Szegedi Kattintós

Egy egyszerű trükk, melynek segítségével felelősből hőssé válhat Orbán Viktor

Egy egyszerű trükk, melynek segítségével felelősből hőssé válhat Orbán Viktor

Orbán Viktor annak köszönheti több mint 10 éve fennálló hatalmát, hogy átlátszó trükkjein a magyarok többsége a mai napig se lát át. Pedig kezd nagyon kiismerhető lenni a kormányfő, főleg mióta lépéshátrányba került a koronavírus elleni küzdelemben. Úgy tűnik, a Fidesz kommunikációs csapata még mindig képes úgy eladni a semmit, mintha az valami lenne, de ha ez véletlenül nem sikerülne, akkor is ott van még a kioktató stílus vagy, ha a helyzet úgy hozza, a parttalan ígérgetés.

portfolio_8.jpg

Fotó: portfolio.hu

Soha nem fogjuk azt hallani Orbán Viktortól, hogy valamit nem jó ítélt meg, vagy késlekedett megtenni szükségszerű lépéseket. A járvány megfékezésére tett korlátozó intézkedések elrendelésére is csak akkor adott utasítást, amikor az ellenzék már egy olyan követeléslistával akart előállni, amely lényegében azokat az intézkedéseket tartalmazta, melyeket mindenképpen be kellett vezetnie a kormánynak. Ahhoz tehát, hogy ne kerüljön véletlenül se egy platformra a politikai ellenfeleivel, Orbánnak be kellett előznie az ellenzéket.

Kár, hogy ilyen kiélezett helyzetben is a politikai preferenciák diktálják a tempót. Miután a miniszterelnök tanácsadói hetek óta kérlelték, hogy a maszkviselésen és a kötelező távolságtartáson kívül rendeljen el jóval hatékonyabb intézkedéseket, Orbán végül beadta a derekát. Az ügy tálalása azonban hamisítatlan fideszes átverés volt. Míg egyik nap azt mondta a kormányfő, 50 százalék, hogy az egészségügy kitart a nehéz helyzetben, a korlátozó intézkedések bejelentése után erre már 90 százalék esélyt adott.

A baj csak az, hogy ettől a magyar egészségügy még igen válságos helyzetbe kerülhet, és félő, hogy ha Orbán jóslata nem válik be, akkor a kudarcot egy másik trükkel fogja elfedni.

Ezt megfejelte még azzal, hogy amennyiben nem vezették volna be a szigorú rendelkezéseket, a magyar egészségügy beszakadt volna. Orbán tehát megint sajátos szempontból közelíti meg a kérdést: Ha ő nem lépett volna, a magyar egészségügy képtelen lett volna megbirkózni a hatalmas feladattal. Nem arról beszél természetesen, hogy a késlekedése miatt alakult ki ez az éles helyzet, azt meg nyilván nem is említi, hogy néhány napja is azt hangsúlyozta, mennyire felkészülten várja a magyar egészségügyi ellátórendszer a nehéz napokat.

Orbán tehát felelősből csodatevővé válik egyetlen apró trükknek köszönhetően. Már most azt harsogja, hogy ilyen rátermett kormány kell a nehéz időkben, az ellenzék meg azt se tudja, mi, merre, hány lépés. Kétségtelen, hogy kormányzása 10 éve alatt tökélyre fejlesztette a kommunikációs trükközést, amivel az ellenzék valóban nem tud mit kezdeni egyelőre. A baj csak az, hogy ettől a magyar egészségügy még igen válságos helyzetbe kerülhet, és félő, hogy ha Orbán jóslata nem válik be, akkor a kudarcot egy másik trükkel fogja elfedni.

portfolio1.jpg

Fotó: portfolio.hu

Kezd nagyon úgy tűnni, hogy a kormány számára csak az a fontos a járványhelyzetben is, hogy megőrizze a népszerűségét, így eshet meg olyan, hogy a népszerűtlen korlátozó intézkedések meghozatalával heteket késik. A kommunikációs trükközéssel ugyanakkor elfedik az igazi hiányosságokat, a felelősséget és a védekezés veszélyes és fáradságos munkáját pedig az egészségügyi dolgozókra hagyják. Pedig egy olyan központosított struktúrában, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere, minden felülről hozott döntésnek nagyon komoly következménye van az alul lévők számára. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Az égeti meg magát, aki parázsba nyúlkál, és nem az, aki csak veregeti a vállát, hogy milyen bátor.”

Egy egyszerű trükk, melynek segítségével felelősből hőssé válhat Orbán Viktor Tovább
Orbán Viktor végre elszánta magát, de a késlekedése sokba kerülhet mindenkinek

Orbán Viktor végre elszánta magát, de a késlekedése sokba kerülhet mindenkinek

Az, hogy még a magyar-izlandi focimeccset se tudta bevárni Orbán Viktor, érzékelteti, mekkora nyomás nehezedett a miniszterelnökre az utóbbi napokban. Ezt persze jórészt önmagának köszönheti, hiszen a körülöttünk lévő országok (köztük a mintának tekintett Ausztria is) már rég meghozták azokat a korlátozó intézkedéseket, melyek nélkül az év végére tragédiák sorozatával kellene számolnunk. Most tehát nem lesznek nézők a sorsdöntő futballmeccsen, ám inkább legyenek üresek a lelátók, mint megtelve a kórházak.

atlatszo_1.jpg

Fotó: hvg.hu

Orbán Viktor mostanában mindenben az utolsó. A V4 országok közül például utolsó miniszterelnökként gratulált az Egyesült Államok következő elnökének választási győzelme alkalmából, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy a térségben ő ragaszkodott legtovább ahhoz a felfogáshoz, mely szerint komoly megszorítások nélkül is meg lehet fékezni a koronavírus-járványt. Tévedése sokba kerülhet mindannyiunk számára, de most örüljünk annak, hogy a tények és a környezetében lévő emberek végre meggyőzték arról, hogy jól hangzó szólamok ismételgetése helyett végre cselekedni kell.

Még pár napja is hitt abban, hogy a maszkviselés szabályainak hatékonyabb ellenőrzésének, no meg az ingyenes parkolásnak köszönhetően gátat lehet szabni a vírus egyre gyorsabb terjedésének. Nem érzékelte ugyanis, hogy az emberek csakis a központi intézkedések üzenetét fogadják el, vagyis amíg a hagyományos módon folyik az oktatás, amíg be lehet ülni egy vacsorára az éttermekbe, el lehet menni a fürdőkbe, addig nem veszi túl komolyan a veszélyt az érintettek többsége.

Ez ugyan gazdasági visszaeséssel és a focimeccsek elmaradásával jár, de elkerülhetővé válik az a forgatókönyv, hogy éppen a karácsonyi időszakban tetőzzön a járvány, így téve tönkre a családok millióinak ünnepét.

A járvány egyik legfontosabb tanulsága ugyanis, hogy a kormány üzeneteit sokkal komolyabban veszi az emberek többsége ilyen kiélezett helyzetben, mint az átlagos hétköznapokban. Ez a központi irányítás felelősségét olyan szinten megnöveli, amire talán még a kormányzat se ébredt rá. Ami nem tilos, azt az emberek bevállalják akkor is, ha a tudatukban ott motoszkál, hogy veszélynek teszik ki magukat, ha közösségi terekbe mennek. Ha azonban drákói szigorral lép fel a kormány, akkor a népszerűsége kerül veszélybe, mert sokan csak a mozgásterük korlátozását látják az intézkedésekben.

Tulajdonképpen e dilemma miatt késlekedett Orbán a hétfőn délelőtt bejelentett korlátozó intézkedések meghozatalával. Kitartott amellett, hogy elég a határok lezárásával és a nyári időszakban bevezetett szabályok betartatásával operálni. Azt kommunikálta, hogy működnie kell az országnak, még ha az áldozatokkal is jár. Csakhogy az áldozatot nem pusztán a vírus miatt elhunyt magyar polgárok számában lehet mérni, hanem az oktatási rendszer, a közhivatalok és természetesen az egészségügy megroppanásában is, ami hihetetlen károkat okoz még a vírus utáni időkben is.

A jövőbe látására mindig oly büszke miniszterelnök ezúttal nagyon elszámolta magát, hiszen késlekedéséért aligha hibáztathat másokat. Bizonyára figyelmeztették a szakemberek, hogy az exponenciálisan növekvő fertőzési adatok csak akkor stagnálnak, esetleg csökkennek, ha az emberi érintkezések számát legalább annyira lecsökkentik az országban, mint az idén tavasszal. Ez ugyan gazdasági visszaeséssel és a focimeccsek elmaradásával jár, de elkerülhetővé válik az a forgatókönyv, hogy éppen a karácsonyi időszakban tetőzzön a járvány, így téve tönkre a családok millióinak ünnepét.

portfolio_7.jpg

Fotó:Portfolio

Orbán azt is kockáztatta a késlekedéssel, hogy a gyakorlat cáfolja azokat a korábbi kijelentéseit, melyek szerint a magyar egészségügy teljesen felkészülten várta a járvány második hullámát. Olyan hihetetlen nyomás nehezedik máris a kórházakra, hogy egy komoly krízis esetén már nem lesz elegendő Kásler miniszter vállát veregetni ahhoz, hogy legalább a szavazói elhiggyék, tényleg jó állapotban van a hazai betegellátás. Orbánnak tehát van félnivalója, hiszen a járványgörbén csak hetek múlva jelennek meg a most bevezetett intézkedések hatásai. Hogy addig kibírja-e az egészségügy, csak találgatni lehet. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha túl nagy előnyt adsz a bölénynek, nincs az a tüzes paripa, amelynek hátán utoléred.”

Orbán Viktor végre elszánta magát, de a késlekedése sokba kerülhet mindenkinek Tovább
A semmitmondás mellett a semmit se csinálást is bevetette a kormány a koronavírus ellen

A semmitmondás mellett a semmit se csinálást is bevetette a kormány a koronavírus ellen

Ismét a szómágiát veti be a kormány a koronavírus ellen, noha egyértelmű, hogy a keményen hangzó, ám tartalmában üres intézkedésekkel nem lehet legyőzni a járványt. A rendkívüli jogrend bevezetésétől inkább pszichikai, mint gyakorlati előnyöket remélhet a kormány, vagyis a lakosság egy részét megnyugtatja, hogy a kormány beavatkozik, ám ezek az intézkedések szinte semmi hatással nem lesznek a járvány terjedésére. Orbán Viktor továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy szigorú intézkedések nélkül, csak a legalapvetőbb biztonsági előírások betartatásával küzdjön meg az ország a kórral.

magyar_hirlap_4.jpg

Fotó: Magyar Hírlap

Elvileg Ausztriát tekinti kísérleti labornak Orbán Viktor, ám amikor a sógorok bekeményítettek, a magyar miniszterelnök már nem követte szolgai módon a szomszédok védekezési stratégiáját. A hangzatos nevet viselő rendkívüli jogrend bevezetése inkább csak azt akarja jelezni, hogy a magyar kormány se ül ölbe tett kézzel, és érdemben reagál az egyre rosszabbul alakuló statisztikákra.

Ha azonban alaposan megvizsgáljuk ezeket a rendelkezéseket, szinte semmi olyan elemet nem találunk bennük, melyek közvetlenül hatnának a járvány terjedésére. Az például, hogy a rendezvényeken csak minden harmadik székre lehet ülni, vagy, éjfél és hajnali 5 óra között kijárási tilalmat vezetnek be, inkább a vicc kategóriájába tartozó intézkedések, minthogy azt feltételezzük, ezek bármilyen hatással lesznek a kór elleni küzdelemben.

A legbeszédesebb intézkedés viszont az ingyenes parkolás újbóli bevezetése. Ez kifejezetten politikai motivációjú rendelkezés, hiszen egyrészt népszerűsíti a kormányt az autósok körében, másrészt lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat, melyek jelentős bevételi forrástól esnek el ezáltal. Az már csak hab a tortán, hogy a szállópor mennyisége ilyenkor ősszel amúgy is magas a városok levegőiben, most azonban a kormány még rá is segít erre a tényezőre.

Orbán tehát előre menekül, azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy Magyarország (mint mindig) jobban teljesít, a helyzet viszont az, hogy egyelőre vesztésre állunk, és a komoly, szakszerű intézkedések bevezetésének elhalasztásával ez a helyzet csak romlani fog.

Orbán a semmitmondó intézkedések mellett persze megismételte a szokásos mantráját arról, hogy az egészségügy felkészült a járvány kezelésére, és egyébként minden nagyon jó, és minden nagyon szép, ha összehasonlítjuk a hazai adatokat a külföldiekkel. Kár, hogy ezek az állítások igen messze vannak a valóságtól. A hazai egészségügy csak az ott dolgozók hivatástudatának és áldozatkészségének köszönhetően működik, a külföldi járványügyi adatok pedig sajnos a legtöbb esetben cáfolják a kormányfő állításait.

Mindeközben folyamatosan lebegteti a vakcina hadrendbe állításának időpontját, és azzal ámítja a magyarok többségét, hogy a hatásos ellenszer rövidesen a rendelkezésünkre áll majd. Ezt felelősen gondolkodó államférfi nem ígérheti meg belátható időn belül, mert a hatékony vakcina előállítása épp úgy eltarthat még két hónapig, mint két évig. Orbán tehát előre menekül, azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy Magyarország (mint mindig) jobban teljesít, a helyzet viszont az, hogy egyelőre vesztésre állunk, és a komoly, szakszerű intézkedések bevezetésének elhalasztásával ez a helyzet csak romlani fog.

mfor_2.jpg

Fotó: Mfor

Orbán nyilván a gazdasági tényezők szem előtt tartása miatt ódzkodik komolyabb korlátozásokat bevezetni. Ha ugyanis bezáratja az iskolákat, a szülők jelentős része nem tud a munkájával foglalkozni, ha lakatot tesz az éttermek, szállodák, kávézók ajtajára, akkor vállalkozások tömegei jelentenek csődöt, ami nem mellesleg komoly gondot jelent a költségvetésnek is. Most tehát úgy kéne elhárítania egy járványt, hogy a küzdelemben leghatásosabb fegyvereket nem vetné be. Ez azonban szinte lehetetlen feladat, ráadásul a késlekedés nagyon sokba kerül az ország minden polgárának. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ne olyankor spórolj a töltényekkel, amikor az ellenség tömött sorokban lovagol feléd!”

A semmitmondás mellett a semmit se csinálást is bevetette a kormány a koronavírus ellen Tovább
Orbán Viktor ráförmedt a magyarokra, pedig magára kéne haragudnia

Orbán Viktor ráförmedt a magyarokra, pedig magára kéne haragudnia

Szokásos péntek reggeli verdiktjei közül az egyik legvitatottabbat adta ki legutóbb a Magyar Rádióban Orbán Viktor. A járvány eldurvulását ugyanis a magyarok fegyelmezetlenségének számlájára írta, ezért szigorú ellenőrzéseket és büntetéseket ígért azoknak, akik szerinte lazán vették eddig az előírásokat. A baj csak az, hogy maguk a központi szabályok is lazák, a fenyegetőzés pedig már aligha változtat a tényen, hogy totálisan belecsúsztunk a járvány sűrűjébe.

magyar_hirlap_3.jpg

Fotó: Magyar Hírlap

"Nem a szabályok szaporításában, hanem a meglévő szabályok betartatásában hiszek" – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Ez kifejezi a kormányfő hozzállását a koronavírus-járvány második hullámához. Egyrészt nem ismeri el, hogy elégtelenek azok az intézkedések, melyek a nyár végétől léptek életbe, másrészt továbbra is azt gondolja, hogy a gazdasági szempontok fontosabbak az egészségügyi érdekeknél.

Már a tavaszi első hullám is egyértelművé tette, hogy az idő a legfontosabb tényező a védekezésben. Ha ugyanis időben teszik meg a szigorító intézkedéseket az illetékes hivatalok, akkor csökkenteni lehet a fertőzések számát, így a kórházi kapacitás elégséges marad, és a halálozási ráta is jelentősen alacsonyabb lesz, mintha nem lépték volna meg a korlátozó intézkedéseket. A második hullám kezelésénél mintha semmit se használnának fel a magyar hatóságok abból a tapasztalatból, amit tavasszal szereztek. Hagyták kibontakozni a járványt, most pedig mintha már fel is adták volna, hogy határt szabjanak a terjeszkedésének.

Nem beszélve arról, hogy a focistadionokban úgy tolonganak a szurkolók, mintha már rég kiirtottuk volna innen a vírusnak az írmagját is.

Mindez persze nem önálló döntése az illetékes szerveknek. Orbán Viktor szabja meg az irányt ugyanis ebben az esetben is, ami azért borzasztó veszélyes, mert a kormányfő kizárólag az elvárásait veszi figyelembe, magát a veszély jellegét és méretét teljesen másodlagosnak tartja. Orbán szlogenjét, miszerint a legfontosabb, hogy működjön az ország, már rég meghaladta az idő, ugyanis ha a járvány kerekedik felül, sem az ország, sem az egészségügy, sem az oktatás nem fog működni. Arról nem is beszélve, hogy előbb-utóbb a focimeccsek is elmaradnak majd, ami nagy szívfájdalma lesz majd a kormányfőnek.

Orbán Viktor ahelyett, hogy a feje tetejéről a talpára állítaná a rendszert, most abban látja a megoldás kulcsát, hogy a rendőrség majd „szénné bünteti” azokat, akik nem tartják be az amúgy szinte változatlanul hagyott előírásokat. A dolog pikantériája, hogy több fideszes politikusról is bebizonyosodott az utóbbi hetekben, hogy finoman szólva is sajátosan értelmezik a maszkviselésre és kötelező távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Nem beszélve arról, hogy a focistadionokban úgy tolonganak a szurkolók, mintha már rég kiirtottuk volna innen a vírusnak az írmagját is.

A miniszterelnök egyre gyakrabban használ militáns kifejezéseket, ami most is meghökkenti az egyszerű honpolgárt. Például azt mondja, hogy: „Eljött a pillanat, hogy erőből kell betartatni a szabályokat.” Ez sok mindent jelenthet, de az szinte biztos, hogy sokkal inkább ellenzéki rendezvényeken, mint focimeccseken lépnek majd fel a rend őrei határozottabban, mint ahogy ez eddig szokás volt. Elismerte ugyan, hogy az állampolgári fegyelmezettséggel nem álltunk rosszul eddig sem, de a most következő nehéz időkben fokozottan oda kell figyelni a szabályok betartására.

infovilag.jpg

Fotó: Infovilág

Aztán Orbán ismét ízelítőt adott prófétai képességeiből, hiszen kijelentette: „Áprilisban meg fogunk szabadulni a járványtól!” Emlékezzünk rá, hogy tavasszal is pontos dátumot adott a kormányfő arról, mikor győzzük le a koronavírust. Kár, hogy akkor sem volt pontos a prognózis. Ezt a mostani kijelentését inkább értelmezzük úgy, hogy Orbán nagyon nem szeretné, hogy a mozgásterét még a jövő nyáron is korlátozná a járvány. A legfőbb félelme ugyanis az, hogy gazdaságilag annyira megroppantja az országot a koronavírus elleni védekezés, hogy megszorításokkal kell hangolnia a 2022-es parlamenti választásokra. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha a kocsmában eljátszod a lovadat, nem lesz, aki részegen hazavigyen a hátán.”

  

Orbán Viktor ráförmedt a magyarokra, pedig magára kéne haragudnia Tovább
Zavar és bizonytalanság van az erőben, amit a Fidesz nem szeret

Zavar és bizonytalanság van az erőben, amit a Fidesz nem szeret

Egy dolog biztos jelenleg a magyar politikában: a bizonytalanság. Nem lehet ugyanis tudni, milyen hatással lesz a hazai közéletre és természetesen a gazdaságra a koronavírus-járvány, ugyanakkor van néhány olyan ügy, melyek végkifejlete erősen befolyásolhatja a 2022-es választások eredményét. A mindenben több lépéssel előre gondolkodó Fidesz számára ez nem jó ómen, hiszen a szokásos kommunikációs stratégiák ilyen környezetben könnyen gellert kaphatnak. Nem csoda hát, ha néhány vezető politikusuk nem indul el a másfél év múlva esedékes választásokon.

444_hu_2.jpeg

Fotó: 444.hu

Finoman szólva se áll túl jól a koronavírus elleni küzdelemben a magyar kormány. Orbán Viktor szeretné, ha a gazdaság nem szenvedne el újabb súlyos veszteségeket a járvány miatt, ugyanakkor határozottabb korlátozások nélkül a fertőzések számának emelkedő tendenciája nem állítható meg. Valószínűleg el fog érkezni az a lélektani pillanat, amikor már üresen csengenek azok a magyarázatok, hogy működnie kell az országnak, és a szomszédos országok többségéhez hasonlóan részben újra be kell vezetni a szigorú tavaszi korlátozásokat.

Nem áll túl jól a kormány szénája a járvány miatt a gazdaság területén sem. A tavaszi drasztikus visszaesést látva jó okunk van feltételezni azt, hogy Orbán Viktor már tudja, hogy nem lesz mit osztogatnia és ígérgetnie a 2022-es kampányban. Ha a járványhelyzet miatt tovább romlanak a mutatók, akkor egyrészt tömegek kerülnek az anyagi ellehetetlenülés közelébe, másrészt egészen új fénytörésbe kerülnek a rongyrázó oligarchák, a helikoptereken és magánrepülőkön és jachtokon furikázó miniszterek.

Mivel a Fidesz az egykori Gyurcsány-kormányt a 2006-os zavargások után erőszakosnak bélyegezte, a rendőri vagy egyéb karhatalmi fellépést nem alkalmazhatja az intézményt elfoglaló diákok ellen.

 

Talán épp ezért döntött úgy az állami pénzügyeket legjobban ismerő ember úgy, hogy nem méreti meg magát a következő parlamenti választáson. Varga Mihály visszavonulásának bejelentésének időpontja nem lehet véletlen műve, hiszen a pénzügyminiszter pontosan tudja, hogy nehéz idők jönnek az országra, ő pedig nem akar a megszorítások arca lenni. Persze, nem biztos, hogy Varga döntötte el, hogy lelép a politikai színtérről, az is lehet, hogy a miniszterelnökkel nem értettek egyet bizonyos ügyekben, ezért Orbán is kezdeményezhette a pénzügyminiszter távozását.

Vannak persze más problémák is a kormány háza táján. Teljesen holtpontra jutott a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásának kísérlete. Valószínűleg a Fideszen belül is erősen megosztja a tagságot az a mód, ahogy maga alá próbálta gyűrni a nagy múltú felsőoktatási intézményt Vidnyánszky Attila, Orbán Viktor álláshalmozó színházi főguruja. Mivel a Fidesz az egykori Gyurcsány-kormányt a 2006-os zavargások után erőszakosnak bélyegezte, a rendőri vagy egyéb karhatalmi fellépést nem alkalmazhatja az intézményt elfoglaló diákok ellen.

alfahir_15.jpg

Fotó: alfahir.hu

A mindig határozott és eltökélt Orbán ezért le is rázta magáról az ügyet, mint kutya az esővizet. Egyedül Szarka Gábor kancellár adja az arcát a diákok és tanárok közössége elleni harchoz. Mintha a kormány teljesen kihátrált volna az ügy mögül, amit egyébként ő maga indukált. Nem csoda, ha a kormánypárton belül is sokan öncélúnak, értelmetlennek, sőt kilátástalannak tartják azt a háborút, amelyet egy reflektorfényben lévő intézmény ellen kezdeményezett a Fidesz néhány prominense. Mert ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha egyszer kiástad a csatabárdot, legalább lóbáld meg a levegőben, mielőtt újra elásod azt.”

Zavar és bizonytalanság van az erőben, amit a Fidesz nem szeret Tovább
Orbán szabadulna a felelősségtől, a járvány azonban egyelőre nem engedi ezt

Orbán szabadulna a felelősségtől, a járvány azonban egyelőre nem engedi ezt

Nehéz eldönteni, hogy a sötétben tapogatózik, vagy a zavarosban halászik az Orbán-kormány. Valószínűleg mindkét állításban van igazság, ugyanis a koronavírus-járvány kapcsán is a jól bevett fideszes módszereket alkalmazza a rezsim. Egyrészt nem igazán érdekli a valóság, másrészt a tényektől függetlenül Orbán Viktor már eldöntötte, hogy miként fog alakulni Magyarország sorsa a következő hónapokban. Csakhogy erről a koronavírust még nem tájékoztatták…

semmelweis_egyetem.jpg

Fotó: Semmelweis Egyetem

Szinte minden nap megdől egy rekord az operatív törzs által nyilvánosságra hozott adatok alapján. Még a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy egyre intenzívebbé válik a járvány, és szinte kiszámíthatatlan, mikor fordulnak meg a trendek. A szakemberek véleménye ma már vajmi keveset számít, a kormány az előre kidolgozott menetrend szerint cselekszik, vagyis a korábbi védekezési protokoll előírásain kívül semmilyen korlátozó intézkedést nem léptet életbe.

Mindezt a tavasszal elkezdett és a nyáron lezárult nemzeti konzultáció adataira hivatkozva teszi, vagyis lényegében azt mondja, hogy mivel az emberek nem szeretnének újabb szigorításokat, ezért nem is lesznek ilyenek. Úgy cselekszik (illetve nem cselekszik) a kormány, mintha egy kívánságműsor része lenne a járvány. A kormánypárti média folyamatosan sulykolja, hogy működnie kell az országnak, ezért nem zárják be a hivatalokat, vendéglátóipari egységeket, termelő üzemeket, valamint az oktatási intézményeket.

Nem is a folyamatosan emelkedő halálozási és fertőzöttségi adatok miatt aggasztó a kormány makacs kitartása a korábbi álláspontja mellett, hanem azért, mert egyre több beteget ápolnak kórházakban, így a magyar egészségügyi rendszer leterheltsége kezd aggasztó méreteket ölteni. A kormány első ránézésre látványos gesztust gyakorolt az orvostársadalom felé, amikor jelentős béremelésről döntött, ám ezzel egyrészt áttolta a felelősség egy részét a kórházakra, másrészt olyan feltételeket szabott az egészségügyben dolgozók számára (többek között bármikor átvezényelhetők más intézményekbe), melyek komoly áldozatokat kívánnak az érintettektől.

Legfőbb döntéshozóként ő is csak annyit tud hozzáfűzni a lehangoló statisztikákhoz, hogy keményen harcolunk a járvány ellen, no és hogy az egészségügyi rendszer felkészülten várja a nehéz időket.

Nagyon úgy néz ki, hogy a kormány a lehető legnagyobb mértékben próbálja áthárítani a felelősséget másokra, pedig az érdemi döntések csakis a legfelsőbb szinten hozhatók meg. Egyrészt hivatkozik arra a nemzeti konzultációra, melynek kérdései szokás szerint irányítottak voltak, ráadásul egy teljesen más helyzetben szondázta a társadalmat, mint a mostani, másrészt a nehéz gazdasági helyzet ellenére megnyitotta a pénzcsapokat az egészségügyben dolgozók számára, amiért cserébe azt várja, hogy az ott dolgozók tartsanak ki a nehéz körülmények ellenére.

Közben Orbán Viktor ismét Brüsszelt szidja, szokása szerint Soros György nyakába varr mindent, ami az utóbbi években sújtotta az országot, illetve ennek a témának az uszályában rendszeresen libernyákozik és migránsozik. Mintha nem is a koronavírus elleni védekezés lenne jelenleg a legégetőbb feladat az országban. Legfőbb döntéshozóként ő is csak annyit tud hozzáfűzni a lehangoló statisztikákhoz, hogy keményen harcolunk a járvány ellen, no és hogy az egészségügyi rendszer felkészülten várja a nehéz időket.

magyar_narancs.png

Fotó: Magyar Narancs

Ezek azonban csak jól hangzó kijelentések, de sajnos messze állnak a valóságtól. Áldozatot vár el azoktól, akik a frontvonalban küzdenek, ugyanakkor elszabotálja azokat az intézkedéseket, melyek segítenének csökkenteni a kockázatokat. Ma már ugyanis egyértelmű, hogy a személyes kontaktusok radikális csökkentése nélkül teljesen kiszámíthatatlan, meddig romlanak a statisztikák, illetve, meddig képes kitartani az egészségügyi ellátórendszer, ha radikálisan megugranak a fertőzési adatok. Orbán korábban kijelentette, hogy a megmentett emberi életek számában méri a védekezés sikerességét. Azt azonban nem mondta, mennyi megmentett élet jelenti számára a sikert. Mert ahogy egy dakota mondás tartja: "Hősök ott születnek, ahol a harcosok visszatérnek a csatából." 

Orbán szabadulna a felelősségtől, a járvány azonban egyelőre nem engedi ezt Tovább
Orbán abban bízik, hogy mostantól az orvosok felelőssége a járvány elleni harc sikeressége

Orbán abban bízik, hogy mostantól az orvosok felelőssége a járvány elleni harc sikeressége

Amikor Orbán Viktor előveszi a fokozottan militáns nyelvezetét, lehet tudni, hogy valami probléma közeleg, amit a kormány sokkal inkább megkerülni, mint megoldani akar. A koronavírus-járvány kezelése kapcsán mindenesetre egyre több katonai kifejezés hagyja el a miniszterelnök száját, ami azt jelzi, hogy tisztában van a válság komolyságával, ám a nehéz helyzetből is igyekszik győztesen kikerülni. Az orvosok radikális béremelése ugyanakkor főleg arra jó, hogy amennyiben összeomlik az egészségügy, ő mossa kezeit, mondván, hogy a szakma minden kívánságát teljesítette, és most rajtuk a sor.

24_53.jpg

Fotó:24.hu

Elhúzta a mézesmadzagot az orvosok orra előtt Orbán Viktor, és úgy tűnik, hogy óvatosan, de azért ráharaptak a szakma vezetői erre a csalira. A kormányfő ugyanis tudja, hogy a fokozódó járványügyi helyzetben az egészségügyi dolgozókon múlik, a rendszer bírja-e majd a terhelést, így a felelősséget a lehető legnagyobb mértékben rájuk hárította. Orbánnak ugyanis elege lett a folyton panaszkodó orvosokból és szakápolókból, úgyhogy úgy döntött, megadja nekik amit kérnek, cserében pedig elvárja tőlük, hogy a nehéz körülmények ellenére is tartsák féken a járványt.

Kérdés, hogy a pénz önmagában garancia-e arra, hogy nem omlik össze a magyar egészségügyi rendszer, amikor csúcson járnak a fertőzöttségi adatok. Nagyon nem látjuk a végét a koronavírus által meghatározott időszaknak, az pedig további rizikófaktor, hogy a kormány a gazdaság érdekeire hivatkozva nem hajlandó érdemi korlátozó intézkedéseket hozni. Orbán tehát úgy készül egy halálugrásra, hogy közben a mentőháló kifeszítését másokra bízza.

Nem volt véletlen a korábbi politikai vezetések (többek a korábbi Orbán-kormányok) óvatossága, ugyanis ez egy igen érzékeny, sokrétű konstrukció, amelyet javarészt a hálapénz tartott mozgásban.

A hálapénz rendszerének rapid megszüntetése ugyanakkor azt sugallja, hogy Orbán az a cselekvőképes és határozott politikus, aki egyik napról a másikra képes megoldani olyan akut problémát, amit évtizedeken át senki se tudott hatékonyan kezelni. Látszatra valóban jól kezeli a szikét a kormányfő, de kérdés, hogy nem vág-e bele olyan inakba, melyek fontosak lennének az egész bonyolult egészségügyi rendszer működőképességének fenntartásához. Nem volt véletlen a korábbi politikai vezetések (többek a korábbi Orbán-kormányok) óvatossága, ugyanis ez egy igen érzékeny, sokrétű konstrukció, amelyet javarészt a hálapénz tartott mozgásban.

borsod24_hu.jpg

Fotó: borsod24.hu

Az is egy fontos megválaszolásra váró kérdés, hogy egy igen jelentős gazdasági visszaesés közepén hogyan finanszírozható egy ilyen radikális béremelés? Ha hozzátesszük ehhez azt, hogy éppen most kezdi visszaépíteni Orbán a 13. havi nyugdíj rendszerét, akkor elég egyértelmű, hogy az államadósság ellen amúgy is bukásra ítélt harc most fulladt kudarcba végleg. A kormányfő úgy döntött, hogy a pénz továbbra se korlátozhatja abban, hogy populista, a jövőt felélő politikát folytasson. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha valaki kölcsön kéri a tomahawkodat, bízz benne, hogy nem keveredik csatába, mert akkor bottal ütheted a fegyvered nyomát, meg az ellenséget is.”

Orbán abban bízik, hogy mostantól az orvosok felelőssége a járvány elleni harc sikeressége Tovább
Kényszerhelyzetben hibázhatja a legnagyobbat az Orbán-kormány

Kényszerhelyzetben hibázhatja a legnagyobbat az Orbán-kormány

Úgy tűnik, a B tervet kell élesítenie az Orbán-kormánynak, miután kiderült, hogy a koronavírust nem lehet pusztán szájmaszkokkal és a biztonságos távolság betartásával térdre kényszeríteni. Miután csúcsokat döntöget a járvány idehaza, a kormánynak valamit lépnie kell, ami a gazdasági teljesítmény további romlását eredményezheti. Az Orbán-kormány pedig elkölthető pénz nélkül olyan, mint a kolibri csőr nélkül. A járvány kezelése úgy tűnik, a 2022-es választási kampány legfontosabb témája lesz.

blikk_12.jpg

Fotó: blikk.hu

Lehetett rá számítani, mégis megdöbbentő azt olvasni, hogy egy nap alatt több mint 1300 igazolt fertőzést regisztráltak Magyarországon. Az elvégzett tesztek és a pozitív eredmények aránya pedig meghaladja a 10 százalékot. Ezek az adatok előrevetítik, hogy rövidesen exponenciálisan nő majd a koronavírusban elhunytak száma is. A magyar egészségügyre hihetetlen nyomás nehezedik már most is, de az emelkedő számsorokat elnézve a neheze csak most jön. Mindezt már nem lehet puszta propagandával, az emberek megnyugtatására szolgáló kormányzati kampányokkal ellensúlyozni.

Mivel egyre több ország tér vissza az emberi érintkezéseket korlátozó intézkedésekhez, valószínűleg Orbán Viktornak sem marad más választása, mint elengedni a mostani, a svéd modellt részben másoló védekezési mechanizmust, amely egyszerre nyújt felszíni védelmet a vírus terjedése ellen, illetve engedi az oktatást és a munka világát a megszokott mederben folyni. Valószínűleg azonban nem lehet kordában tartani a járvány terjedését ezekkel az enyhe korlátozó intézkedésekkel, így a kormány kénytelen lesz megfontolni, hogy visszatérjen-e a tavaszi védekezési protokollhoz.

Ez azonban egyrészt népszerűtlen intézkedés lenne, másrészt pedig tovább gyengítené az ország gazdasági potenciáját, amit mindenképpen szeretne elkerülni Orbán Viktor. Ezért is söpri félre azoknak a szakértőknek a véleményét, akik komoly következményekre figyelmeztetnek, amennyiben a kormány ragaszkodik a jelenlegi járványkezelési protokollhoz. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség helyettes vezetője például riogatásnak nevezte azt, amit Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője állít. Ő ugyanis komoly hibának nevezi, hogy nem tesztelnek többet idehaza, ugyanis így nem lehet megbízható képet kapni arról, hol tart a járvány jelenleg.

A kormány mindig is a kevés teszt híve volt, vélhetőleg azért, mert a kevesebb vizsgált személy kevesebb igazolt fertőzést eredményez, így lehet némileg manipulálni a fertőzöttségi arányokat. A tesztelés kiterjesztése viszont azért lenne fontos, mert így olyanok is fennakadnának a rostán, akik nem tudnak arról, hogy fertőzők, így időben el lehetne különíteni őket. A szakemberek kritikája tehát jogos: önmagunkat csapjuk be, ha a kevés tesztnek köszönhetően leszorítjuk a statisztikák adatait. Ha nem ismerjük pontosan az ellenséget, nem is tudunk ellene hatékonyan küzdeni.

A járványkezelésben azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének minden jellegzetessége, és persze hibája is megmutatkozik. A kritikus hangokat adminisztratív vagy erőszakosabb úton nyomják el, nem a tartalom, hanem a külsőség számít, a problémamegoldásnál pedig mindig fontosabb a népszerűség megőrzése. Most azonban nem csak közvetve, hanem közvetlenül is emberi életekről van szó. Ha a politika továbbra is blokkolja a józan szakmai érveket, ha ellenáll olyan törekvéseknek, melyek a járványt a maga valójában próbálják kezelni, akkor tényleg komoly vészhelyzet állhat elő Magyarországon.

444_hu_1.jpeg

Fotó: 444.hu

Ha továbbra is a politikusok tudják a legjobban, mit kell kezdeni egy egészségügyi krízishelyzetben, akkor ne számítsunk túl sok jóra. Ők minden ügy mögött csak a szavazatok optimalizálását látják, és csak akkor szánják el magukat fontos döntésekre, amikor már kifutottunk az időből. Pedig az idő egy járvány esetében döntő faktor, és ha késlekedünk, komoly árat fizetünk érte. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha már biztosan elveszett a csata, ne a csatakiáltások erejében, hanem a lovad gyorsaságában bízz!”

Kényszerhelyzetben hibázhatja a legnagyobbat az Orbán-kormány Tovább
Orbán Viktor suttyomban átvette a svéd modellt, közben a magyar gógyiról papol

Orbán Viktor suttyomban átvette a svéd modellt, közben a magyar gógyiról papol

A magyar kormány soha nem fogja beismerni, de szép lassan ráállt arra a járványkezelési modellre, melyet Svédország követ már a koronavírus megjelenése óta. Ennek főként az az oka, hogy beigazolódni látszik a skandinávok elmélete, mely szerint a vírus ellen leginkább az immunitás megszerzése a legjobb védekezés, így a veszélyeztetett korosztályok fokozott védelme mellett a munkaképes és iskolás korú generációk mozgását és tevékenységét alig korlátozzák. Kérdés, hogy a magyar mentalitásra és egészségügyi viszonyokra átültethető-e a svéd modell?

ezalenyeg_1.jpg

Fotó: ezalenyeg.hu

Az Orbán-kormány hagyományosan nem barátkozik szívesen a skandináv országokkal. A svédeknek, dánoknak, norvégoknak, finneknek, no és az izlandiaknak ugyanis az a mániájuk, hogy egy demokratikusan megválasztott európai kormánynak üldöznie kell a korrupciót, fontos segítenie az üldözötteket, támogatnia a társadalom elesettjeit, őrködnie kell a sajtó és a szólás szabadsága fölött, ugyanakkor minden segítséget meg kell adnia olyan civil szervezeteknek, melyek terheket vesznek le az állam válláról, így például egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat látnak el.

Orbán Viktor azonban inkább Vlagyimir Putyinnal, Tayyip Erdogannal, az éppen a bukás szélére sodródott Alekszandr Lukasenkával, valamint a Türk Tanács tagországainak diktátoraival szeret haverkodni. Ezek az országok ugyan nem jeleskedtek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, de vezetőik legalább szabadságjogokat vonnak meg a saját polgáraiktól, üldözik, sőt olykor likvidálják saját politikai ellenzéküket, és természetesen saját oligarcháik társaságában folyamatosan növelik vagyonukat.

Nem csoda hát, hogy nem veri nagy dobra a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy a járvány második hullámának idején elsősorban a svédek tapasztalatait felhasználva igyekeznek megőrizni a gazdaság működőképességét, az oktatás folyamatosságát, illetve a minimumra csökkenteni a veszélyeztetett korosztályok kitettségét. A svédek ugyanis tavasszal nem követték a világ országainak többségét abban, hogy az emberi érintkezések radikális csökkentésével igyekeztek megálljt parancsolni járványnak, hanem az úgynevezett nyájimmunitás minél hamarabbi elérésével próbáltak túllendülni a nehézségeken. Ez praktikusan annyit jelentett, hogy minél előbb fertőződik le a lakosság fiatalabb része, annál gyorsabban ér véget koronavírus veszélye. Emellett persze óvták az idősebb generációkat, így radikális korlátozó intézkedések nélkül értek el a járvány második hullámához.

Az őszi számok úgy tűnik, igazolják a modell helyességét, melyet Anders Tegnell főepidemiológus dolgozott ki. Amíg ugyanis a világ legtöbb országában szeptemberben csúcsokat döntenek a fertőzési adatok, addig Svédországban stagnálnak a megbetegedések, július közepe óta pedig egyetlen nap se volt, amikor tíznél több halálos áldozatot követelt volna a kór. A svéd elképzelés szerint amíg nincs védőoltás a koronavírus ellen, addig legjobb „természetes úton” immunitást szerezni, vagyis elkapni a betegséget, majd miután felgyógyulunk, már nem jelent ránk veszélyt a környezetünk, és mi magunk se veszélyeztetünk senkit.

Tudomásul kell venni, hogy ez nem Svédország, ahol az egészségügyi ellátórendszer felkészülten várta a járvány kiteljesedését, ugyanakkor ezt nem a más betegségekben szenvedők kárára tették a szakemberek és a politikusok.

 

Ennek az eljárásnak persze vannak veszélyei, hiszen erős nyomás alá helyezték a svéd egészségügyet a legnehezebb hónapokban. A krónikus betegségekben szenvedők, illetve a gyengébb immunrendszerrel bíró idősek védelme nehéz egy ilyen tömeges átfertőződés időszakában, de a svédek bíztak a saját betegellátásukban, így bátran kockáztathattak. A magyar egészségügy azonban fényévekre van a skandinávokétól, így Orbánnak főként az okoz fejtörést, hogyan kommunikálja a kormánya, ha a túlterhelés következtében a kórházak nem bírják a nyomást.

Márpedig ennek már most láthatók a jelei. A legnagyobb probléma a szakképzett egészségügyi dolgozók alacsony létszáma, így például hiába van több tízezer lélegeztető gépünk, ha nem áll rendelkezésre a működtetésükhöz elegendő szakember, a hajunkra kenhetjük a méregdrágán beszerzett műszereket. A helyzetet csak nehezíti, hogy a kórházakban dolgozó orvosok és szakápolók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, így amennyiben tömeges megbetegedések miatt karanténban kerülnek a betegellátásban dolgozók, akkor nem lesznek olyanok, akik a helyükre léphetnek.

Orbán Viktor persze azt mondja, hogy olyan kapacitások „vannak lezsírozva”, melyek tuti megoldást kínálnak minden helyzetre. A miniszterelnök azonban sokkal inkább előremenekül az ilyen kijelentésekkel, mint megoldást kínál olyan problémákra, melyeket főként saját kormánya idézett elő. Ha ugyanis hónapokig napi ezer fő körül lesz az új fertőzöttek száma, akkor a magyar egészségügy csakis a koronavírusra tud majd koncentrálni, más akut betegségekkel pedig csak szőr mentén tudnak majd foglalkozni a kórházakban. Tudomásul kell venni, hogy ez nem Svédország, ahol az egészségügyi ellátórendszer felkészülten várta a járvány kiteljesedését, ugyanakkor ezt nem a más betegségekben szenvedők kárára tették a szakemberek és a politikusok.

portfolio_6.jpg

Fotó: portfolio.hu

A magyar kormány az ország működőképességének megőrzésére hivatkozva vette át a svéd modellt, ám hiába járnak majd iskolába a gyerekek, és hiába működnek a gyárak, ha a kórházak nem bírják a rájuk rótt terheket. Igazi hazardírozás az, amit most az Orbán-kormány művel, hiszen a maszkhasználat szigorításával próbálja megnyugtatni az ország polgárait, ugyanakkor a szakemberek szerint ez csak a járvány felületi kezelésére elegendő. Ki kellett volna használni a nyári időszakot az egészségügy megerősítésére, és akkor most bátran lehetne kísérletezni a svéd modell átvételével. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Nem szégyen ellesni másoktól az új lovaglási technikát, de ahhoz, hogy ne ess le, jó ló is kell.”

Orbán Viktor suttyomban átvette a svéd modellt, közben a magyar gógyiról papol Tovább
Orbán a libernyákok világuralmát vizionálja, pedig a járvánnyal kéne foglalkoznia

Orbán a libernyákok világuralmát vizionálja, pedig a járvánnyal kéne foglalkoznia

Orbán Viktor elővette a legélesebb kését a fiókból, ami arra utal, hogy mindenképpen el akarja terelni a figyelmet a hazai járványhelyzetről. Akár beismerő vallomásnak is tekinthetjük ugyanis, hogy a miniszterelnök a koronavírus-járvány második hullámának berobbanásához időzítette újabb migránsellenes kampányának indítását. A rosszul kezelt krízis ugyanis komoly veszteségeket okozhat Orbánnak amennyiben a polgárok figyelmét nem sikerül elterelni saját ügyetlenkedéseiről. Soros, a migránsok, a háttérhatalmak eddig mindig kisegítették a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, de kérdés, hogy a csodafegyver most is elég hatékony lesz-e Orbán kezében.

444_14.jpeg

Fotó:444.hu

A kormányzati kommunikációs élcsapat azonnal reagált arra a helyzetre, ami néhány napja alakult ki Magyarországon. Amíg ugyanis az ősz kezdetéig kifejezetten jó adatokat produkált az ország járványfronton, addig csak takaréklángon folyt a migránsozás a kormányzati sajtóorgánumokban. Később, amikor exponenciálisan emelkedni kezdett a regisztrált megbetegedések száma, a kormány illetékesei rájöttek, hogy a koronavírus elleni védekezés már nem egy sikertörténet, sőt valószínűleg elég komoly felelősség terheli őket a helyzet kialakulásáért, elkezdtek azon agyalni, hogyan tereljék el a figyelmet erről a nehézségekről.

Nem meglepő, hogy az eddig mindig komoly eredményeket hozó idegenellenes kampányra esett a választás. Némileg még összefüggésbe is hozható a járvány terjedésével a menekültek „áradata”, bár a hazai és külföldre irányuló turizmus igazoltan sokkal több megfertőződésért felelős, mint az illegális migráció. Nem is a logikai összefüggések szülik az Orbán-kormány kommunikációs stratégiáját, hanem az a jól bejáratott mechanizmus, mely az emberek félelmeit hatásosan elegyíti a magyar társadalom jelentős részében elevenen élő előítéletekkel.

Magyarán: Orbán inkább mutogat másokra, minthogy beismerje a hibáit, melyekért valószínűleg súlyos árat fizet majd az ország.

Azt, hogy precízen megtervezett elterelő hadműveletről van szó, az is bizonyítja, hogy Orbán a hivatalos kormánylapban adta meg az alaphangot a sokadik migránsellenes kampányhoz. A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik” - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetben hétfő reggel megjelent írásában. Ez csak egy zavaros bevezető ahhoz a koherensként beállított világkép felvázolásához, amely minden baj forrását a Soros Györgyhöz kötődő eszmékben, szervezetekben, emberekben jelöli ki. Orbán szerint nyugaton „jól megfizetett és óraműpontossággal járőröző libernyák határőrökön” kell túljutnia annak, aki szabadulni akar ettől a beszédmódtól.

A magyar kormányfő olyan összeesküvés-elméletet vázol fel egy viszonylag nagy példányszámban megjelenő napilapban (amely a kormány legfontosabb szócsöve), amelyhez hasonlókon eddig inkább nevettünk, minthogy komolyan vegyük azokat. Most azonban nem babra megy a játék. Az egyik oldalon ott van egy nagyon komoly következményekkel fenyegető járvány, és az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság, a másik oldalon pedig emberek millióit próbálják meg egy olyan akolba terelni, amelyben az ilyenkor oly fontos szolidaritás helyett a gyűlölködés jelszavai zengenek a leghangosabban. Magyarán: Orbán inkább mutogat másokra, minthogy beismerje a hibáit, melyekért valószínűleg súlyos árat fizet majd az ország.

nyugat_hu_7.jpg

Fotó: nyugat.hu

Orbán a parlamentben tovább építette ezt a stratégiát. Évadnyitó beszédében már azt vizionálta, hogy Nyugat-Európából rövidesen keresztények ezrei érkeznek, mert már nem lesznek képesek megmaradni azokban az országokban, ahol a főként muszlim vallású migránsok lesznek többségben. Nagyon tudatos hisztériakeltés ez, amely persze köszönő viszonyban sincs a valósággal. Arról nem is beszélve, hogy Orbán kifejezetten baráti viszonyt ápol több muszlim vallású politikai vezetővel és üzletemberrel. Ráadásul néhai barátja, az Interpol és FBI által is körözött Gaith Pharaon a közvetlen szomszédságában élt, és őt nagyon nem zavarta az sem, hogy a muszlim férfit terrorizmus támogatásával vádolták több államban is. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „A törzsfőnök megteheti, hogy összevissza beszél, a lópatkoló azonban nem üthet mellé a szegnek.”

Orbán a libernyákok világuralmát vizionálja, pedig a járvánnyal kéne foglalkoznia Tovább
A járvány második hulláma: Orbán Viktor talán élete legnehezebb döntése előtt áll

A járvány második hulláma: Orbán Viktor talán élete legnehezebb döntése előtt áll

Nem szívesen elemezzük Orbán Viktor szokásos péntek reggeli észosztásait, de sajnos ez elkerülhetetlen egy olyan országban, ahol szinte mindenről egyetlen ember dönt. Ha tehát a kormányfő azt mondja, hogy kemény őszre számíthatunk, akkor az biztosan úgy lesz. Teljesen mindegy, hogy a Fidesz szavazói vagyunk vagy ellenzékiek, tudomásul kell vennünk, hogy lényegében egyetlen ember döntésétől függ az, hogy a járvány második hulláma milyen károkat okoz az országnak. Ez az óriási hatalom azonban hihetetlen nagy felelősséggel párosul, ami akár össze is roppanthatja a kormányfőt.

nyugati_feny_2.jpg

Fotó: Nyugati Fény

Bizonyára igaza lesz Orbán Viktornak abban, hogy rövidesen napi több ezer regisztrált fertőzöttel kell számolnunk Magyarországon. Nem is olyan régen még elenyésző volt ez a szám, de aztán meglehetősen dinamikusan elkezdett emelkedni a megbetegedések száma. Orbán néhány hete még saját vállát veregette, mennyire jól kezelte a járványhelyzetet az ország, most pedig ő maga jövendöli azt, hogy durva ősz vár ránk. Közben persze azzal nyugtat mindenkit, hogy felkészülten várja az egészségügy a fejleményeket, ugyanakkor mindenáron meg fogják őrizni a gazdaság működőképességét.

Kérdés, hogy milyen áron. A tavaszi első hullám tanulsága ugyanis az, hogy a járvány ellen az igazán hatásos védekezés az emberi érintkezések radikális csökkentése, amit szigorú korlátozó intézkedésekkel lehetett elérni. A tavaszi időszak azonban mentálisan és gazdaságilag megroppantotta a magyar társadalmat, így Orbán törekvése, hogy a súlyos járványhelyzet ellenére is működtetni akarja az iskolákat és a hivatalokat és a termelőegységeket, valahol érthető. A maszkviselet szigorítása, valamint közösségi távolságtartás komolyabban vétele azonban valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy lelassítsák a fertőzés terjedését.

A járványok azonban sajnos nem így működnek, a szerencsére ezért nem igazán érdemes rábízni sem az egzisztenciánkat, sem az életünket.

Nagyobb gond, hogy az egészségügy sincs olyan jó formában, mint ahogy ő állítja. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy elsősorban attól tart, nem lesz elegendő kapacitás a kórházakban a megnövekedett számú fertőzött ellátására. Elmondása szerint van egy terv, ami arról szól, hogy ha a kijelölt kórházakban elfogy a kapacitás, betelnek az ágyak, elfogy az orvos és az ápolónő, akkor jön a következő kórház, tehát van egy lépcsőzetes haditerv”. Mintha háborúba vonulna az ország. Ettől a retorikától azért kevesen nyugszanak meg, ráadásul rávilágít a magyar egészségügy hiányosságaira.

Orbán péntek reggeli szavaiból kiviláglik, hogy most is csak a jószerencséjében bízhat, mint oly sokszor az elmúlt 10 évben. Ha ugyanis valami csoda folytán a járvány a komoly korlátozó intézkedések hiányában is visszavonulót fúj, akkor ismét győzelmi jelentésektet fog harsogni az állami média, Orbán pedig azzal dicsekedhet, hogy nem hagyta legatyásodni az ország gazdaságát, miközben megvédte az idős emberek életét. A járványok azonban sajnos nem így működnek, a szerencsére ezért nem igazán érdemes rábízni sem az egzisztenciánkat, sem az életünket.

infostart_14.jpg

Fotó: Infostart

Orbán tehát most azzal a dilemmával küzd, hogy melyik ujját harapja. Ha túlságosan követi a járványügyi szakemberek iránymutatásait, akkor ugyan megfékezheti a betegség terjedését, de az amúgy is nehéz helyzetbe került gazdaság issza meg a levét az őszi második hullámnak. Amennyiben azonban a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe, akkor számolnia kell egy kiugróan magas fertőzési és halálozási rátával, ráadásul a leharcolt állapotban lévő egészségügy is összeroppanhat. Orbán Viktor 10 év kormányzás után került olyan helyzetbe, hogy csak két rossz opció közül választhat. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Egy kötélhúzú versenyen nem fogadhatsz mindkét oldalra, legfeljebb elvághatod középen a kötelet, hogy senki se győzzön.”

A járvány második hulláma: Orbán Viktor talán élete legnehezebb döntése előtt áll Tovább
süti beállítások módosítása