Szegedi Kattintós

Nagy árat fizetünk Orbán Viktor hibáiért!

Nagy árat fizetünk Orbán Viktor hibáiért!

Aki egy kicsit is figyelemmel kísérte az elmúlt 10 év magyarországi társadalmi és politikai történéseit, az pontosan tudja, hogy minden országos jelentőségű ügyben Orbán Viktor határozta meg az irányt és hozta meg a döntéseket. Mindezt úgy tette, hogy a törvényalkotási munkában és az operatív irányításban többségében meg sem kérdezte a Fidesztől független szakmai és társadalmi szervezeteket és érdekelt feleket. Állandó vendégszerzőnk, Adófizető írása következik.

koronaskep.JPG

Fotó:facebook.hu

Azt is tudjuk, hogy senki nem tökéletes, mindenki követhet el hibákat. Az elmúlt 10 évben azonban a Fidesz háza táján egyszer sem találkoztunk olyan értékeléssel, hogy hiba történt, valamit nem sikerült elsőre, jól megoldani. Pedig tudjuk, hogy ilyenre bőven volt példa.

Évek óta halljuk, az adónkból fizetett Fidesz/Kormány propagandából, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Ezzel szemben: Magyarország továbbra is rosszul teljesít. https://szeka.blog.hu/2020/02/15/magyarorszag_nagyon_rosszul_teljesit

A Euro árfolyam 2020. március 19-én elérte a 360 forintot, március 23-án 352 forint volt. Az Euró árfolyama 2010. januárban 270 Ft volt tehát a forint a Fidesz 10 éve alatt 30 %-ot vesztett az értékéből. Azt is tudjuk, hogy a Fidesz vezérkar egyetlen tagja sem dolgozott a versenyszférában, tehát nem ismerik a piaci alapú szervezetirányítási gyakorlatot.

A versenyszféra működésének alapja a folyamatos fejlesztésre. Ezt a hibák feltárásával okaik meghatározásával és a hibák kijavításával lehet elérni. Tehát beszélni kell a lényeges hibákról, meg kell határozni költségeiket, veszteségeiket, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják azt, hogy hasonló hibák a jövőben ne forduljanak elő.

A hatékony fejlesztéshez multifunkciós megközelítés kell, tehát több terület szakembereit kell bevonni a munkába, valamint tényeken alapuló döntéshozatalra van szükség. Egy ország irányításában is alkalmazni lehet a versenyszféra fenti hatékonyság növelő eszközét, valamint például a „Benchmarking-ot”. https://hu.wikipedia.org/wiki/Benchmarking. Országszinten ez azt jelentheti, hogy megvizsgáljuk más országok gyakorlatát szakmai szervezetek véleményét és azok figyelembevételével hozunk döntéseket.

Egy szervezet (ország) vezetésében szintén jól alkalmazható a „Pareto elv” https://hu.wikipedia.org/wiki/Pareto-elv. „A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.”

A fentiek módszerekkel történő vizsgálat alapján a korona vírus-járványhoz kapcsolódva véleményem szerint az elmúlt évek legsúlyosabb hibája a következő:

A magyar egészségügy az elmúlt években nem fejlődött úgy, ahogy lehetett volna. A magyar kormány az egészségügyre (GDP arányosan) az uniós átlagnál lényegesen kevesebbet költött. Így jelentős színvonalbeli fejlesztési lehetőségek maradtak el. Az egészségügyi dolgozók bére nem növekedett megfelelő mértékben, jelentősen elmarad az EU-s átlag, valamint akár csehországi bérektől is. Emiatt sok orvos és egyéb egészségügyi dolgozó távozott az országból. A rossz finanszírozás és az alacsony bérek miatt sok helyen nincs körzeti és helyi gyermekorvos, a meglévők közül sokak életkora meghaladja a 65 évet.

Ezzel szemben a kormány az elmúlt években az adófizetők több száz milliárd forintját költötte stadionok építésére (tehát az adófizetők ezt már megfizették). Azok kihasználtsága a sportesemények alatt (max 4-5 óra/hét) is alacsony volt. Most a koronavírus járvány idején konkrétan 0,0000 % (7napx24 óra). Azokba még a madár sem jár.

Mindezek mellett a kórházak adóssága 2019. év végén 67 milliárd forint volt és a kormány 2020. január-februárban már a csőd közelben lévő beszállítókat szívatta azzal, hogy az igazoltan teljesített szállításaikat törvénysértő módon nem akarta kifizetni, még a fizetési határidő lejárta után sem.

A kórházakban emiatt természetesen hiány volt mindenből, ami miatt veszélyben volt sok intézmény mindennapi működése. Tehát miközben az elmúlt években számolatlanul folyt a pénz a stadionokra a magyar egészségügy gyakorlatilag csődben volt 2020. február végén. A januári kínai indulást követően februárban a koronavírus megérkezett Európába, és egyértelmű volt, hogy terjedését nem lehet megállítani a magyar határon.

A magyar kormány, a 1012/2020(1.31) Korm. határozatával, 2020. január 31-én operatív törzset hozott létre a COVID-19 pandémia elleni felkészülés és védekezés érdekében. A koronavírus-járvány első magyarországi esetét, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset kormányfőként irányító Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 4-én jelentette be,

https://hu.wikipedia.org/wiki/2020-as_COVID-19_koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon

A 2020. január 31-én a kormányhatározat látszólag időben jelent meg. A járványra való felkészülés azonban nem sikerült megfelelően melyet az alábbi 6 súlyos hiba is igazol.

  1. Több kórház személyzeténél merült fel a gyanú, hogy beteggel történt kapcsolatfelvétel során megfertőződött a korona vírussal. Emiatt több dolgozó került karanténba. Ennek oka lehet, hogy az érvényes protokoll nem volt megfelelő vagy a protokollt a személyzet nem tartotta be vagy nem állt rendelkezésre a szükséges védőeszköz. (Jó lenne minden egyes esetben választ kapni arra, hogy mi volt az ok, azért, hogy azt a jövőben el lehessen kerülni.)

  2. Több egészségügyi szakember (főorvos, fogorvos) nyilvános segítségkérései alapján nyilvánvaló, hogy sok helyen nem álltak rendelkezésre a szükséges, protokollban előírt védőeszközök még március 22-én sem.

  3. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) a háziorvosok és gyógyszerészek számára.

  4. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) az élelmiszert árusító dolgozók részére.

  5. A 444.hu oldalán megjelent cikkben az áll, hogy a 2020. március 18. óta esedékes új protokoll szerint mentőt kellene küldeni korona vírus fertőzés gyanú esetén a teszt elvégzésére, ez a rendszer azonban napokkal később sem volt üzemképes. https://444.hu/2020/03/22/az-egeszsegugyi-dolgozonak-azt-mondtak-csak-tunetek-eseten-tesztelnek-a-lazas-betegnek-azt-hogy-nem-eleg-sulyos-az-allapota

Kérdés, hogy ennek mi az oka?

  • A protokoll életbe lépett, tehát létezik.

  • Mentőautók rendelkezésre állnak

  • Mentő személyzet rendelkezésre áll.

  • Ebből az következik, hogy a vizsgálat elvégzését két ok akadályozhatta. Vagy tesz anyag, vagy megfelelő védőeszköz nem állt rendelkezésre.

  • Egy újságíró az egyik kormányinfón kért tájékoztatást arról, hogy mi koronavírus tesztelés folyamata/protokollja. Kovács Zoltán államtitkár az egyértelmű és megismételt kérdések ellenére sem adott választ arra, hogy mi a koronavírus teszt protokollja. A gyakorlatban az látható, hogy a folyamat nem egységes, esetről esetre változik. Volt, amikor lázas beteget és környezetét sem tesztelték, más esetben, például a Szeged Tudományegyetem rektora esetében 120 tesztet végeztek. (Nem a 120 a sok, hanem a másik véglet, a 0 a kevés).

Ezek a hibák súlyosak és ezek közül több nem egyedi eset, hanem rendszer szintű hiba. Emiatt nem csak a koronavírussal megfertőződött betegek helyzete nehezebb a kelleténél, de látható, hogy néhány esetben a hiba az egészségügyi személyzet kiesését okozza, ami nagyon súlyosan csökkenti az alapból is nehéz helyzetben lévő magyar egészségügy reakció- és teljesítőképességét.

Egyértelmű, hogy az utolsó utáni órában vagyunk és mindent meg kell tenni a hiányosságok mihamarabbi megszüntetésére és a hibák kiküszöbölésére.

portfolio_3.jpg

                                Fotó: portfolio.hu

TOVÁBBI ÉSZREVÉTELEK:

A kormány helyesen, megtiltotta a 65 éven felüli egészségügyi személyzetnek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a betegekkel. Emiatt a korábbiakhoz képest még több körzetben nincs független körzeti- és gyermekorvos, tehát a körzeti orvosi rendszer sok területen ellehetetlenült.

Egy kis Benchmarking:

Elvégzett tesztek mennyisége néhány országban.

ország

teszt/millió fő

dátum

Ausztria

2632

márc 23

Belorusszia

2212

márc 23

Belgium

1594

márc 18

Horvátország

515

márc 21

Csehország

1632

márc 22

Kína

2820

feb 20

Észtország

2803

márc 23

Olaszország

3850

márc 22

Szlovénia

6596

márc 23

Szlovákia

640

márc 22

Dél-Korea

6537

márc 22

Svájc

5834

márc 21

Magyarország

455

márc 22

https://en.wikipedia.org/wiki/COVID-19_testing

Jól látható, hogy a Magyarországon végzett tesztek száma a legkevesebbek között van.

A WHO (Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a következő:

Tesztelni, tesztelni, tesztelni! Meg kell vizsgálni minden gyanús esetet. Ha a teszt pozitív, a beteget el kell különíteni és fel kell kutatni azokat, akikkel a beteg a tünetei megjelenése előtti 2 napig kapcsolatban volt és azokat is tesztelni kell. A vírussal fertőzött személyek azonosítása és elkülönítése segít elkerülni az új betegek hirtelen megnövekedését.”

Szerbia: március 27-ig 15 millió, majd további 35 millió maszkot vásárol még a jövő hét során, a következő hetekben pedig még 50 millió védőmaszkra lehet számítani. Az idősek – akik kizárólag vásárlás céljából hagyhatják el otthonaikat – az élelmiszerüzletekbe lépés előtt ingyen maszkot kapnak.

A fenti adatok és információk alapján a következő azonnali intézkedéseket javaslom:

  1. Ha 3 hét késéssel is, de sürgősen gondoskodni kell az egészségügyi dolgozók (kórházak, szakorvosi és körzeti rendelők, fogorvosok, mentők, gyógyszertárak munkatársai) megfelelő típusú és mennyiségű védőfelszereléséről. Ahova kell FFP3-as maszk és megfelelő védőruha.

  2. Növelni kell az elvégzett vizsgálatok számát, azokhoz be kell szerezni a több tízezer darab teszt anyagot. Ezeknek nagy része olyan gyors teszt kell legyen, amely max. 1-2 óra alatt eredményt produkál, hogy a kérdéses esetekben minél előbb dönteni lehessen a szükséges intézkedésekről.

  3. Gondoskodni kell az élelmiszerbolti alkalmazottak megfelelő védőeszközökkel való ellátásáról.

  4. Biztosítani kell megfelelő számú maszkot, kesztyűt az átlagpolgárok számára, lehetőleg ingyenesen.

  5. Ezek összmennyisége nyilvánvalóan több 10 millió darab.

  6. Azonnal, jelentős béremelést kell biztosítani az egészségügyben dolgozók részére. Ezennel köszönjük meg mindannyiuk áldozatos munkáját.

  7. Nullára kell csökkenteni (visszamenőlegesen) a koronavírus járvány védekezés során használt anyagok ÁFÁ-ját

  8. Ezen kívül természetesen meg kell kérdezni a Magyar Orvosi Kamara és más szervezetek véleményét és igényeiket teljesíteni kell.

Csak a fenti intézkedések sürgős végrehajtása eredményezhet jelentős jövőbeli kockázat csökkenést az elmúlt 3 héthez képest.

ITT MOST MEG SZERETNÉM KÉRDEZNI, HOGY AZ ELLENZÉKI PÁRTOK EBBEN A TÉMÁBAN MIÉRT HALLGATNAK MINT A SÜLT HAL?

A független újságírók komoly munkával próbálják összegyűjteni az információkat. Köszönet nekik ezért! Ebben nagymértékben kellene támogatni őket. Az ellenzéki pártok nem láthatók, ha megjelenik tőlük valamilyen vélemény az pártonként eltérő.

El kellene kezdeni dolgozni. Az ellenzéki pártok szakértőinek heti rendszerességgel kellene egyeztetniük és ezek alapján heti értékeléseket kellene végezniük. Azokban fel kellene sorolni a feltárt hibákat és megtenni a javaslatokat a hibák javítására és a rendszer fejlesztésére. A közös véleményt tartalmazó dokumentumokat jóvá kellene hagynia az összes ellenzéki párt vezetőségének és ezeket meg kellene küldeni független és a kormány befolyása alatt lévő médiumoknak is azzal a határozott kéréssel, hogy azt hozzák nyilvánosságra.

A közös szakmai munka eredményét a kormány sem söpörhetné félre azzal hogy egyedi pártpolitikai akció és/vagy Soros. Így talán a választópolgárok észrevennék az ellenzéki pártokat és láthatnák, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatban van közös ellenzéki vélemény.

UTOLSÓ TÉMA:

Négy ember találkozik a Magyar Parlamentben.

Az újságíróknak kijelölt kicsi, elkerített részen a 444.hu és az Index újságírói vannak, mellettük pedig Kovács Zoltán államtitkár és Kövér László az Országgyűlés elnöke állnak.

Elemezzük az ő egymáshoz képesti viszonyukat:

Részletek Magyarország Alaptörvényéből:

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

ALAPVETÉS

B) cikk

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

VI. cikk 

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Vikipédia: A miniszter szó eredete:

A latin minister szóból ered, amelynek eredeti jelentése ’szolga’, illetve ’segéd’)

Remélhetőleg mindenki ismeri azt a tényt, hogy a politikusok (parlamenti és önkormányzati képviselők), valamint a minisztériumi, állami és önkormányzati alkalmazottak, rendőrök, katonák az adófizetők által befizetett adóból kapják fizetésüket. A fenti alaptörvény részletekből látható, hogy „az állam szolgálja polgárait” és a nép van hatalmon, tehát nem a parlamenti képviselők vagy miniszterek (akik valójában a nép szolgái).

Ezekből következik, hogy például Kovács Zoltán minisztériumi államtitkár a valóságban a szolga (miniszter) szolgája, alapvető feladata a hatalmon lévő nép szolgálata. Ehhez hasonlóan Kövér László feladat is a nép szolgálata. Mindkettőjüket a nép választotta meg és az adófizető néptől kapják fizetésüket.

Ehhez képest a független médiák újságírói nem az adóból kapják fizetésüket. Őket a nép adózott jövedelemből fizeti azért, hogy információt gyűjtsenek és közvetítsenek a hatalmon lévő nép felé. A nép tagjai általában dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat és be tudják fizetni a rengeteg adót.

Tehát a nép az újságírókat küldi saját maga helyett, hogy megkérdezze a népet érdeklő témákról a választott képviselőket, akiknek természetesen kötelességük beszámolni tevékenységükről és minden közérdekű adatról.

Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fenti két politikus a nép választása miatt van pozícióban és fizetésüket az adófizető néptől kapják, tehát a főnökük a nép. A nép felé beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

A független újságírók a munka miatt akadályoztatott népet képviselik tehát áttételesen a népet helyettesítve a parlamenti képviselők, és fizetett politikusok főnökei. Ebből következően a fenti 4 személy találkozása esetén a főnökök (újságírók) közérdekű kérdéseire az államtitkárnak és az országgyűlés elnökének udvariasan a legjobb tudásuk szerint kell válaszolniuk, és természetesen igazat kell mondaniuk. A közérdekű információkat nem titkolhatják el. Az újságírókat nem minősíthetik.

Ezt a levezetést azzal lehet igazolni, hogy a következő országgyűlési választáson a nép dönt a képviselők munkájáról és akikkel elégedetlen azok helyett másokat választ. A független újságírók pedig még akkor is a népet fogják képviselni a parlamentben, amikor Kovács Zoltán és Kövér László már nem lesznek a politika színpadán, vagy amikor a Fidesz már nem is lesz parlamenti párt.

orban_portfolio1.jpg

                 Fotó: portfolio.hu

UTÓIRAT:

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kormány által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések, könnyítések nem a kormány ajándékai. A kormánynak nincs pénze, csak az adófizetők által befizetett adóbevétellel gazdálkodik. Ha az intézkedések miatt a rövidtávú adóbevétel csökken az egyértelműen a költségvetés felülvizsgálatát vonja maga után, amely végrehajtása és megvalósítása természetesen a kormány feladata. Elsőként az adófizetők azon 300 milliárd forintját kellene átcsoportosítani amit a Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programra tervezett elkölteni a kormány jelentős részben a NER oligarchák érdekeltségeire.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hotel-balaton-kormany-koszonet-tamogatas-szalloda.692658.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: "Ne csak annak fizess a kocsmában, aki hízeleg neked, hanem, annak is, aki gyorsabban kap a pisztolyához, mint te." 

Adófizető

Nagy árat fizetünk Orbán Viktor hibáiért! Tovább
Eljött a vírusdiktatúra ideje

Eljött a vírusdiktatúra ideje

Úgy tűnik a koronavírus-járvány hátán teszi meg az utolsó métereket Orbán Viktor azon a hosszú úton, melyen 2010-ben indult el. Pártunk és kormányunk vezetője ugyanis meglátta a nagy lehetőséget a járvány okozta felfordulásban, és úgy döntött, belép a teljes autokrácia kapuján. Mostani lépése azonban kockázatokkal is jár, hiszen a koronavírus-járvány következményeit így teljes egészében a kormányának kell kezelnie, és ha kudarcot vall, akkor nem a politikai ellenzékkel, hanem a harcos és elkeseredett néppel kell szembenéznie.

168_ora_2.jpg

Fotó: 168ora.hu

Mivel a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet csak 15 napig érvényes, hétfőn a parlamentnek kell döntenie arról, meddig hosszabbítják meg a rendelkezés idejét. Kocsis  Máté szeretné, ha már most megszavazná az országgyűlés, hogy év végéig különleges jogosítványokat kapjon a kormány, ám arra nem számít, hogy az ellenzék megszavazná a négyötödös többséget igénylő rendelkezést. A koronavírus-jogszabályt azonban nyolc nappal később kétharmaddal is átviheti a Fidesz, így ne legyen kétségünk afelől, hogy Orbán Viktor ebben az évben már nem akar vacakolni a parlamentáris demokrácia "vadhajtásaival".

Az Orbán-rendszer lényegéből következik, hogy a krízishelyzetekben is igyekszik előnyt kovácsolni a maga számára, sőt a politikai haszonszerzés egyik legkiválóbb lehetőségét látják az ilyen szituációkban. A Fidesz frakcióvezetője azonban olyan cinizmussal jelentette be a rendeleti kormányzás szükségszerűségét, és olyan elszántan rontott neki a lehetséges bírálóknak (pártok, jogvédők, civil szervezetek), hogy a rendelkezés végső célja felől nem hagyott kétséget. Orbán ki akar iktatni minden olyan kontrollal rendelkező intézményt, melyek eddig még némileg akadályozták a teljhatalom gyakorlásában.

Most azonban már díszletek se maradnak, ha a legrosszabb sejtéseink válnak valóra.

Itt nem is elsősorban a politikai ellenfeleket kell érteni, hanem a független sajtót, melyet legálisan cenzúrázhatna, büntethetne, negligálna. Nehéz egyelőre pontosan megjósolni, mit jelentene ez a bíróságok esetében, illetve hogyan érintené a rendkívüli kormányzás a most nagy nyomás alatt lévő egészségügyet. Lényegében minden jogkört úgy gyakorolhatna Orbán és szűk csapata, hogy annak semmiféle kontrollja nem lehetne semmilyen területen. Ilyen helyzet a sokat szidott Kádár-korszakban se alakult ki, igaz akkor is csak díszlet volt a parlament, a sajtó és a bíróságok látszólagos függetlensége. Most azonban már díszletek se maradnak, ha a legrosszabb sejtéseink válnak valóra.

olkt_hu_1.jpg

A legfontosabb kérdés most az, miként reagál a magyar társadalom arra, hogy Orbán rezsimje ezúttal is az emberek érdekeire való hivatkozással növeli a hatalmát? Mi történik akkor, ha a járvány elmúltával is megmarad a rendeletek útján történő kormányzás? És talán a legfontosabb kérdés, hogy el tudja-e hitetni velünk a kormány: a gazdaság talpra állításához olyan rendkívül jogosítványokra van szüksége, melyeket vélhetően még ebben a hónapban megszerzi magának. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha leestél a lóról, ne kapaszkodj tovább a kantárba, mert ripityára töröd magad, ahogy a földön pattogsz.”

Eljött a vírusdiktatúra ideje Tovább
Orbán a digitális térbe kényszerült, ahol egyelőre nem mozog túl otthonosan

Orbán a digitális térbe kényszerült, ahol egyelőre nem mozog túl otthonosan

Alaposan átírta a hazai kormányzati kommunikáció elképzeléseit a koronavírus elleni küzdelem. Mivel a fél ország a digitális térbe kényszerült, a politikusoknak is ezen a terepen kell bizonyítaniuk. A Fidesz vezérhangyái egyelőre nehezen birkóznak meg a feladattal, hiszen a járvány hírei mellett eltörpülnek a durván migránsozó, szoftosan cigányozó és közepesen liberálisozó propaganda jelmondatai. Orbán Viktor ugyan rátelepedett a facebookra, de az üzenetei messze nem jönnek át olyan élesen, mint a nagy közszereplései alkalmával.

168_11.jpg

Fotó: 168ora.hu

Mintha idegen terepen mozognának a kormányzati kommunikáció kommandósai, hiszen a napi politika hírei teljesen a margóra szorultak az utóbbi két hétben, így bármi is legyen az üzenete a Fidesznek a migrációról, a börtönlakókról, vagy a kártérítési pert nyert romákról, az most elég kevés embert érdekel. A nagy közös baj persze még nem hozta közelebb egymáshoz a politikai szekértáborokat, de az biztos, hogy nemzeti konzultáció ide, Törökországból megindult migránskaraván oda, most sokkal inkább a magyar egészségügy állapota izgatja a népeket.

Mivel a miniszterelnök jelenleg csak az operatív törzs egyik közkatonája, kissé beleszürkült a kialakult helyzetbe. Egyre világosabb ugyanakkor, hogy amikor döntéseket kellett hoznia, nem állt a helyzet magaslatán, így például az iskolabezárásokkal kapcsolatban egy napon belül kénytelen volt revidiálni a nézeteit. Amikor végül este negyed 10-kor a facebookon keresztül feltűrt ingujjban bejelentette, hogy hétfőtől távoktatás lép életbe, úgy nézett ki, mint egy fáradt bányász, aki a műszak végén leült egy sötét kocsmasarokba meginni egy fröccsöt.

Mintha Orbán érezné a helyzet fonákságát, ezért inkább kissé a háttérbe húzódik, ami elég idegen a mentalitásától, de valószínűleg tudja, hogy amíg nem tud jó hírekkel szolgálni, csak erodálná a népszerűségét a túl sok szereplés.

Még az sem teljesen világos, hogy mennyire sikerült előznie a kormánynak a bajokat. A fokozatosan életbe lépő korlátozó intézkedések ugyanis nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy elkerüljük a tömeges megbetegedéseket. Arról nem is szólva, hogy a Fidesz fő kommunikátorai olykor nehezen lépnek ki korábbi szerepükből, és olyanoknak szólnak be, akiknek éppen hálálkodniuk kéne, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a válságos időkben. Eklatáns példa erre Kovács Zoltán, aki csípőből beleköt mindenkibe, aki nem a Fidesz vezérvonalát követi, így a Magyar Orvosi Kamara ajánlásait politikai akciónak minősítette.

Épp egy kommunikációval úgymond profi módon foglalkozó embernek nem kéne úgy viselkednie ilyen helyzetben, mint egy elefántnak a porcelánboltban. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy a kormánypárti politikusok csak feketében és fehérben képesek gondolkodni, ami egy mostanihoz hasonló veszélyhelyzetben rendkívül káros következményekkel járhat. Mintha Orbán érezné a helyzet fonákságát, ezért inkább kissé a háttérbe húzódik, ami elég idegen a mentalitásától, de valószínűleg tudja, hogy amíg nem tud jó hírekkel szolgálni, csak erodálná a népszerűségét a túl sok szereplés.

Update: Addig is van elég baja azzal a fránya digitális technológiával, hiszen egyszer akart igazán népszerű bejelentést tenni, máris beütött a mennykű. Orbán ugyanis Néma Leventét játszott szerda délutáni bejelentésekor, amikor a hiteltörlesztések felfüggesztésével akarta megörvendeztetni nemzetét. Érdemes ezt a kis magánszámot többször megnézni, és előre borítékolható, hogy rengeteg mém születik majd az esetből.  

a_nap_izeja_blog.jpg

      Fotó: a napi izé-blog

Így tehát egy teljesen szokatlan helyzetben találtuk magunkat március közepére, hiszen a közbeszédet nem azok uralják, akiknek mindehhez elegendő hatalmuk pénzük, és befolyásuk van. A magyar társadalom döntő többsége teljesen immunis most mindenfajta jól megkomponált politikai propagandával szemben, mert saját maga és a szerettei biztonságának megteremtésével van elfoglalva. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha tűz van a faluban, inkább hazalovagolnak a harcosok, mint a csatába.”

Orbán a digitális térbe kényszerült, ahol egyelőre nem mozog túl otthonosan Tovább
A szakadék széléről rántotta vissza Orbánt saját frakciója

A szakadék széléről rántotta vissza Orbánt saját frakciója

Totális a káosz a kormányzati kommunikációban, aminek legfőbb oka az, hogy mindenki ahhoz az emberhez próbál igazodni, aki reggel mást mond, mint este. Igen, Orbán Viktor totálisan összezavarja a sajátjait, így például a fáziskésésben lévő TV2 akaratlanul is beletörölte a lábát a miniszterelnökbe. Ugyanakkor egy váratlan helyről érkező kritika megóvta pártunk és kormányunk vezetőjét attól, hogy totális idiótát csináljon magából.

mfor_hu_1.jpg

Fotó: mfor.hu

Igazán éles helyzetekben mutatkoznak meg a jó vezetői erények. Orbán Viktor számára azonban elúszni látszik a lehetőség, hogy az ország polgárai előtt megfontolt és bölcs miniszterelnök képét mutassa a mostani válságos pillanatokban. Az egyetemek működésének felfüggesztése után (amit távoktatásként próbáltak eladni a kommunikációban) ugyanis egyre többen kezdték követelni a közép- és általános iskolák bezárását is, ami valljuk meg, elég logikus lépés lett volna már napokkal korábban is.

Orbánnak tehát választania kellett: Vagy tovább gyengíti a gazdaság esélyeit a járvány hatásai miatt, vagy erős kockázati tényezőként továbbra is úgy tesz, mintha az iskolák dolgozói és tanulói nem lennének kitéve a fertőzésveszélynek. A kormányfő jól tudja, hogy egy megreccsenő gazdaság komoly veszélyt jelent a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, hiszen az állami szektorban komoly zavarok jöhetnek, ugyanakkor a magánszektorban milliárdokat kereső oligarchái is rosszul járhatnak egy nagy visszaeséssel.

A pragmatizmusáról híres Orbán a nagy külső- és belső nyomás ellenére úgy döntött, inkább a gazdaságot próbálja óvni, mint csökkenteni az egészségügyi kockázatokat a lakosság körében. Ha ugyanis bezáratja az iskolákat, a dolgozók jelentős hányada kénytelen lesz otthon maradni a gyermekei miatt. Ez a tovább gyűrűző hatás már nem csupán a beszállítói hálózatok akadozása miatt szolgáltatja ki a gazdaságot a járványnak, hanem egyszerűen nem lesznek elegendően azok, akik fenn tudják tartani a termelést a hazai üzemekben, gyárakban, vállalkozásokban.

A lakájmédia persze azóta javította hibáját, hiszen a Tények facebook oldaláról már törölték az anyagot.

Ez a szempont persze kevésbé érdekli azokat, akik féltik saját életüket, és aggódnak a szeretteikért. Ezt a tényezőt vette félvállról még péntek reggel Orbán, amikor még harcosan kiállt az iskolák további működése mellett. Az iskolák bezárása nem indokolt (...) Be kell látni, nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat, ha bezárjuk őket, az a tanév végét fogja jelenteni.” - mondta magabiztosan reggel, hogy aztán saját frakciója nyomására este a facebookon mindezt megcáfolva bejelentse az oktatási intézmények határozatlan időre történő bezárását.

Így nem csoda, ha a kormányzati propagandagépezet fontos fogaskerekének számító TV2 Tények című hírműsora nem bírta követni a kormányfő irányvonalát. Amikor ugyanis elkészítették az iskolabezárások ötlete ellen agitáló anyagukat, akkor még ellenzéki kukacoskodásnak számított az oktatási intézményekre vonatkozó korlátozás, de időközben Orbán pávatánca túllépett ezen az állapoton, így a tudósítás a következő állítással szúrta hátba saját miniszterelnökét: „Súlyos károkat okozna az ellenzék ötlete, ha bezárnák az iskolákat. Ezt mondják a szakértők. Ha a diákoknak rendkívüli szünetet írnának elő, akkor sok szülőnek szabadságra kellene mennie, ami gyárak, üzemek leállásához vezetne.”

penzcentrum.jpg

Fotó: pénzcentrum.hu

Mint látjuk a Fidesz tenyeréből lakmározó kereskedelmi tévé is lemaradt a tényekről, melyek sajnos úgy hajladoznak a miniszterelnöknek köszönhetően, mint a kókuszpálmák a trópusi viharokban. A lakájmédia persze azóta javította hibáját, hiszen a Tények facebook oldaláról már törölték az anyagot. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha gyorsabban futsz, mint a lovad, ne csodálkozz azon, hogy ő ugrik fel a hátadra, és nem te az övére.”

A szakadék széléről rántotta vissza Orbánt saját frakciója Tovább
A koronavírus-járvány a NER eddigi legnagyobb kihívása lehet

A koronavírus-járvány a NER eddigi legnagyobb kihívása lehet

Harc a globális felmelegedés és a világméretű járványok ellen. Két olyan küzdelem, melyek csak a világ kormányainak összefogásával, az emberek felelősségtudatának és szociális érzékenységének erősödésével kezelhető. Ezektől azonban úgy félnek az autokrata vezetők, mint ördög a tömjénfüsttől, ezért – amíg tehetik – megpróbálják bagatellizálni ezen kihívások jelentőségét. Napjaink fejleményei azonban arra utalnak, hogy az idő nem a diktatúráknak dolgozik, demagógiával ugyanis nem lehet legyőzni az emberiség nagy, közös ellenségeit.

azonnali_4.jpg

Fotó: Azonnali

A koronavírus-járvány kezelése sokban függ az adott országok politikai berendezkedésétől, illetve erős kontúrokkal megrajzolja a társadalom demokrácia-felfogását. Kína például az egypártrendszerekre jellemző sunnyogó kommunikációjával valószínűleg sokat rontott a helyzeten, hiszen, ha időben tájékoztatta volna a világot koronavírus megjelenéséről, illetve valódi veszélyeiről, a megelőző intézkedések hatékonyabbak lettek volna.

Ugyanez elmondható Iránról is, ahol szintén zsonglőrködnek az adatokkal, és valójában fogalmunk sincs arról, tulajdonképpen milyen a helyzet a perzsa államban. Az igazán demonstratív példa azonban Észak-Korea, ahol még a vírus megjelenését is tagadják, holott valószínűleg ezrek haltak már meg a járvány miatt. A transzparens európai országokban lejátszódó folyamatok mutatják meg igazán a titkolózás, torzítás veszélyeit, hiszen a spanyol és olasz gócpontokban lejátszódó események rámutatnak arra, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet. A veszély nagyságát tehát a demokráciák adatai alapján ítélhetjük csak meg.     

A Nemzeti Együttműködés Rendszere most olyan stresszterheléssel kénytelen számolni, amihez hasonlóval eddig nem kellett szembenéznie.

Egy olyan hibrid rendszer esetében, mint a magyar, sok érdekességre derülhet fény. Mint korábban írtuk, a kormány felhasználhatja a krízishelyzetet saját népszerűsége növelésére, ám ehhez fel kell turbózni a veszély nagyságát, ami automatikusan növeli a hivatalos szervek elhárításban játszott pozitív szerepét. Egyelőre azonban nincs okunk azt feltételezni, hogy a hivatalos adatok jelentősen eltérnének a valós helyzettől, így a járvány kommunikációs hatása most leginkább a politikai csatározások háttérbe szorulásában merül ki.

A magyar kormány valószínűleg tisztában van azzal, hogy a helyzet sokkal komolyabb annál, minthogy ügyes kommunikációs trükkökkel lehessen manipulálni. Orbán Viktor legfrissebb nyilatkozatai arra utalnak, hogy minden eshetőséggel számol, vagyis a komoly járványtól a kezelhető problémáig több forgatókönyv elképzelhető. A Nemzeti Együttműködés Rendszere most olyan stresszterheléssel kénytelen számolni, amihez hasonlóval eddig nem kellett szembenéznie.

infostart_10.jpg

Fotó: Infostart

A mostani helyzet újdonsága, hogy jelenleg a brutális médiatúlsúly semmit sem ér a kormány számára, ha a társadalom komfortérzetét nem tudja fenntartani. Az operatív törzs ugyan irányíthatja a kommunikációt, de bizonyos szituációkban meg lesz kötve a keze. A politikai vezetésnek olyan emberek helytállásában kell bíznia, akiket eddig nem igazán kényeztetett el, így például az orvosok, az ápolók, és azok a tudósok, akik speciális ismereteiknek köszönhetően kulcsszerepet játszhatnak a járvány elleni harcban. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha nem fizeted meg jól a nyílkészítőt, ne csodálkozz, ha selejtet sóz rád a csata előtt.”  

A koronavírus-járvány a NER eddigi legnagyobb kihívása lehet Tovább
Ha kell, Orbán Viktor bátran szembeszáll a koronavírussal is

Ha kell, Orbán Viktor bátran szembeszáll a koronavírussal is

Egyelőre nem tudjuk, milyen kommunikációs stratégiát fundáltak ki a kormányzati propagandagépezet munkatársai a koronavírussal kapcsolatban, azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a válságkezelés középpontjába természetesen magát Orbán Viktort állítják majd. A krízishelyzetek ugyanis sok szempontból felülírják az előre eltervezett kormányzati kampányokat, ugyanakkor új lehetőségeket nyújtanak a legfőbb vezető számára, hogy erős, céltudatos és sikeres államférfiként mutassák be őt a nehéz pillanatokban a kormányhoz hű médiában. Orbán és stábja is meglátta a lehetőséget a koronavírus hazai megjelenésében, habár ez a helyzet előre nem látható fordulatokat is hordoz magában.

index_181.jpg

Fotó: MTI

Emlékeznek még a 2013-as árvízre? Kevésen múlt, hogy nem lett nagy baj, de a gátak kitartottak, Orbán Viktor pedig úgy tett, mintha személyesen vezette volna a védekezést. A gumicsizmában helyszíni szemléző Orbán képe már a múlté, pedig azon a nyáron bizony nagyon úgy tűnt, hogy ő a legény a gáton. A tévedhetetlen, karizmatikus vezető karaktere akkor kezdett körvonalazódni, ami elvezetett odáig, hogy ma már szinte minden kormánypárti szavazó vakon elhisz mindent a miniszterelnöknek, legyen szó oktatásról, atomenergiáról, vagy éppen egy új vírusról, amelyik kezdi pánikba ejteni a Föld lakosságát.

Nem mindenhol bevett gyakorlat azonban, hogy a kormányfő imázsépítésre használja a krízishelyzeteket. Idézzük fel például a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét 2013 júniusából, amelyben a szerző bírálta Orbán szerepét a válságos helyzetben: „A magyar miniszterelnök túlbuzgón mozgósít az árvíz ellen. A német vagy az osztrák kormányfő elégedjen meg azzal, hogy megtekintették az elöntött területeket és ígérjenek azonnali segélyeket. Orbán Viktor viszont gyakorlatilag főnöki feladattá tette az ár elleni harcot. Gondoskodó módon már kedden veszélyhelyzetet hirdetett, szerdán részt vett egy árvízvédelmi hadműveleten, csütörtökön sajtóértekezletet tartott az árvízvédelmi hatóságnál.”

És valóban, a tévében esténként gumicsizmában vagy terepjárón láthattuk a kormányfőt, amint ellenőrző útra indult. A hatalom nyilvánvalóan el akarta kerülni az akkori március 15-i havazás kapcsán elkövetett hibákat, amelyek sokat ártottak Orbán hírnevének. Most éppen a készülő nemzeti konzultáció elől „szívja el a levegőt” a koronavírus hazai megjelenése, és a válságkezelés kidolgozása. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy minapi interjúban ki is fejtette, hogy: „Reméljük, a koronavírussal kapcsolatos kihívások nem fognak 'bekavarni'.”

Vagyis, egyrészt meg merik majd érinteni a borítékokat a polgárok, másrészt, postások között nem üti fel a fejét a járvány március 15-ig, amikor elkezdik kézbesíteni az íveket. Kovács azonban leginkább attól fél, hogy az irányított kérdésekkel operáló, drága és népbutító kampány kérdései a legkevésbé fogják érdekelni az embereket akkor, ha konzervekért és száraztésztákért rohangálnak a boltokba, netán attól félnek, hogy a külföldön dolgozó szomszéd egyszer átkopog egy kis sóért, és ők kénytelenek lesznek megtagadni a segítséget.

hirek_ma_1.jpg

Fotó: Hirek Ma

Kovács számára tehát a legzavaróbb tényező a vírus hatásának kiszámíthatatlansága, vagyis annak lehetősége, hogy a precízen megkomponált kormányzati kommunikációs kampány nem éri el a célját. A főnöke pedig épp azon töri a fejét, miként vezethetné győztes csatába népét a keletről érkező járvány ellen, és miként tudnak nyerő ideológiát kerekíteni mindezek köré. Ami azonban biztos, hogy a kormány egyetlen hibáját sem fogja elismerni, és ha valami balul sül el, arról vagy az ellenzék, vagy Brüsszel, vagy egyenesen Soros György lesz a felelős. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Csak azt ismerd be, amit más követett el, amit te csináltál, maradjon a te kis titkod örökre!”

Ha kell, Orbán Viktor bátran szembeszáll a koronavírussal is Tovább
Ha karanténba zárják Orbán Viktor pártját, akkor nagy bajba kerülhet a magyar kormány

Ha karanténba zárják Orbán Viktor pártját, akkor nagy bajba kerülhet a magyar kormány

A szombati szlovákiai választások azt jelzik, hogy egy fontos szövetségest elveszített Orbán Viktor. Fura módon egy baloldali erő bukása és jobbközép párt győzelme jelentheti a magyar kormány pozícióinak gyengülését a visegrádi négyek együttműködésében. Robert Fico pártjának ugyanis rendkívül jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ami nem mondható el Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) kapcsán. Ráadásul egyik magyar párt sem jutott be a szlovák törvényhozásba.

alfahir_13.jpg

Fotó: alfahir

Korábban már hosszasan értekeztünk a Fidesz sajátos külpolitikai koncepciójáról, melynek az a lényege, hogy csak ritkán hangoztatnak nacionalista, revizionista jelszavakat, cserébe a szomszédos államok támogatják a magyar kormányt azokon az európai fórumokon, melyeken igyekeznek szankciókkal megfékezni Orbán Viktor törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Szlovákia kiváló partner volt ebben, hiszen Robert Ficonak nem igazán hánytorgatta fel a magyar kormányfő, hogy miért nem engedi a kettős állampolgárságot az ottani kisebbségeknek, cserében sokszor együtt üzentek hadat Brüsszelnek.

Nagyon sok a hasonlóság a most vesztes Smer és a Fidesz utóbbi évtizedekben befutott pályája között. A nevében szociáldemokrata, ám valójában inkább populista baloldali szlovák tömörülés 2006 óta vezette a pártok népszerűségi listáját, ami a Fideszre is igaz körülbelül 15 éve. A Smer is egy meghatározó befolyással bíró vezetővel volt sikeres odahaza, hiszen Fico két évvel ezelőtti kényszerű lemondása után (Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása miatt) Peter Pellegrini nem tudta sikeresen menedzselni a válságba jutott pártot. Orbán számára tehát akár megerősítés is lehet a Smer példája, hiszen jó oka van feltételezni azt ezek után, hogy a Fidesz is elbukná a következő választást, ha nem ő vezetné csatába a narancsos sereget.

Ukrajnával pedig kifejezetten ellenséges a viszony, hiszen az orosz érdekek szolgálatába szegődő magyar külpolitika a lehető legtöbb területen gáncsolja szomszédja törekvéseit.

Van azonban ennél fontosabb üzenete is a szlovákiai parlamenti voksolásnak. Az eddig ellenzékben lévő pártok megerősödése mellett figyelemre méltó jelenség az is, hogy érdemben nem tudott megizmosodni a szélsőjobb, ami sokadik figyelmeztetés Orbán számára, mely szerint a jobboldali populizmus finoman szólva is egy helyben toporog az ő korábbi jóslataihoz képest. Orbán pávatáncának fontos eleme ugyanis, hogy a szeme sarkából figyeli az európai erőviszonyok mozgásait, és amennyiben úgy látná célravezetőnek, azonnal csatlakozna egy szélsőjobbos, populista pártcsaládhoz.

Az igazi gond mégis az Orbán számára, hogy kezd elfogyni a levegő körülötte a nemzetközi porondon. A szlovák változások mellett Andrej Babis pozíciója sem túl acélos mostanában Csehországban, Ausztriában a kereszténydemokraták a zöldekkel alkotnak koalíciót, Szlovénia és Horvátország tekintetében sem beszélhetünk kifejezetten baráti kapcsolatokról, Szerbia vezetése pedig hiába együttműködő Orbánnal, még nem tagja az EU-nak. Románia esetében olyan gyorsan változnak a dolgok, hogy a magyar diplomácia nem igazán tud folyamatos kapcsolatokat kiépíteni az ottani politikai vezetéssel. Ukrajnával pedig kifejezetten ellenséges a viszony, hiszen az orosz érdekek szolgálatába szegődő magyar külpolitika a lehető legtöbb területen gáncsolja szomszédja törekvéseit.

magyar_hang_2.jpg

Fotó: Magyar Hang

Ha ránézünk a térképre, akkor pont az ellenkezőjét látjuk, mint amit Orbán Viktor jövendölt az utóbbi években. A populista pártok a közvetlen környezetünkben lévő országokban jó esetben is csak tartani tudják a pozícióikat, a korrupció és politikai demagógia ellen fellépő erők viszont folyamatosan erősödnek. Nem mellékesen a zöldmozgalmak is egyre befolyásosabbak, amire Orbán csak nagyon lassan és rendkívül kényszeredetten reagált az utóbbi hónapokban. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha kitartasz amellett, hogy a Föld lapos, akkor ne tarts otthon földgömböt.”

Ha karanténba zárják Orbán Viktor pártját, akkor nagy bajba kerülhet a magyar kormány Tovább
Itt az újabb bizonyíték Orbán Viktor torz demokráciaképére

Itt az újabb bizonyíték Orbán Viktor torz demokráciaképére

Lényegében csak a legmacerásabb területek maradtak meg Kásler Miklós vezetése alatt az emberminisztériumban, a haszonnal kecsegtető területeket lassan, de annál biztosabban lecsipkedték róla a vetélytárs tárcák. A nemzet főorvosa láthatóan nem tud megbirkózni azokkal a kihívásokkal, melyek az oktatás és egészségügy területén jelentkeznek, de egyelőre tovább görgeti azokat az ügyeket, melyekbe csak bele lehet bukni. Az új Nemzeti alaptanterv viharos fogadtatása talán arra jó lesz, hogy Orbán Viktor meg tudja indokolni a saját választói számára, miért járnak jól azzal, ha leváltja Káslert a tárca éléről.

civilhetes_10.jpg

Fotó: civilhetes

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát lassan zombi minisztériumként emlegetik, ami nem ok nélküli jelző. Olyan területek tartoznak ugyanis ide, melyeket az Orbán-kormány az utóbbi 10 évben nem vett igazán komolyan. Főként az oktatás és az egészségügy kérdéseiben folytatták azt a halogató taktikát Orbán Viktor kormányai, mely most kezdi meghozni az „eredményét”. E két területen ugyanis elmaradtak az átfogó reformok, nem készültek érdemi elemzések, nem volt sem szakmai, sem társadalmi egyeztetés a fontosabb kérdésekről. Lényegében permanens válságkezelés jellemzi a kormányt, amit csak cinikus kommunikációval és kioktató stílussal tud leplezni.

A Nemzeti alaptanterv suttyomban való kihirdetése is szerves része ennek a magatartásnak. Miután szűk körben megszületik egy szinte minden magyar családot érintő tervezet, a minisztérium a „nagy sikerre való tekintettel” úgy dönt, hogy országos roadshow-n fogja népszerűsíteni az irományt. Az Orbán-kormányok fordított demokrácia felfogásának egyik leglátványosabb megnyilvánulását láthatjuk ebben. Előbb meghozzuk a döntést, és miután kiakadnak mindazok, akiket korábban kihagytunk az egyeztetésekből, és nem mellékesen nekik kell a NAT-ból valamiféle értelmezhető tudásanyagot előállítaniuk, utólag elmegyünk hozzájuk átbeszélni a dolgokat.

Csak a mérhetetlen önuralom, szakmai alázat és részben a félelem tartja fenn azokat a nagy rendszereket, melyek alapjaiban határozzák meg az életünket.

Szinte már fel sem tűnik számunkra, hogy a Fidesz napi szinten alkalmazza azt a módszert, melynek lényege, hogy a központilag, szűk körben meghozott döntéseket utólag próbálják legitimálni azokkal, akiket ez érint. Ilyenek a nemzeti konzultációk is, melyek csak azt a célt szolgálják, hogy a kormány által már rég eldöntött dolgokra utólag rányomják a demokrácia hamis pecsétjét. Orbán előszeretettel csúfolja meg a demokrácia alapelveit ezzel a módszerrel. Már aláírásokat sem gyűjtenek az aktivistáik, melyekre hivatkozva később jogszabályokat módosíthatnak, esetleg számukra kedvező törvényeket szövegezhetnek. Most már minden utólag történik abból a megfontolásból, hogy az ellenzéki érzelműeket felbosszantsák, a saját tábort meg megnyugtassák.

Persze, ezt sokáig el lehet játszani, ha nem borogatnak kukákat az utcán, és nem másznak át tüntetők a Fidesz székházának kerítésén. A gyerekek azonban rosszabb oktatást kapnak, a pedagógusok frusztráltak lesznek, a betegek pedig még az eddigieknél is többet bosszankodnak a romló egészségügyi ellátás miatt. Csak a mérhetetlen önuralom, szakmai alázat és részben a félelem tartja fenn azokat a nagy rendszereket, melyek alapjaiban határozzák meg az életünket.

mti_12.jpg

Fotó: MTI

Azt a gyereket azonban utólag már hiába kérdezzük, aki lemaradt a tanulásban, és ezért hatalmas hátránnyal indul az életben, azt a beteget se tudjuk utólag megnyugtatni, aki a hosszú várólisták miatt nem kapott időben orvosi ellátást. Komoly mulasztás ez a kormánytól, aminek következményeit mindannyian érezzük a bőrünkön. És nincs kivétel, a kormánypárti döntéshozók is elszenvedik ennek a késlekedésnek a következményeit. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Mielőtt rágyújtod a szomszédodra a sátrát, nézd meg a szélirányt, mert ha rosszul fúj, a te sátrad is a lángok martalékává válhat.”    

Itt az újabb bizonyíték Orbán Viktor torz demokráciaképére Tovább
Orbán Viktor a múltba réved, és ott meglátja önmagát

Orbán Viktor a múltba réved, és ott meglátja önmagát

Őszinteség, bátorság, büszkeség. Fontos erények, melyek nem igazán jellemzik a jelenlegi magyar kormányt. Pedig ezek mentén szeretné naggyá tenni Magyarországot a Fidesz szatellit szervezete, az Alapjogokért Központ. Most bejelentett féléves kutatómunkájuk azért különleges, mert már most tudni lehet a végeredményt: Az elmúlt 10 évben minden nagyon jó volt, minden nagyon jó volt, de ennél is van feljebb.  Vagy lejjebb. Nézőpont kérdése. De nem azé a Nézőponté…

portfolio_2.jpg

Fotó: portfolio.hu

Az Orbán-kormány egyik nagy találmánya, hogy olyan kutatóműhelyeknek álcázott kormányközeli, állami pénzből fenntartott szervezetekkel veszi körbe magát, melyek egyetlen csettintésre elkezdik ajnározni a kenyéradó gazdájukat. Ezekből az „elemző központokból” küldik a munkatársakat olyan tévéműsorokba, melyek egyetlen célja a kormány tevékenységének reklámozása, de innen érkeznek azok a statisztikák is, melyek alátámasztják a Fidesz politikai irányvonalának helyességét.

Az Alapjogokért Központ megtévesztő neve ellenére egyetlen magyar polgár alapjogaiért nem harcol, kizárólagos feladata a kormányzati propaganda hitelesítése a választók előtt. A most bejelentett kutatás is lényegében pótcselekvés, hiszen, ha a Fidesz hinne az ősi bölcsességnek - mely szerint: „A jó bornak nem kell cégér” -, akkor nem kéne az elmúlt 10 kormányzásából levonni olyan következtetéseket, melyek megalapoznák egy új kormányzati ciklus célkitűzéseit.

Ahogy Szánthó Miklós, a szervezet vezetője fogalmazott: „Az elmúlt 10 év kormányzásának eddigi tapasztalatai arra az előfeltevésre engednek következtetni, hogy a jövőbe mutató cél a nemzeti büszkeség, önbecsülés visszaszerzése, Magyarország újbóli naggyá tétele”. Kicsit zavaros megfogalmazás, de érteni véljük az üzenetet: Semmi nem fog változni az Orbán-kormány politikájában, legfeljebb egy kicsit feljebb tekerik a nacionalista retorikát.

Azért érezhető némi hangsúlyváltás a Fidesz stratégiájában, főként az utóbbi hónapokban. Mivel Orbán Viktornak eddig szüksége volt az uniós érdekérvényesítésben a szomszédos országok támogatására, a magyar jobboldali kormányokra oly jellemző soviniszta, revizionista üzeneteket csak nagyon ritkán használta népszerűsége növelésére. Nem lehetett veszekedni sem a szlovákokkal, sem a románokkal, sem a szerbekkel, mert a támogatásuk, jóindulatuk fontos volt Orbán számára. Egyedül az oroszok által folyamatosan támadott ukránok ellenében ütött meg olykor kemény hangot a magyar kormány.

Ha nem is értelmezzük Magyarország naggyá tételét úgy, hogy ez területi nagyobbodást (is) jelent, akkor is elég fenyegetően hangozhat a szomszédos államok számára egy ilyen deklarált kormányzati törekvés. A V4-ek, az uniós tag Románia, valamint az EU-ba készülő Szerbia támogatására és jóindulatára azonban továbbra is szüksége van Orbán Viktornak, hiszen egymaga meglehetősen kicsi érdekérvényesítő képességgel rendelkezik az Európai Unió döntéshozó szerveinél.

Az Alapjogokért Központ kutatása, illetve az általa felvázolt irányvonal tehát továbbra is meglehetősen zavaros, mert az úgynevezett nemzeti öntudatra ébresztés általában mások ellenében zajlik, és élénken szoktak reagálni az ilyen törekvésekre az érintett államok. Az ellentmondást a következő „frappáns" mondattal oldja fel a szervezet a közösségi médiában megosztott iránymutatása szerint: „Egy kis ország küzd szövetségeseivel az egész világ ellen”. Azonban e szövetségesek tábora egyre népesebb, „Európa-szerte tapasztalható egy nemzeti-konzervatív ébredés.”

alapjogokert_kozpont.jpeg

Fotó: Alapjogokért Központ

Olyan mondatok ezek, mintha visszamentünk volna a 19. század elejére, amikor a reformkor politikusai ilyen és hasonló hangzatos szólamokkal próbálták megszólítani az embereket. Azonban egyre jellemzőbb az Orbán-kormány ideológusaira és propagandistáira, hogy a múltba révedésben találják meg a legtöbb muníciót. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „A múlt felidézése hálás feladat, mert bármikor át lehet írni, ami sajnos nem mondható el a jelen történéseiről.”

  

Orbán Viktor a múltba réved, és ott meglátja önmagát Tovább
Magyarország nagyon rosszul teljesít

Magyarország nagyon rosszul teljesít

2020. február 12-én 1 euro 340,01 Ft-ot ért. Ennek számos oka lehet, de a legfontosabb következménye az, hogy kevesebbet ér a fizetésünk, nyugdíjunk, mint néhány hónapja. A kormány és a jegybank a szokásos flegma stílusában reagált a történésekre, bár a hivatalos megszólalásokból érezhető volt, hogy ezúttal pártunkat és kormányunkat is kissé jobban izgatja a probléma, mint ahogy ezt megszoktuk eddig. Érdemes felidézni, hogy a Fidesz miként reagált az ilyen történésekre ellenzékben, és mennyire hidegen hagyja, ha elhibázott kormányzati és jegybanki döntések miatt hátrányt szenvednek az ország adófizető polgárai. A magát Adófizetőnek nevező vendégszerzőnk írása következik.

alon_hu.jpg

Fotó: alon.hu

A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak" mondta Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott exkluzív interjújában, 2004-ben, amit még 2014-ben - mikor tartósan 310 fölé emelkedett a forint-euró árfolyam - Zsiday Viktor befektetései szakértő talált meg. Annak idején a mai miniszterelnök hosszan fejtegette: a forint gyengítésével tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből",mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér.

A Fidesz elnökének akkori véleménye szerint a kormánynak a forint gyengítését célzó utalásai és kísérletei a középkori királyok módszeréhez hasonlíthatóak, amikor is az uralkodók a pénzek nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenteni, elcsalva azok értékéből.

Úgy látszik, Orbán Viktor kormányzása során nem tudja, vagy nem akarja képviselni a fenti véleményét. Különösen akkor tragikus a helyzet, ha figyelembe vesszük régiónk országai, például Csehország valutájának teljesítményét.

 

2017.feb.3

2018.feb.1

2019.feb.1

2020.feb.12

változás

2017-2020

EUR/CZK

27,02

25,21

25,72

24,85

+8 %

EUR/HUF

309,81

309,73

317,86

340,01

-9,8 %

 

Az adatokból látható, hogy amíg a cseh korona 3 év alatt 8 százalékot erősödött addig a forint 9,8 %-ot vesztett az értékéből az Euróhoz képest. Ez azt jelenti, hogy minden magyar és nem magyar ember forintban meglévő megtakarítása vesztett az értékéből. A gyenge forint természetesen megjelenik a boltok áraiban. A fizetések, nyugdíjak emiatt jelentősen veszítettek értékükből. A külföldi multik bizonyára nagyon megköszönik a magyar kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak hogy a szakszervezetek által kiharcolt 5-10 %-os béremelések pillanatok alatt kompenzálódtak.

A nyugdíjas évekre előre gondoló, öngondoskodó emberek miben reménykedhetnek, ha azt látják, hogy eddigi, forintban lévő megtakarításaik folyamatosan és drasztikusan veszítenek értékükből. Ilyen forint gyengülés mellet az úgynevezett szuperkötvény (Magyar Állampapír Plusz) kiemelkedő kamata is csak szemfényvesztés. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Hiába adsz a lovadnak naponta kicsit több zabot, ha mindig kétszer annyit kell futnia, mint az előző nap, előbb-utóbb össze fog esni.”

Adófizető

Magyarország nagyon rosszul teljesít Tovább
A félelem és a kényelem tolja a szélsőjobb felé a Fideszt

A félelem és a kényelem tolja a szélsőjobb felé a Fideszt

Amíg a Fidesz gesztusokkal igyekszik magához édesgetni a szélsőjobbos szavazókat, addig az ellenzéki oldal a független sajtó felélesztésére tesz kísérletet. Teljesen más irányban indultak el a hazai politikai élet szereplői, ami persze valahol érthető, de két évvel a következő parlamenti választás előtt meglehetősen rémisztő az a kép, amit a közéletünk mutat. Korábban ugyanis azt hittük, ennél jobban már nem lehet kettészakítani a magyar társadalmat, de úgy tűnik, a szekértáborok igyekeznek felkészülni a végső küzdelemre.

hvg_74.jpg

  Fotó: hvg.hu

Mintha a Fideszt a tehetetlenségi erő sodorná egyre inkább a szélsőjobbos ideológia felvállalása felé. Legjobb példa erre, hogy a kormányzati médiakolhoz egyik leglelkesebb brigádja, a Hír TV a kitörési napról készített tudósításában a békés neonáci megemlékezőket állította szembe a randalírozó, agresszív antifasisztákkal. A kormányzati lakájtévé nyílt kiállása a horogkereszteket magukra aggató ultrajobbos militáns csoportok mellett nyilván nem egy túlbuzgó riporter és egy figyelmetlen szerkesztő közös alkotása, hanem egy központi direktívának való megfelelési kényszer, s mint ilyen, a magyar kormány álláspontját tükröző produkció.

Mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen aki Salvinivel ölelkezik, Putyinnal kokettál, Erdogannal bratyizik, az nem riad vissza attól sem, hogy gesztusokat tegyen a fasizmus öröksége mellett nyíltan kiálló neonáci csoportoknak. Orbán ugyanis a látszat ellenére már régen nem tagja annak a kereszténydemokrata gyökerekkel rendelkező, klasszikus európai jobbközép politikai közösségnek, mely nyíltan elhatárolódik a rasszista, antidemokratikus, Nyugat-ellenes csoportoktól. A Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban csak egy felszíni jelensége ennek a folyamatnak, a mélyben ennél sokkal komolyabb átalakításon megy végbe a magyar kormánypárt ideológiája.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Orbán Viktor hadiösvényre vezette a pártját és a kormányát, ami persze egy ilyen harcias természetű embertől nem szokatlan dolog. Ha azonban szüksége van a szélsőséges politikai megnyilvánulásokra fogékony jobboldali szavazók támogatására, az egyrészt azt jelenti, hogy nincs most elegendő híve a remélt kétharmados többség megszerzésére, másrészt, hogy a Fidesz bázisát kell rettenetesen szétnyújtania. A jobbközép szavazóbázistól ugyanis elég távol esik ízlésben és ideológiában az SS zászlók alatt vonuló neonáci csoportok értékrendje, így nehéz lesz a két végletet ugyanazokkal a jelszavakkal mozgósítania Orbán Viktornak.

Pedig lenne más lehetősége is a magyar kormánypártnak, igaz nem egy olyan vezetővel, mint Orbán. A szélsőjobbtól való elhatárolódás ugyanis talán hozna is annyi szavazót, mint amennyit most a kormányfő remél a neonácikkal való kokettálástól. A magyar társadalom többsége inkább megriad a horogkeresztekkel, birodalmi sasokkal, SS karszalagokkal parádézó neonáciktól, mintsem szimpatizálna velük. A kommunista jelképekkel sem szeretnek azonosulni olyan baloldali szavazók, akik kritikusan viszonyulnak a Kádár-korszakhoz. Ezek mind rossz történelmi tapasztalatokat felidéző jelképek, és nem egy uniós tagország utcáira valók. És bár erősen mérgezte az utóbbi években a magyar polgárok történelmi tudatát a Fidesz, a korábbi szélsőséges ideológiák továbbra sem lettek népszerűek hazánkban.

mti_11.jpg

Fotó: MTI

Orbán azonban megalkuvásnak érezné, ha visszavenne az általa permanensen vívott szabadságharc intenzitásából, így törvényszerűen távolodik egykori szövetségeseitől, és közelít azok felé, akikkel 10-15 éve még szóba se állt volna. Sokan azért tartják tehetséges politikusnak, mert bár a politikai paletta szinte minden színét magára öltötte már (volt liberális, centrista, kereszténydemokrata, most pedig jobboldali populista), a 90-es évek végén megszerzett tömegbázisát azóta se vesztette el. Orbánra azonban most az a veszély fenyeget, hogy nem talál már új árnyalatokat, hacsak fel nem csap szélsőbalosnak, ha az érdekei úgy kívánják. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Alkalmi szövetségesekkel sok csatát meg lehet nyerni, de csak igaz barátokkal lehet a háborúban diadalmaskodni.”      

    

      

A félelem és a kényelem tolja a szélsőjobb felé a Fideszt Tovább