti el, hogy félmillió magyar fiatal ebbe a döglődő kapitalista világba menekült a kilátástalanság és munkanélküliség elől. Szóval, ki is ül most döglött lovon?  

     Fotó: hircsarda.blog.hu

3. „Ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani.” 2002. májusában a választási vereség után bölcselkedett így Orbán Viktor. (Ekkor mondta azt is, hogy a haza nem lehet ellenzékben, de ezt ne írjuk a dakoták számlájára.) Most viszont valami elromlott, nem kicsit, nagyon. Jogosan vetődik fel a kérdés a néhai Generál együttes tolmácsolásában: „Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel?” Például hogyan lehet helyrehozni Simicska Lajos és Orbán Viktor elromlott barátságát? Mert nehéz nem észrevenni ugyanis, hogy a dolgok azóta fordultak válságosra a Fidesz számára, mióta a nemzet oligarchája és a nemzet miniszterelnöke több évtizedes barátsága megromlott. Ha még mindig úgy viselkedik Orbán Viktor, mintha nem romlott volna el semmi, akkor tényleg nem fogja senki megjavítani azt a semmit. Összegezve: ha a ló nem döglött meg, akkor nem lesz belőle virsli.

4 „Lyukas lufiba nem érdemes levegőt fújni.” A ritkán poénos Áder János 2005-ben direkt humorforrásként használta az „ismeretlen” dakota közmondást, amikor Draskovics Tibor örökségén lamentált, s ezt az indián bölcsességet ajánlotta a Tisztelt Háznak. Bár nem Orbán Viktor vette szájára ezt a bölcsességet, ugyanabban a szellemi műhelyben született e mondás is, mint a többi. Ha aktualizálni akarjuk a derék rézbőrűek bölcsességét, meg kell állapítanunk, hogy jelenleg van olyan lufi, amelyik lyukas, az a Fideszé. Ennek ellenére derekasan próbálnak levegőt pumpálni belé a közszolgálati hírcsatorna munkatársai. Ezen ügyködik Habony Árpád a CÖF és a Magyar Hírlap is, de egyre több a lyuk, és egyre fogy a levegő. 

Frédi és Béni

A keményen számoló kisember is könnyedén ki tudja mutatni a vasárnapi boltbezárásként elhíresült őrület politikai mérlegét. A mérhető támogatottsággal nem rendelkező kereszténydemokraták minden kétséget kizáróan vézna kis Dugovics Tituszként rántották magukkal a mélybe a jóval termetesebb Fideszt. Pedig józan paraszti ésszel utána számolva könnyedén megúszhatták volna ezt a zuhanást. Vendégszerzőnk, "Lop ez a Vega" írása.

Fotó: nol.hu

Volt-e bármilyen kényszerítő tényező, amely elindította a kormánypártokat a vasárnapi boltbezárás rögös útján? Ha leszámítjuk azt a taktikát, melyet a Fidesz előszeretettel alkalmazott saját őrültségei leplezésére, akkor nem. Ennek lényege, hogy egy kínos ügyről úgy lehet a leghatékonyabban elterelni a figyelmet, ha kreálsz egy még kínosabb ügyet. Hát, ezúttal kissé túllőttek a célon. Amikor a kereszténydemokraták felmelegítették a vasárnapi vásárstopról már korábban is lebegtetett ötletüket, már túl voltunk az internetadó elleni tüntetésen, kormánypárt elbukta az újpesti időközi választást, és Kocsis Máté is megmutatta, hogyan kell megpisiltetni a drogos kisdiákokat, újságírókat és politikusokat. Szóval, volt miről elterelni a figyelmet, de a sárkány ellen sárkányfű módszer ebben az esetben kifejezetten károsnak mutatkozott. Következzen az az öt logikus érv, melyeket teljesen figyelmen kívül hagytak a kormánypártok emberei:

Fotó: tutimunkak.hu

1 Jól tudták, hogy korábban készültek közvélemény-kutatások, felmérések, hatástanulmányok a vasárnapi boltbezárások ügyében. Maga Orbán Viktor nyilatkozta azt 2011-ben, hogy ekkora luxust nem engedhet magának a magyar gazdaság. Az az érv pedig finoman szólva is nevetséges, hogy a magyar gazdaság most megengedheti magának, hogy lemondjon 50 milliárd forint bevételről, illetve kockáztassa 10-15 ezer ember állását. Nincs olyan gazdaság, amely lemondhat ezekről! Hiába tagadták a korábbi tanulmányok létezését, az ellenzéknek és az újságíróknak csupán fel kellett frissíteniük az emlékezetüket, hiszen 2011 nem volt olyan rég. Az, hogy ezt a körülményt teljesen figyelmen kívül hagyták, az vagy a szűklátókörűségnek, vagy az ostobaságnak vagy a túlzott magabiztosságnak a jele. Vagy ezek összessége egyszerre jelentkezett, ami nagyon ciki.

2. A vasárnapi sztornóval alapvetően a multikat akarták megszorongatni, a magyar áruházláncokat és kisboltokat pedig előnybe hozni. Ez csak részben sikerült, hiszen a forgalom általában visszaesik, ha részleges tiltás lép életbe. A másik logikus következmény, hogy megint a keményen dolgozó szegényebb magyar emberek járnak rosszul, mert a multik olcsóbb árut kínálnak hétköznap és hétvégén egyaránt, a garázsboltokban viszont felsrófolják az árakat. A vasárnapi boltbezárás tehát nem is oly meglepő módon megint a keményen dolgozó gazdag magyar embereknek kedvez.

3. A kereszténydemokratáknak kell a legjobban tudniuk, hogy a magyar emberek nem a bevásárlóközpontok és a templomok között döntöttek eddig sem vasárnaponként. Egy kifejezetten ideológiai jellegű döntést nem lehet megmagyarázni gazdasági érvekkel. Attól, hogy vasárnap zárva lesznek a boltok, az emberek nem fognak tömegével templomba járni. Ha valaki sportolni akart a szabadidejében, az sportolt, ha valaki vásárolni akart, vásárolt, ha valaki misére vágyott, akkor elment a templomba. Az állam a szabadságunkat akarja korlátozni azzal, hogy megmondja, mi működhet egy adott napon, és mi nem. Az áruházaknak egyébként nem volt kötelező kinyitniuk hétvégén, mégis megtették, mert az ő érdekük és a vásárlók érdeke is ez volt.

4. Teljesen tarthatatlan állítás az, hogy a kereskedelemben dolgozók érdeke lenne a vasárnapi boltbezárás. Legalább 1 millió munkavállaló van Magyarországon, akik hétvégén is kénytelenek munkát vállalni. Ez nem kényszer, hanem szükséglet. Ha a pékek, az orvosok, a tűzoltók, a rendőrök, a portások vagy az újságírók nem dolgoznának hétvégén, bizony mindannyian megéreznénk ennek következményeit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hét minden napján munkára fognák ezen szakmák képviselőit, hiszen a munka törvénykönyve rendelkezik a ledolgozható órák számáról, valamint a szabadnapok kiadásáról. Aki rendőrnek, orvosnak vagy újságírónak megy, tisztában kell lennie azzal, hogy sokszor hétvégén is dolgoznia kell, ahogy a katona sem tagadhatja meg a rohamot arra hivatkozva, hogy most hétvége van.

        Fotó: vanholnap.hu

5. A fentiekből logikusan következik az, hogy nem lehet egy ilyen döntést jól kommunikálni. A kereszténydemokraták azt akarják beadni a keményen dolgozó népnek, hogy a kereskedelemben dolgozók kérték ezt a változást, holott ők inkább dolgoznának, csak ne kerüljön veszélybe a munkájuk. Nem csoda, hogy azok a kormánypárti politikusok, akiknek már korábban is többször elmentek otthonról, most olyan őrületekkel állnak elő, amelyek finoman szólva sem tesznek jót sem a KDNP, sem a Fidesz népszerűségének. A tapolcai időközi választás előtt pedig kifejezetten önveszélyes ilyen törvényt életbe léptetni. Csak illusztrálásként a már többször az őrület szélére sodródott L. Simon László államtitkár a következő meghökkentő kijelentéssel kommentálta a vasárnapi boltbezárás ügyét: „Az emberek többsége egyetért a vasárnapi boltbezárással, mert a gyűlölet helyett nekik a szeretet a fontos.” Ergo: aki szeretett vasárnap vásárolni, azokat a gyűlölet fűtötte. Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető pedig a következőképpen intézte el a zárva tartás lehetséges következményeit: „Mi nem foglalkozunk hatástanulmányokkal, mert nem a mi dolgunk, az a tárca dolga. A képviselői javaslatnak nem kötelező tartozéka a hatástanulmány.” Egy magyar közmondás jut eszünkbe erről: Egy bolond százat csinál. Glattfelder Béla államtitkár pedig odáig ment, hogy készültek ugyan számítások a vasárnapi zárva tartás ügyében, de csak fejben. Anyám borogass!

Kellett ez neked L Simon? Kellett ez neked Harrach? Kellett ez neked Glattfelder? Hogyan fogtok ebből kimászni? És mi hogy fogunk?

Lop ez a Vega

...pedig már alig várjuk. Az egy hete bakikkal, nonstop időjárás-jelentéssel és felturbózott kormánypropagandával debütált közszolgálatinak csúfolt hírcsatorna szerkesztőinek minden találékonyságára szüksége lesz arra, hogy győzelmi jelentéseket gyártsanak a meglehetősen döcögős kormányzás ellenére. A Szegedi Kattintós most önzetlenül ötleteket ad az MTVA munkatársainak arra, hogyan lehet elképesztőbbnél is elképesztőbb híreket kreálni a semmiből. Íme, mi így fényeznénk a kormányt!

Fotó: nol.hu

Hihetetlen hírözönt fakasztott a közszolgálati hírcsatorna abból a részsikerből, melyet a magyar gazdaság produkált az elmúlt napokban. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a kormány jelezte: rövidesen enyhítenek a bankok terhein, a Moody' s hitelminősítő bejelentette, a nagyon bóvli minősítését kevésbé bóvlira (Ba1) változtatja. Finoman szólva nevetséges ez a petárdapufogtatás azután, hogy a leminősítések időszakában a nemzetközi hitelminősítőket mindennek elmondták, aminek csak egy nagy, globális multit egy nemzeti szuverenitására büszke, és a nemzetközi reakciókra fittyet hányó kormány elmondhat. Szóval, ami akkor a karvalytőke ármánykodása volt, az most, hogy megfordult egy hangyányit a trend, már megér egy pezsgőbontást. De ne gondoljuk, hogy nincs ennél lejjebb az adófizetők pénzéből adófizetők millióit félretájékoztató médiánál. A Szegedi Kattintós egy elővágással most igyekszik beelőzni a kormányt minden feltétel nélkül kiszolgáló szerkesztőket. Íme, a mi ötleteink arra, hogyan lehetne több pozitív hírt csiholni a mai lehangoló közállapotok ellenére:

1. Több mint 5 éve nem volt medvetámadás Magyarországon. Fogalmunk sincs, hogy mikor volt utoljára medvetámadás Magyarországon, de így van ezzel még vagy 9 millió 950 ezer tévénéző, úgyhogy simán eladható az a sugalmazás, hogy az Orbán-kormány megvédi a keményen dolgozó magyar embereket a medvéktől. Az apropót egyébként az a hír szolgáltatná, hogy a napokban Szlovákiából tényleg átrándult néhány bundás szép hazánkba, de egyelőre nem támadtak senkire. Az egyik kereskedelmi csatornának nyilatkozó medveszakértő figyelmeztette a magyar lakosságot, hogy ne fényképezzük a mackókat, selfie-t pedig végképp ne akarjunk készíteni velük. Ha betartjuk a tanácsokat, akkor újabb 10 év telhet el hazánkban medvetámadás nélkül.

fotó: kolozsvaros.ro

2. Közel 30 éve nem kapott gólt világbajnokságon a magyar labdarúgó-válogatott. A hír igaz, bár ehhez az is kellett, hogy az 1986-os mexikói vb óta nem jutottunk ki egyetlen világversenyre sem, így gólt sem rúgtunk. Igaz ez az Európa-bajnokságokra is, de a nemzetközi kupákban sem igazán vitézkedtek a klubcsapataink. Lényeg, hogy ha nem vagy ott, ahol a pofonokat osztogatják, akkor nem kapsz maflást. A lényeg, hogy a hír első állítása igaz, a második részével pedig egy hírhamisításban élen járó televíziónak nem is kell foglalkoznia.

3. Magyarországon sokkal kevesebb a szegény, mint Bangladesben. A hír igaz, hiszen egy 10 milliós országban eleve nem lehet annyi szegény, mint a világ egyik legelmaradottabb régiójában lévő 142 milliós országban. Lényeg, hogy az összehasonlítás megtörténjen, hogy a békát hasonlítottuk az elefánthoz, már teljesen másodlagos.

4. Hazánkban több személyautó készül, mint Burkina Fasoban. Nem ismerjük a burkina fasoi autóipar teljesítményét, de a közszolgálati média valószínűleg nem nyúl nagyon mellé, ha magasabbra rangsorolja a magyar autóipar teljesítményék a fekete afrikai térség egyik legelmaradottabb államáénál. Egyébként is, Marika néni Hajdúnánáson mit tudja, hogy Burkina Faso milyen súllyal esik latba a világgazdaságban? Márpedig a közszolgálati híradó Marika néninek készül, és nem a külkereskedelemmel vagy az afrikai gazdasággal behatóan foglalkozó szakembereknek. Épp e fontos adat bizonyítja, hogy szükség van a déli nyitásra, hiszen, ha Burkina Fasoban nem készülnek személyautók, akkor mi rengeteget el tudunk adni nekik.

fotó: diszcsomagoloanyag.hu

5. Nálunk a legnagyobb a világon az egy főre jutó kerti törpék aránya. Erre a hírre szépen fel lehet fűzni, hogy dinamikusan nő a kerti törpe exportunk, már olyan kerti törpe nagyhatalmak is tőlünk veszik a kertekbe valót, mint Ausztria, Németország vagy Olaszország. Az szintén a lényegtelen kategóriába esik, hogy az ízlésficam legeklatánsabb megnyilvánulása, ha egy országban burjánzik a kerti törpe őrület, de az a szatócs szemlélet, mely a magyar külgazdaságot jellemzi nem törődik azzal, hogy a minősített butaságot adjuk el másoknak. Lényeg, hogy a kerti törpe biznisz virágzik, és mi ebben óriások (és nem törpék) vagyunk. A híradó tudósítása kiemelhetné, hogy a törpék gyártása lehet az egyik kitörési pont a gazdasági válságot még mindig feldolgozni képtelen nyugati országok számára.

6. A magyar méhek a legintelligensebbek a világon. Biológus vagy méhész legyen a talpán, aki be tudja bizonyítani az ellenkezőjét. A híradó bemutat néhány különlegesen intelligens méhrajt, melyek tökéletesen meg tudják különböztetni egymástól azokat a növényeket, melyek már porozhatók, azoktól, amelyek még nem. Aztán be kell mutatni mondjuk egy belga, amerikai vagy tanzániai rajt, amelyek erre a mutatványra képtelenek. A hitelesség és a látványosság kedvéért a méhekre rá kell festeni saját nemzet lobogójuk színeit, így jelezni, hogy a magyar méhek számára nincs megoldhatatlan feladat, míg a külföldiek csak zavartan döngicsélnek, ha egy megoldásra váró feladattal szembesülnek. Ilyen egyszerűen lehet bebizonyítani, hogy a magyar méhek legalább olyan szellemi fölényt élveznek külföldi kollégáikkal szemben, mint a magyar méhészek. Épül, szépül az ország, mi meg igyekszünk a földön járni...