Szegedi Kattintós

Tényleg fontos az, hogy kövér vagy sovány egy politikus?

Tényleg fontos az, hogy kövér vagy sovány egy politikus?

A rendszerváltás utáni magyar politikai legsúlyosabb egyénisége kétségtelenül Rapcsák András, egykor hódmezővásárhelyi polgármester és egy időben országgyűlési képviselő volt. A meglehetősen harcias stílusáról ismert kereszténydemokrata politikus környezetében kezdte bontogatni szárnyait az a Lázár János, aki mindig sokat ad a kinézetére, és sok hölgy szerint jelenleg az egyik legsármosabb magyar politikus. De vajon tényleg ilyen sokat számít az, hogy egy politikus magas, sovány vagy szemüveges? A kérdést a legújabb Karácsony- Orbán csörte tette aktuálissá.

index_202.jpg

Fotó: index.hu

Laza kis odaszúrásnak indult, komoly üzengetés lett belőle. Karácsony Gergely főpolgármester az Economist által közölt interjújában viccesnek szánta azt a megjegyzését, hogy a miniszterelnökkel nem csupán a politikai nézeteikben különböznek, hanem abban is, hogy „ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok”. Orbán testméretein többen élcelődtek már, de maga a miniszterelnök is bosszankodott korábban azon (igaz véletlenül vált hallhatóvá a megjegyzése), hogy túl sok a pocakos tábornok a magyar katonák között. Azt is tudjuk róla, hogy nagyon feszeng, amikor magas emberek társaságában kell nyilatkoznia, de becsületére legyen mondva, eddig tudta kezelni az ilyen helyzeteket.

Azonban most úgy tűnik, Orbán Viktor nem igazán értékeli, ha valaki az ő túlsúlyával élcelődik, mert a Fidesz táborában végigsöprő felháborodás miatt a főpolgármester arra kényszerült, hogy bocsánatot kérjen a miniszterelnöktől. Felfoghatjuk ezt a pengeváltást egy ügyes marketing húzásként is, hiszen az ellenzéki szavazók valóban sokat poénkodtak az elmúlt években látványosan „kikerekedő” miniszterelnök testalkatán, de az is elképzelhető, hogy valóban csak egy átgondolatlan, rossz viccet eresztett meg Karácsony.

A bocsánatkérése is kétélű fegyver lehet, hiszen egyesek szemében igazi úriember, aki képes beismerni a hibáját, mások szerint komoly arcvesztéssel jár elnézést kérni a kormányfőtől. A történet azonban itt nem állt meg, hiszen egy egész kommunikációs hadjáratot indított a Fidesz Karácsony ellen, így amellett, hogy sok kormánytag nyíltan kiállt a testalkata miatt megsértett főnöke mellett, Fürjes Balázs, fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár ellentámadásba lendült. Felemlegette ugyanis, hogy Karácsony Gergely nem tud angolul, miközben a kormányfő kiválóan beszéli a nemzetközi diplomácia nyelvét.

Karácsony amúgy se tudná kirúgni a sámlit Orbán alól, hiszen ő nem a vidék fia, aki disznóvágásokon és kolbászfesztiválokon vegyül a népével.

Erre a felvetésre is lehetne riposztja a főpolgármesternek, hiszen mondhatná azt, hogy Orbán annak köszönhetően beszél jól angolul, hogy a Soros Alapítvány jóvoltából az oxfordi Pembroke College-ban tanulhatott, ahol volt módja csiszolni a nyelvtanulását. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy elcsendesül ez a személyeskedő vita, pedig végre kezdtek olyan szempontok előtérbe kerülni, melyek fontosak lehetnek akkor, amikor az ország következő miniszterelnökének személyről döntünk.

Nem az a fontos ugyanis, hogy ki kövér, ki alacsony, ki milyen ruhát hord, hanem, hogy belső és külső erényei mennyire teszik alkalmassá az ország vezetésére. Fürjes felvetése nem ördögtől való, hiszen végre egy olyan erényről hallunk, amely tényleg fontos lehet Orbán megítélésével kapcsolatban. Eddig ugyanis inkább azt a képet sulykolta a kormánymédia a kormányfőről, mint aki leginkább egy vidéki kisnemes erényeivel bír. Kezet csókol a nőknek, bár tudjuk, inkább a konyhában látja őket szívesen, kedveli a pálinkát, és a házi kolbászt, noha tudja, hogy ettől magas lesz a vérnyomása.

Orbánt nyilván zavarja, ha pocakos kis diktátorként él a választók egy jelentős részének tudatában, ám híveinek nagyon is megfelel a róla kialakított központi imázs. Őket nem igazán zavarná, ha a „főnök” nem beszélne angolul, mert a központi irány most úgyis inkább keletre mutat, így a kínai vagy orosz tudás értékesebb a hanyatló nyugat nyelvénél. A nyurga, magas, szemüveges Karácsony amúgy se tudná kirúgni a sámlit Orbán alól, hiszen ő nem a vidék fia, aki disznóvágásokon és kolbászfesztiválokon vegyül a népével. Nem véletlen, hogy a Fidesz vidéki bázisa annak ellenére stabil, hogy néhány régió reménytelenül elszegényedett a kormányzásuk alatt.

szeged_hu_3.jpg

Fotó: Iványi Aurél

Szóval, nagyon érdekes kampány alakulhatna ki Magyarországon, ha végre a lényegről folyna a párbeszéd a közéletben, de úgy tűnik egyelőre mindkét fél inkább a szokásos mantrában bízik. Az egyik oldalon a migránsbarát oltásellenes ellenzéket szapulja majd a kormány, a másik oldalon pedig a korrupt, hataloméhes Fidesz áll majd a célkeresztben. Pedig a lényeg az lenne, hogy azokról a képességekről, erényekről folyjon a diskurzus, melyek bizalmat ébresztenek az emberekben, és melyek képessé tesznek egy politikust arra, hogy kivezesse az országot a mocsárból, melybe az utóbbi húsz évben süllyed. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Nem az a jó törzsfőnök, akinek legszebb a tolldísze, hanem az, aki a legjobban üli meg a lovat.”

Tényleg fontos az, hogy kövér vagy sovány egy politikus? Tovább
Lázár János jelezte, hogy a Fideszen belül is megkezdődött az előválasztási kampány

Lázár János jelezte, hogy a Fideszen belül is megkezdődött az előválasztási kampány

Nem győznek eleget mérgelődni a Fidesz potentátjai és a kormányhoz közel álló sajtóorgánumok azon, hogy Lázár János lényegében kampányfilmet forgattatott magáról az ellenzékinek tartott Telex stábjával. Az egykori kancelláriaminiszter ráadásul alaposan megkavarta a kormánypárton belüli állóvizet, így aztán a Fideszen belül olyan üzengetést indított el, amely akár előválasztási kampánynak is beillik. Lázáron kívül egyébként rövidesen más peremvidékre száműzött kormánypárti politikusok is megkezdhetik a helyezkedést a 2022-es országgyűlési választás előtt.

telex_1.jpg

Fotó: telex.hu

A stílus és a brand mindig a legfontosabb, és azt mindig építeni kell.” - nyilatkozta többek között a Telexnek Lázár János, ami lényegében értelmezhető úgy is, hogy a főként egykori indexes újságírókból verbuválódott szerkesztőségen keresztül üzent a kormánypárti politikusoknak: Készen áll, hogy ismét csatasorba álljon. Lázár helyzete speciális a Fideszen belül, hiszen megjárta a párton belül a magaslatokat, de a 2018-as választás óta lényegében vidéki száműzetésből kénytelen nézni, ahogy egykori beosztottjai viszik az ügyeket a fővárosban.

Sok budapesti és jó néhány vidéki kormánypárti politikusban szólalhatott meg egy belső vészcsengő Lázár kampánynyitónak is beillő videóját látva. A Hódmezővásárhelyt és választókerületét egykor vasmarokkal irányító Lázár ugyanis sok konfliktus kezdeményezője volt akkor, amikor Orbán Viktor után a második legerősebb embernek számított a Fideszben. Tarlós István, Budapest egykori főpolgármestere például egy kicsit szórakoztatónak találja azokat, amiket Lázár János róla nyilatkozott a Telex videójában, de szerinte nem érdemes rájuk különösebben reagálni.

Tarlósnál azonban érdekesebb Simonka György, a perbe fogott dél-békési képviselő reakciója. Róla ugyanis azt mondta a kisfilmben Lázár, hogy: Nem az a probléma, hogy itt van, hanem hogy idekerült. Mármint hogy közénk került.” A szomszédos választókörzetek mindenható uraiként ismert két politikus korábban se kedvelte különösebben egymást, de ezzel a kijelentéssel Lázár lényegében azt üzente, hogy aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Vagyis, szerinte Simonka politikai karrierjének vége, és ne reménykedjen abban, hogy pártja fogni fogja a kezét akkor is, amikor jogerős ítélet születik a korrupcióval vádolt politikus ügyében.

Lázár azonban teljesen más alkat, hiszen kormányzati szerepben olykor még túl is licitálta főnökét, ha azzal jó pontokat lehetett szerezni nála.

A Lázár-Simonka csörte persze nem csak arról szól, hogy előbbi igyekszik elhatárolódni a mohóságon kapott szomszédtól, hanem arról is, hogy vannak olyan pletykák a békési és a csongrádi választókörzetekben, melyek szerint Lázár János Simonka körzetében szeretne indulni. Ebben van némi logika, hiszen ide tartozik Mezőhegyes is, ahol az egykori államtitkár a helyi ménesbirtokot felügyeli nagy vidéki magányában. Az is tény, hogy a súlyos vádakkal bíróság előtt álló Simonkát szinte biztosan nem indítja pártja, így kormánypárti üresedés van az orosházi választókörzetben. A legfontosabb tényező azonban az, hogy a Makót és Hódmezővásárhelyt magába foglaló csongrádi 4-es körzetben most egyáltalán nem olyan népszerű Lázár, mint mielőtt Márki-Zay Péter vásárhelyi polgármester meg nem jelent a színen.

Lázár János tehát minimum teszteli saját pártja elitjét és jelenlegi körzete kormánypárti szavazóit, de az is lehet, hogy már el is döntötte magában, hogy kicsit keletebbre próbál szerencsét. Ráadásul, ha egy morálisan teljesen megsemmisült fideszes politikus helyén indul el úgy, hogy egy teljesen új, kulturáltabb, hovatovább európaibb politikát ígér, azzal üzenhet a párton belüli ellenfeleinek is. Lázár ugyanis jól értelmezi a helyzetét, ugyanis neki először saját pártjában kell helyreállítania a renoméját, és csak utána vetheti magát bele a klasszikus választási kampányba. Így lényegében egy előválasztást kell megnyrnie, még ha ezt a műfajt a Fidesz le is szólja, ha az ellenzéki képviselők mérettetik meg magukat így. 

Egyes elemzők szerint az egykori kancelláriaminiszter már az Orbán utáni időkre készül. Kétségtelen, hogy a kormányfő nagyon nem szereti, ha beosztottjai a fejére nőnek, ezért kellett például Brüsszelbe távoznia Navracsics Tibornak is, aki az Orbánnál jóval konszolidáltabb politikai stílusával eladhatóbb volt külföldön és a fideszes választók egy jelentős részénél, mint a miniszterelnök. Lázár azonban teljesen más alkat, hiszen kormányzati szerepben olykor még túl is licitálta főnökét, ha azzal jó pontokat lehetett szerezni nála.

telex1.jpg

Fotó: telex.hu

Most néhány finoman kritikus megjegyzésen kívül sem Orbánt, sem a kormánya politikáját nem támadta, de nagy kérdés, hogy ennyi elhajlás elég lesz-e arra, hogy megszerezze a megújulásra vágyó kormánypárti szavazók bizalmát, illetve, nem inti-e óvatosságra a Fidesz jelenlegi vezetését, és nem hosszabbítják-e meg vidéki száműzetését még legalább négy évre? Az mindenesetre sokakat elgondolkodtatott, hogy Lázár miért egy ellenzékinek bélyegzett hírportálon röffentette be a kampányát? Mert ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha a dakoták közül senki se akarja eladni a lovát neked, akkor kénytelen vagy átballagni az apacsokhoz egy új paripáért.”

Lázár János jelezte, hogy a Fideszen belül is megkezdődött az előválasztási kampány Tovább
Azt gondolnánk, hogy a számok nem hazudnak, de a Fidesz tett arról, hogy ne így legyen

Azt gondolnánk, hogy a számok nem hazudnak, de a Fidesz tett arról, hogy ne így legyen

Csúcsra járatja a kormány bizonyos tények elhallgatását, a számsorok manipulálását, a járványügyi adatok kozmetikázását. Most már attól sem riad vissza, hogy csúsztatásokkal elérjen olyan dolgokat, melyeket a valóság bőven megcáfolna. Teszik ezt azért, hogy az emberek bizalmatlanná váljanak a nyugati gyártmányú vakcinákkal szemben, ugyanakkor sokkal jobban elfogadják a keleti gyártmányokat, mint korábban. Ez azonban kiváltotta azoknak a szakembereknek a dühét is, akik eddig meglehetősen visszafogottan reagáltak a kormány eddigi víruskommunikációjára, pedig korábban is érzékelték a visszásságokat.

vastagbor-atlatszo.jpg

Fotó: vastagbőr-átlátszó

A modern politikai kommunikáció egyik leghatásosabb fegyvere, hogy a kellemetlen valóság mellé termet egy alternatív világot, amelyet olyan nagyra épít, hogy teljesen eltakarja a valós tényeket. Ezt a módszert szinte művészi szintre emelte a magyar kormány a járvány elleni meglehetősen nyögvenyelős védekezés ellensúlyozása érdekében. Most, hogy fontos mutatókban tetten érhetők a hozzá nem értés, az elbizakodottság és az arrogancia elegyének siralmas eredményei, az Orbán-kormány olyan alternatív valóságot tár elénk, melyet csúsztatásokkal, félrevezető magyarázatokkal, pontatlan adatközléssel kíván megtámogatni.

Pedig a számok világában elég egyértelműen kirajzolódnak a tendenciák, amennyiben nem piszkálják meg azokat manipulatív szándékkal. Itt van például a szomorú tény, hogy Magyarország továbbra is vezeti a világranglistát, ha lakosságarányosan nézzük a koronavírus áldozatainak számát. Már több mint 26 ezren vesztették életüket a járvány következtében, ez 2719 halálesetet jelent egymillió emberhez viszonyítva. A franciáknál ugyanez az adat: 1562.

Mivel hatalmas a nyomás a kormányon, hogy végre enyhítsen a korlátozásokon, a döntéshozók a beoltottak számára hivatkozva lépcsőzetes nyitást irányoztak elő. A kormánypropaganda ezért folyamatosan közli az oltási adatokat, ami úgy hangzik, mintha egy autópálya építésénél minden elkészült egy kilométer után ünnepélyes szalagátvágásra kerülne sor. A cél most a 4 millió beoltott, és ha ez meg lesz, akkor jöhet a nyitás a kulturális intézményeknél, szórakozó helyeken, sportlétesítményekben.

Ez azért is gond, mert a szombati terasznyitáson tapasztalható tömegjelenetek jórészt annak köszönhetők, hogy a kormány elhitette az emberekkel: az oltásoknak köszönhetően végre következmények nélkül mehetnek olyan helyekre, melyek eddig zárva voltak.

De tényleg elérjük rövidesen a 4 millió beoltottat? A kormány hivatalos tájékoztatása szerint eddig 3 millió 680 ezren kapták meg a vakcina első adagját. Ez a lakosság 37 százalékát jelenti. A második dózissal eddig valamivel több mint 1,7 millió embert oltottak be. Ehhez hozzá kell tenni, hogy mindkét dózis esetében több napig tart, amíg a vakcina kifejti a hatását, tehát bizonyos fajta védettséget csak az oltást beadását követő hetekben érnek el az emberek. Vagyis jelentős számot kell levonnunk mind az első, mind a második adatból, ha a védettség elérését vesszük alapul.

Ennél is fontosabb, hogy igazán védettnek csak a második vakcina beadását követő hetekben nevezhetünk valakit (több esetben akkor sem), így durván számolva ma Magyarországon mintegy másfél millió ember számít optimális értelemben védettnek. A kormány kommunikációja tehát, hogy igen jól haladunk a nyájimmunitás kialakulása felé, meglehetősen megtévesztő. Ez azért is gond, mert a szombati terasznyitáson tapasztalható tömegjelenetek jórészt annak köszönhetők, hogy a kormány elhitette az emberekkel: az oltásoknak köszönhetően végre következmények nélkül mehetnek olyan helyekre, melyek eddig zárva voltak.

A másik hatalmas csúsztatás az oltások utáni fertőzés és halálozási adatokat tartalmazó táblázat publikálása volt. Ennek egyértelmű kormányzati üzenete volt, hogy a nyugati vakcinák beadása után több ember hal mint a keletiek esetében. Karikó Katalin, a Pfizer–BioNTech és a Moderna által gyártott oltások fejlesztésében részt vevő magyar kutató, a BioNTech alelnöke Facebook-oldalán reagált a nyilvánosságra hozott adatokra. Még kutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki realizálja, hogy megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit, vagy historic kontrollal. A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni, hogy Magyarországon négy hónap alatt százezer idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában. Illetve krónikus betegséggel nem rendelkező százezer emberből hányan halnak meg négy hónap alatt.” – írta a kutató.

index_201.jpg

Fotó: index.hu

A szakma felháborodását követte az ellenzék kritikája, és ennek nyomán érzékelhető a társadalmi elégedetlenség is a kormány félrevezető kommunikációjával kapcsolatban. A kérdés csak az, hogy miért éri meg az Orbán-kabinetnek behajózni egy ilyen sekély vizű öbölbe csak azért, hogy népszerűsítse a kínai és orosz oltóanyagot. A magyar kormány elkötelezettsége a kínai kommunista és az orosz autoriter vezetés felé eddig is egyértelmű volt, de az oltási számok manipulálása olyan bűn, ami miatt más országokban megbukik a politikai elit. Nálunk azonban marad a mérgelődés az arcpirító hazugságok miatt. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ne a mérleget törd szét, ha túl súlyosnak mér, hanem kezdj el fogyókúrázni!”

Azt gondolnánk, hogy a számok nem hazudnak, de a Fidesz tett arról, hogy ne így legyen Tovább
Biztos, hogy ilyen nyitást akarunk?

Biztos, hogy ilyen nyitást akarunk?

Szombaton nyitnak a vendéglátóhelyek teraszai, néhány nap múlva pedig a szolgáltatások széles körével folytatódik a korlátozások feloldása. Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádiós értékelése most olyan volt, mint egy győzelmi jelentés, pedig a járványügyi helyzet messze nem indokolja ezt az optimizmust. Az is komoly kérdéseket vet fel, hogy az újra megnyíló intézményekbe csak védettségi igazolással lehet belépni.

index_200.jpg

Fotó: index.hu

A jövő hét közepétől a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára szinte semmi nem változik. A vendéglátóhelyek teraszaira ugyan kiülhetnek, de nem mehetnek moziba, színházba, uszodába, edzőterembe, vidámparkba, könyvtárba és nem szállhatnak meg vendégfogadókban sem. Ezeken a helyeken olyan közösségi programokat lehet igénybe venni, melyekre mindenki vágyik már régóta, függetlenül attól, hogy már beoltottak valakit, vagy sem. Ez azért fontos, mert ha például szeretne elmenni egy család a vidámparkba, de a tizenéves vagy huszonéves gyerekek még nem kaptak oltást, és a betegségen se estek át, akkor kénytelenek lesznek a kapun kívül maradni.

Ez csak egy példa a sok életszituáció, melyek abszurddá tehetik a hétköznapjainkat a következő hetekben. A kormány intézkedése senkit sem lepett meg, hiszen már korábban sejteni lehetett, hogy ilyen intézkedések bevezetésével igyekeznek majd rávenni az oltásra azokat, akik eddig nem regisztrálták magukat a rendszerbe. Lényegében megbüntetik azokat a polgárokat, akik úgy döntöttek, hogy egyelőre nem kívánnak élni az oltakozás lehetőségével. Ez egyrészt egyéni döntés kérdése, amivel nem kell feltétlenül egyetértenie a kormánynak, de tiszteletben kellene tartaniuk a döntéshozóknak a polgárok szándékát.

Másrészt vannak olyanok, akik szándékaiktól függetlenül nem kapták meg az oltást. Vannak ugyanis olyan polgárok, akik kifejezetten egyfajta vakcinára várnak, és azt még nem kapták meg, és persze vannak olyanok, akik életkoruk miatt maradtak ki az oltakozásból. Nem mellékes körülmény ugyanakkor, hogy a már beoltottak döntő többsége csak az első vakcinát kapta meg, ami messze nem ad teljes védettséget, ám igazolással már rendelkeznek ahhoz, hogy látogathassák a nyilvános helyeket.

Orbán Viktor a kalács és korbács taktikáját alkalmazva egyik oldalon kedvezményeket nyújt, a másikon pedig kényszerhelyzetbe hozza azokat, akik valamilyen okból nem csatlakoztak még az oltakozók táborához.

A fent leírtakból is kiderül, hogy a kormány meglehetősen szögletes szabályozása egyrészt elég kockázatos, másrészt lényegében zsarolja azokat, akik nem úgy tesznek, ahogy azt a döntéshozók elvárnák tőlük. Emellett a nyitás is elég féloldalasra sikerülhet, hiszen jórészt épp azt a fiatal generációt tartja távol a közintézményektől, szórakozóhelyektől, amelyik a legaktívabb ezeken a területeken.

Könnyű kiolvasni a kormány taktikáját az időzítésből. Egyrészt megadják a lehetőséget a normális élethez való visszatéréshez a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek, egyben oltási kampányt indítanak, melynek keretében 300 ezer kínai vakcinát biztosítanak ahhoz, hogy bárki igénybe vehesse ezt a szolgáltatást. Orbán Viktor a kalács és korbács taktikáját alkalmazva egyik oldalon kedvezményeket nyújt, a másikon pedig kényszerhelyzetbe hozza azokat, akik valamilyen okból nem csatlakoztak még az oltakozók táborához.

magyarnemzet.jpg

Fotó: magyarnemzet.hu

Ennél is nagyobb gond, hogy az oltási program körüli fokozott kommunikáció lényegében másodlagossá tette a járvány harmadik hullámának valós történéseit. Pedig továbbra is kétszáz fő körül van a napi áldozatok száma, a kórházakra nehezedő nyomás pedig alig csökkent valamit az utóbbi napokban. Mintha úgy akarná megnyerni ezt a számháborút Orbán Viktor, hogy egyre magasabb számokat közöl a beoltottakról, annak érdekében, hogy senki se foglalkozzon a fertőzöttek és áldozatok magas arányával. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja:”Ha messziről nézel egy bölénycsordát, azt is mondhatod róla, hogy nagy, de azt is, hogy kicsi.”

Biztos, hogy ilyen nyitást akarunk? Tovább
Lakájtempóban dörgölőzik a kínai vezetéshez az Orbán-kormány

Lakájtempóban dörgölőzik a kínai vezetéshez az Orbán-kormány

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktor a Kínai Kommunista Párt hátán kíván felkapaszkodni a nemzetközi politika legmagasabb szintjeire. Egy ilyen kijelentés tíz éve még abszurdnak és túlzónak tűnt volna, de manapság olyan egyértelmű gesztusok jelzik a magyar kormányfő lojalitását a kínai legfőbb döntéshozókhoz, amit nem igen lehet félreérteni. Szinte naponta érkeznek ugyanis olyan hírek, melyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Orbán szinte bármilyen konfliktusra hajlandó, csakhogy kiszolgálja a keleti nagy testvér érdekeit.

alfahir_17.jpg

Foto: alfahir.hu

Magyarország nem először torpedózott meg olyan uniós nyilatkozatot, amely elítélte volna a nagy visszhangot kiváltó kínai nemzetbiztonsági törvényt. Valószínűleg már borítékolták a magyar állásfoglalást az EU tagországai, mert nagy hullámokat nem keltett a tény, hogy Orbán Viktor megint kihasználta az alkalmat, hogy betartson saját szövetségeseinek, és egyúttal jó pontokat szerezzen a kínai vezetésnél. Azért érdemes elidőzni egy kicsit annál a ténynél, hogy olyan jogszabály elleni tiltakozást akadályozott meg a magyar kormány, amely lényegében mindenkit bűnözőként kezel, akiket a kínai hatóságok szeparatistának, terrorizmusnak, a külföldiekkel való összejátszásnak minősítenek.

Ne legyenek kétségeink, a magyar álláspont mögött nem csupán praktikus megfontolások, hanem ideológiai rokonság is áll. Az úgynevezett civil törvény például lényegében kriminalizálja azokat a magyar szervezeteket, melyek külföldről kapnak támogatást. Orbán egyáltalán nem finnyás, amikor az emberi jogok súlyos megsértésére ad felhatalmazást egy jogszabály, pedig ellenzékben még osztotta a nyugati politika fenntartásait az ázsiai szuperhatalom kolonizáló törekvéseivel szemben. Nem mellékesen egy olyan kommunista diktatúráról van szó, amely mindenfajta vallást üldöz, így még a keresztény közösségeket is illegalitásba kényszeríti.

Ilyen ideológiai alapú boszorkányüldözés még a Szovjetunió és a csatlósainak számító kelet-európai kommunista diktatúrákban is elképzelhetetlen lett volna. Orbánék a kínai állam diktatórikus módszereit igyekeznek relativizálni, és arra fókuszálnak, hogy elhitessék, egy viharos tempóban modernizálódó nagyhatalom szoros szövetségesének lenni előnyös Magyarország számára. A kormány hosszú évek óta próbálja átmosni a magyar polgárok agyát, és új imázzsal felruházni a kínai kommunizmust. Ennek lényege, hogy a kapcsolatok elsősorban kulturálisak és gazdaságiak, az ideológiai különbségek pedig elhanyagolhatók a két állam között.

Orbán lényegében már nem is igen akarja titkolni sem idehaza, sem külföldön, hogy a kínai politikai érdekek kiszolgálása számára kiemelten fontos. Ezért vágott bele a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításba kínai hitelből, és ezért vág ösvényt a kínai óriásegyetemnek, a Fudannak. A magyar kormányfő néhány éve elűzte a nyugatos gondolkodású fiatalok elit egyetemét, a CEU-t, most pedig egy olyan felsőoktatási órásnak ad helyt Budapest szívében, melyet közvetlenül a Kínai Kommunista Párt fog felügyelni, és jó bázist teremt egy esetleges európai kémközpont kialakításához is. Szellemesen fogalmazott ennek kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a magyar kormány lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket”.

Igen erős gesztus tehát az új kínai egyetem befogadása, de még ezt is sikerült űberelni azzal, hogy a magyar kormánylapban közölhetett „véleménycikket” Csi Ta-jü , a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Magyar Nemzetben megjelent írás már a címében is a 70-es, esetleg 80-as évek hazai kommunista sajtójának hangnemét idézi: A felvirágzó Hongkongért. Ebben a cikkben a nagykövet sajátos logika szerint vezeti le, miért teheti meg a Kínai Népköztársaság azt, hogy folyamatosan korlátozza az 1997-ben az országhoz visszatért városállam jogait. Amikor ugyanis a brit koronától Kínához csatolták a területet, a volt gyarmatosítók elérték azt, hogy szerződés garantálja az „egy állam, két rendszer” működését a következő 50 évben.

Az időzítés tökéletes, hiszen lényegében ugyanaznap jelent meg a nagykövet cikke a kormánylapban, mint amikor Magyarország megakadályozta a Kínát elítélő nyilatkozat elfogadását.

A kínai kommunisták azonban úgy tűnik, nem hajlandók kivárni ezt az időt, és a demokratikus jogok csorbításával lényegében folyamatosan megsértik ezt az egyezményt. Csi Ta-jü logikája szerint nem Hongkong fejlett gazdasága, tőzsdéje és bankrendszere hatott inspirálóan az anyaországra, hanem fordítva. „A kínai központi kormány támogatásával Hongkong sikeresen kezelte az 1998-as ázsiai pénzügyi válságot, 2003-ban a SARS-járványt és 2008-ban a nemzetközi pénzügyi válságot, miközben megőrizte a gazdasági és társadalmi jólétet és fejlődést, ugyanakkor általános erejét jelentősen növelte.” - írja a nagykövet.

Ugyanakkor lényegében banditának állítja be azokat a hongkongi politikusokat, polgárokat, diákokat, akik tiltakoznak Peking egyre nyilvánvalóbb beavatkozása ellen, és a nemzetközi közvélemény segítségét kérik ahhoz, hogy megvédjék a városállamot a központi hatalommal szemben. És itt tér ki arra a pontra, amely miatt fontosnak érezhette a kínai diplomata, hogy a magyar kormánylapban épp most közölje nézeteit. „Ez nemcsak arra világít rá, hogy a hongkongi nemzetbiztonsági törvény megalkotása nagyon is sürgető feladat, de arra is, hogy nyilvánvaló hiányosságok és hibák vannak a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület jelenlegi választási rendjében, és hogy a szükséges intézkedések meghozatala nem tűr halasztást.” - tapint rá a lényegre Csi Ta-jü.

direkt36_2.jpg

Fotó: direkt36.hu

Ezzel tértünk vissza írásunk kiindulópontjához, hiszen lényegében maga a kínai nagykövet indokolja meg a magyar kormány erősen vitatható lépését, amellyel megakadályozta az Európai Unió politikai közösségét abban, hogy tiltakozzon a kínai kormánynál amiatt, hogy újabb lépést tett a hongkongi önigazgatás leépítése felé. Az időzítés tökéletes, hiszen lényegében ugyanaznap jelent meg a nagykövet cikke a kormánylapban, mint amikor Magyarország megakadályozta a Kínát elítélő nyilatkozat elfogadását. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Az apacsoknak vágott szemük van, de ettől még nem kínaiak.”

Lakájtempóban dörgölőzik a kínai vezetéshez az Orbán-kormány Tovább
Magyarország már rég nem azt figyeli, hogyan védekeznek az osztrákok a járvány ellen

Magyarország már rég nem azt figyeli, hogyan védekeznek az osztrákok a járvány ellen

Már hónapok óta nem hallottuk arról nyilatkozni a kormány illetékeseit, hogy Magyarország az osztrák mintát követné a koronavírus-járvány elleni védekezés során. Pedig még tavaly év végén maga Orbán Viktor nyilatkozta azt, hogy a kormány az ausztriai sorvezetőt használja saját stratégiájának kidolgozásához, ám azóta beindult a vakcinaháború, ami átírta az eredeti elképzeléseket. Most sokkal inkább Szerbia a minta, ahol kis túlzással minden szembe jövő embert beoltottak, egy ideig még a külföldről érkezőket is.

index_199.jpg

Fotó: index.hu

Nem csökken az új fertőzöttek száma Ausztriában, és leterheltek a kórházak intenzív osztályai. Emiatt az osztrák kormány a tartományi vezetőkkel közösen úgy döntött, hogy az ország keleti régiójában április 18-ig meghosszabbítják az április elsején bevezetett járványügyi korlátozásokat. Ez azt jelenti, hogy marad a szigorú kijárási korlátozás, az iskolákban továbbra is távoktatás zajlik, és zárva maradnak a nem alapellátási cikkeket árusító üzletek. Ebből is látszik, hogy a sógorok inkább a fertőzési és halálozási adatok fényében döntenek a korlátozásokról, a beoltottak száma egyelőre másodlagos tényező számukra.

Az osztrák sorvezetőt egyébként már a járvány második hullámának közepén elhagyta a magyar kormány, pedig lett volna mit tanulni a nyugati szomszédoktól. Tavaly novemberben még úgy nyilatkozott Orbán Viktor: „A tapasztalatok azt mutatják Magyarország 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. Ha így lesz, és eddig így volt, akkor december közepéig a kórházaink elérik teljesítőképességük határát.” Más kérdés ugyanakkor, hogy a második hullám kibontakozásának kezdetén miért éppen Ausztria szolgált Magyarország laboratóriumának? Nyilvánvalóan nem azért, mert a kormányfő állítása szerint 5-7 nappal előttünk jártak a járvány terjedésében.

Aztán egyértelmű vált számára, hogy azt osztrák minta követése számára nem hoz túl sok politikai hasznot, ezért keresett egy másik viszonyítási pontot.

Az ok inkább az volt, hogy olyan viszonyítási pontot találjon, amely egyrészt jelzi az ország gazdasági fejlettségét, másrészt azt a látszatot keltse, hogy a járvány nyugatról kelet felé terjed. Orbántól megszoktuk, hogy minden helyzetben igyekszik egy jókorát odasózni a nyugati demokráciáknak, ugyanakkor sokkal elnézőbb a keleti despotikus rendszerekkel. Találhatott volna délen vagy keleten is olyan országokat, melyek gazdasági ereje és lakossága hasonlítható a miénkhez, de ő akkor mégis úgy látta jónak, hogy figyelő szemeit Bécsre veti. Aztán egyértelmű vált számára, hogy azt osztrák minta követése számára nem hoz túl sok politikai hasznot, ezért keresett egy másik viszonyítási pontot.

Ez pedig a beoltottak számának alakulása, ami leginkább a világban elérhető vakcinák beszerzésének ütemétől függ. Ebben a versenyfutásban Szerbia – főleg a kínai vakcinák tömeges beszerzésének köszönhetően – komoly előnyre tett szert, ezért Orbán számára követendő példává vált. Amíg az osztrákok még csak most tárgyalnak az orosz oltóanyag beszerzéséről, és engedélyeztetéséről, addig a magyarok és a szerbek nem ilyen válogatósok, vagyis lényegében minden elérhető vakcinára bejelentik az igényüket.

Déli szomszédunk megközelítése tehát sokkal jobban tetszik Orbán Viktornak, mint a nyugati sógoroké. Ennek lényege, hogy a korlátozó intézkedésekről fokozatosan tegyük át a biztonság zálogát az oltakozásra. Vagyis, egy bizonyos idő után nem a kórházban lévők száma lesz a meghatározó a kormányzati intézkedések indoklásában, hanem a beoltottak aránya. Pedig számos példa igazolja, hogy csak a két tényező párhuzamossága szoríthatja vissza érdemben a vírus terjedését, ha az egyiket a másik kárára helyezzük előtérbe, akkor egy lépést teszünk előre, egyet pedig hátra.

24_hu_124.jpg

Fotó: 24.hu

Erre nem csak a külföldi példák, de a magyar járványügyi szakemberek is folyamatosan figyelmeztetnek, de a kormány mégis ragaszkodik az általa kigondolt nyitási terv végrehajtásához. Most, hogy a beoltottak száma meghaladta a három milliót, valószínűleg néhány napon belül újabb enyhítések jönnek, így például megnyithatnak a vendéglátó helyek teraszai, esetleg kinyithat néhány intézmény, melyek tavaly november óta zárva voltak. Ez persze fontos gesztus a bezártságtól szenvedő magyarok felé, és a gazdasági károkat is enyhítheti némileg, de komoly egészségügyi kockázatot rejt magában. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Nem lehet egyszerre nyilazni, pipázni és lovagolni.”

Magyarország már rég nem azt figyeli, hogyan védekeznek az osztrákok a járvány ellen Tovább
Egyértelművé vált, hogy a foci EB-hez igazította a kormány a nyitási tervet

Egyértelművé vált, hogy a foci EB-hez igazította a kormány a nyitási tervet

Újra bebizonyosodott, hogy Magyarországon a foci mindenek fölött áll. Orbán Viktor kedvenc hobbijának köszönhetően olyan nyitási tervet prezentált a kormány, melynek csúcspontjaként nálunk lehet majd a legtöbb nézője a hazánkban rendezett EB mérkőzéseknek. Péntek reggel azt is bejelentette a kormányfő, hogy a meccsekre mindenki elmehet, aki oltási igazolvánnyal rendelkezik.

hvg_84.jpg

Fotó: hvg.hu

Nem kellett sokat kockáztatnia annak, aki meg akarta tippelni, lehetnek-e majd nézők a Puskás Arénában a labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzések idején. Természetesen igen, sőt a cél az, hogy Budapesten legyenek legtöbben a lelátókon a 12 rendező város közül. Ezt még a Magyar labdarúgó Szövetség szóvivője jelentette be csütörtökön, amit péntek reggel Orbán Viktor még megfejelt azzal, hogy a hazai meccsekre beengednek mindenkit, aki regisztrált, beoltanak, és rendelkezik védettségi igazolvánnyal.

Magyarul, focimeccset kapnak ajándékba azok, akik jól viselkedtek, és az elvárásoknak megfelelve időben oltakoztak. Más kérdés, hogy sokakat nem érdekelnek az EB mérkőzései azok közül, akik megfelelnek a kritériumoknak és azok között is, akik nem. Ha pedig mégis kíváncsi lennének a kívül rekedtek arra, miként kergetik a bőrt a fiúk a zöld gyepen, megnézhetik a tévében, mert a meccsnézést nem kötik sem a nyitáshoz, sem a védettségi igazolványhoz.

Ezúttal is úgy emlegeti a beoltottak számát, mint egy sztahanovista munkás, aki bejelenti, hogy a jövő héten eléri az ötödik ötéves tervben kitűzött normát.

Sokkal fontosabb kérdés az, hogy a focimániás miniszterelnök hogyan alakította a futball EB meccseihez a nyitási tervet. A módszer roppant egyszerű: ne a fertőzöttségi és halálozási statisztikákat nézd, hanem az oltásszámot, és ennek növekedése arányában lazíts a szabályokon. A járványügyi szakemberek hiába mondják naponta kétszer, hogy e két adatsorban egyelőre elég kevés az átfedés, a kormány emberei ragaszkodnak hozzá, hogy lényegében csak az oltási adatok fényében döntsenek a korlátozások fokozatos feloldásáról.

Ez egyrészt azt a látszatot kelti, hogy a kormánynak egy igen karakteres víziója van a nyitásról, másrészt arra ösztönzi a még mindig nem regisztráltakat, hogy előbb-utóbb adassák be maguknak az oltást. Nem mellékesen Orbán az EB mérkőzésre való belépés jutalmát is belengette, amit valószínűleg újabb kiváltságok követnek, így a védettségi igazolvány egyre fontosabb lesz minden magyar számára, ha moziba, koncertre, strandra vagy étterembe akar menni a korlátozások megszűnte után.

szegedi_tudomanyegyetem.jpg

Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A gond ezzel az, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe a járvány valódi ismérveit. Egyrészt visszaküldik az iskolába a diákokat és tanárokat úgy, hogy a gyerekek nincsenek beoltva a tanárok többsége pedig csak az első „szurit” kapta meg. Másrészt Orbán bejelentette, hogy április 19-én, 3,5 millió beoltottnál újabb lazításra lehet készülni. Ezúttal is úgy emlegeti a beoltottak számát, mint egy sztahanovista munkás, aki bejelenti, hogy a jövő héten eléri az ötödik ötéves tervben kitűzött normát.

Persze, Orbánt nem csupán a focimeccsek közeledte hajtja, hanem az a mérhetetlen elkeseredettség és türelmetlenség is, amit a társadalom részéről érzékel. Mindenki nagyon szeretné már nyitást, sőt biztosan sokan szeretnének már futballmeccsekre is járni, de már megint azt tapasztaljuk a kormány részéről, mint egy évvel ezelőtt, amikor Orbán Viktor egy hónappal előre napra pontosan megmondta a járvány tetőzésének időpontját, mert valamiért számára fontos volt, hogy pont május 3-a legyen ez a dátum. Meg is lett az eredménye.

nepszava_22.jpg

Fotó: nepszava.hu

Most is az a helyzet, hogy nincs az a Szlávik János, aki pontosan meg tudná mondani akár egy hétre előre, mikor lehet indokolt egy nagyobb lazítás elrendelése. Orbán Viktor azonban igyekszik határozottságot és céltudatosságot tükrözni, így következetesen az oltási adatokhoz köti a következő lépéseket. Márpedig ezeket elég jól ki lehet számolni akár hetekre előre, hiszen látható, mennyien regisztráltak, és tudható, mennyi oltóanyag áll rendelkezésre. A fertőzések száma és halálozási mutatók azonban messze nem jósolhatók meg ilyen pontosan. Talán ezért tartják úgy a dakoták, hogy: „A karámban könnyű megszámolni a lovakat, de ha kihajtod őket a prérire, már csak kapkodod a fejedet.”

Egyértelművé vált, hogy a foci EB-hez igazította a kormány a nyitási tervet Tovább
A vakcinaháború megnyerésében látja a jövő politikai sikereit az Orbán-kormány

A vakcinaháború megnyerésében látja a jövő politikai sikereit az Orbán-kormány

Hosszú ideig tartott, de a kormány kommunikációs csapata végül kialakította azt új stratégiát, mellyel a Fidesz ráfordulhat 2022-es választások kampányára. Erre azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány miatt semmi értelme nem volt továbbra is Soros Györggyel és a migránsokkal riogatni a magyar népet. Az új irányvonal szerint csak egy masszív, nagy tapasztalatokkal rendelkező politikai erőnek van esélye hatékonyan védekezni a járvány ellen, ezért az az ország érdeke, hogy Orbán Viktor és csapata megtartsa a hatalmát. Igen ám, de ezt a rátermettséget most kéne bizonyítani.

civilhetes_12.jpg

Fotó: civilhetes.hu

Dolgoztasson profikkal, és akkor a vesztett helyzetből is győztesen tud kijönni! Ez a mottója Orbán Viktornak, mióta hatalomra került 2010-ben. A magyar miniszterelnök körül sündörgő kommunikációs szakemberek néhány megingástól eltekintve valóban minden helyzetből kihozták a legtöbbet eddig, de a járvány keltette bizonytalanság az ő teljesítményükre is rányomta a bélyegét. Érezhető volt, hogy nehezen engedték el a migránsozó, sorosozó sorvezetőt, amely ugyan nagyon jól egyben tartotta a Fidesz szavazótáborát, ám a koronavírus pusztítását látva az embereket már nem igazán érdekelték ezek a témák.

A kommunikációs csapat dolgát nehezítette, hogy a kormány tagjai finoman szólva sem álltak a helyzet magaslatán, amikor új vezérszólamok után kellett nézniük. Maga Orbán Viktor se tudott használható iránymutatással szolgálni, hiszen számára sokkal fontosabb volt külföldi csatáit megvívni az Európai Néppárttal, illetve az Európai Parlamenttel. A magyar jogállamiságról szóló nemzetközi vita tehát nem igazán kedvezett a belpolitikai pozíciók erősítésének, de mivel lényegében a kormány teljesen elszakadt egykori szövetségeseitől, a kérdést lezártnak tekinti.

Így aztán most már Orbán Viktornak van ideje és energiája az egy év múlva esedékes parlamenti választásokra koncentrálni. Olyan üzenetet szeretne küldeni a választópolgároknak, mellyel egyértelművé teszi, hogy az eddigi irányvonal folytatása az ország számára létkérdés. Az elhibázott járványkezelés és a kórházakban kialakult kritikus helyzet miatt lényegében cenzúrát vezetett be a kormány az egészségügy területén, ugyanakkor hihetetlen dinamikával sulykolja a sikerpropagandát ami egy másik területre tereli a figyelmet. A hatalmas mennyiségű vakcinamegrendeléseknek köszönhetően ugyanis az oltások tekintetében az ország a világ élmezőnyébe került, így már csak az a kérdés, hogy ennek gyümölcsét mikor arathatja le a kormány.

A lakosság átoltottsága tehát a kulcsa annak, mikor esnek vissza látványosan a járványügyi adatok. Ezt nem kétli senki, hiszen lényegében a világ összes országában ezt az utat járják, ám épp ezért furcsa, hogy a kormány azzal kampányol, ami a kötelessége. A magyar kormány az úgynevezett vakcinaháború megnyerését tartja a legfontosabbnak, így tudja kampányeszközzé tenni a vírus elleni védekezést. Ennek lényege, hogy fel kell gyorsítani a szakmai engedélyeztetési eljárásokat, így lényegében a világ minden tájáról beszerezhetők lettek a különböző vakcinák, és így lépéselőnybe lehetett kerülni más országokkal szemben.

Orbán Viktor számára többek között azért volt fontos, hogy minél előbb engedélyezzék az orosz és kínai oltóanyagot Magyarországon, mert így komoly üzleti lehetőséghez juttatta keleti szövetségeseit.

Igen ám, de épp ez a rohamtempó váltott ki bizalmatlanságot sok magyar polgárból. Az Orbán-kormány ugyanis olyan nyíltan kampányolt az orosz és kínai oltóanyagok mellett, hogy az már gyanút ébresztett sokakban. Az a szemlélet, mely szerint a legfontosabb, hogy oltakozzunk, és mellékes hogy mivel tesszük ezt, minimum két kérdést vetett fel. Egyrészt, hogy mi értelme van egyáltalán az engedélyeztetési procedúrának uniós és tagállami szinten, ha úgyis a politikusok döntik el, mely vakcinákat használhatjuk? Másrészt, hogy más uniós országok miért ódzkodnak annyira az orosz és a kínai vakcináktól?

A kormány tudatosan bagatellizálja azt a tényt, hogy ha valaki elkötelezi magát egy vakcina mellett, annak a jövőre nézve is komoly következményei lehetnek. A lehetséges mellékhatások és hatásosság időtartamának tekintetében ismertek a különbségek, de azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az első oltástól kezdve „márkafüggők” leszünk, vagyis onnantól kezdve nagy valószínűséggel csak azzal az oltóanyaggal kezelhetnek bennünket, melyet először beadtak nekünk. Ezért fontos a gyártóknak, hogy betörjenek minél több piacra, hiszen az oltások sora itt nem áll meg, így ez egy hosszú távú üzlet minden cég számára. Orbán Viktor számára többek között azért volt fontos, hogy minél előbb engedélyezzék az orosz és kínai oltóanyagot Magyarországon, mert így komoly üzleti lehetőséghez juttatta keleti szövetségeseit.

mandiner_16.jpg

Fotó: mandiner.hu

A magyar társadalom többsége azonban továbbra is bizalmatlan a kínai és orosz termékekkel szemben, ugyanakkor meglepő módon az EU támogatottsága nálunk az egyik legnagyobb az unió országai közül. Fontos szempont az is, hogy a keleti vakcinákat még sok nyugati országban nem engedélyezték, ezért az orosz vagy kínai oltásról szóló igazolás birtokában kétséges, hogy átléphetjük-e a jövőben a nyugati országhatárokat. Ennek tudatában jogos a felvetés, hogy nem volt-e elhamarkodott hatalmas tételeket rendelni keletről, amikor a kormány ismerhette a magyar polgárok fenntartásait ezekkel az oltóanyagokkal szemben? Mert ahogy egy dakota közmondás tartja: „Azért mert megtetszett egy mokaszin, ne rendelj a szomszédodnak egyből hármat, mert nem biztos, hogy ugyanaz a lábméretetek.”

A vakcinaháború megnyerésében látja a jövő politikai sikereit az Orbán-kormány Tovább
Ha ezeket a mondatokat olvassa NER-közeli emberektől, biztos lehet benne, hogy április 1-je van

Ha ezeket a mondatokat olvassa NER-közeli emberektől, biztos lehet benne, hogy április 1-je van

Itt van április első napja, a bolondozások ideje. Csak egy napig képzeljük el, milyenek lenne az életünk, ha a politikusok néha őszintén beszélnének! Szürreális képzelgésünk eredményét az alábbiakban olvashatják azzal a megjegyzéssel, hogy ettől még nem veszítettük el a realitásérzékünket.  Azt azért reméljük, hogy egyszer a feje tetejéről a talpára áll ezt a világ.

index_198.jpg

Fotó: index.hu

Orbán Viktor: Ha már az oltakozásnál tartunk: Soha nem fogják megtudni, valójában milyen vakcinát adtak be nekem!

 

Mészáros Lőrinc: Én a sok pénzt nem sajnálom, csak te légy a kicsi párom.

 

Szijjártó Péter: Elnézést kérek Thaiföld minden polgártól, hogy megfertőztem néhányukat, amikor gyönyörű országukba látogattam.

 

Varga Judit: Magyarországon tényleg sérülnek a jogállamiság kritériumai, és ezért vannak is rossz éjszakáim.

 

Szájer József: Azért volt rajtam tréningruha, mert ebben könnyebb az ereszcsatornán lemászni.

 

Pintér Sándor: Nem örülök annak, hogy a rendvédelmi dolgozókat előbb oltották be, mint a pedagógusokat.

 

Rogán Antal: Igen, valamivel szerényebb nászajándékot is adhattam volna a harmadik feleségemnek.

 

Novák Katalin: Nagyon sajnálom Dobrev Klárát, hogy megbetegedett, és innen kívánok neki minél gyorsabb gyógyulást.

 

Varga Mihály: A magyar költségvetés legfőbb baja, hogy azoknak a megsegítésére fordítja a legtöbb forrást, akik közel állnak a kormányhoz, és nem azokéra, akiknek igazán fontos lenne az állami segítség a járvány idején.

 

Demeter Szilárd: Hiába mondtam, hogy nem kell több ingatlan, még a Hajógyári szigetet is nekem akarták adni.

 

Parragh László: Elismerem, hogy szeretem a luxust, de legalább őszinte vagyok.

 

Palkovics László: Az alapítványi formába kényszerített egyetemeket lényegében megszállta a Fidesz.

index1_34.jpg

Fotó: index.hu

Kásler Miklós: A koronavírus-járvány csúcspontján az egészségügyért felelős miniszter ne egy király csontvázának összelegózásával legyen elfoglalva.

Ha ezeket a mondatokat olvassa NER-közeli emberektől, biztos lehet benne, hogy április 1-je van Tovább
Fontos kérdések, melyeket illene megválaszolni a nagy oltakozás idején

Fontos kérdések, melyeket illene megválaszolni a nagy oltakozás idején

Ha tényleg kínai vakcinával oltották be Orbán Viktort, akkor vajon utazhat-e olyan nyugati országokba, melyekben nem engedélyezték a Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát? Ha a tanárok megkapják az első oltásukat a húsvéti ünnepek környékén, vajon annyira védettek lesznek a vírus ellen, hogy ismét közvetlen kontaktusba kerülhetnek egymással és a diákjaikkal? Ez csak két kérdés a sok közül, melyeket mindenképpen meg kéne válaszolnia a kormánynak. Illúzióink ne legyenek, a nehéz kérdésekre szinte soha nem reagál érdemben az Orbán-kormány.

hirnavigator.jpg

Fotó: hirnavigator.hu

Müller Cecília tisztifőorvos úgy döntött, hogy az operatív törzs vezetői most már oltassák be magukat. Ez velem is megtörtént. Azóta már itt vagyok a Karmelita kolostorban és dolgozom. Láthatják, kutya bajom. Önök se féljenek" - mondta a miniszterelnök a Facebook-ra feltöltött videójában február végén. Miután kormánya rendületlenül kampányolt az utóbbi hónapokban a kínai oltóanyag mellett, nem meglepő, hogy Orbán Viktor lett a „Sinopharm arca”, így biztatva minden kormánypárti és ellenzéki érzelmű embert arról, hogy nem kell tartaniuk a keleti vakcinától.

Igen ám, csakhogy a jövőnk szempontjából nagyon nem mindegy, hogy melyik vakcina mellett kötelezzük el magunkat. Magyarországon ugyan szinte minden elérhető oltóanyagot engedélyeznek a hivatalos szervek, de ez nem mondható el az EU tagországainak többségéről, és az Egyesült Államokról sem. Az Európai Parlament épp a héten döntött arról, hogy várhatóan júniusra bevezetik az unió területén az úgynevezett zöld igazolványt, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány idején is biztonságosan és szabadon utazhassunk az Európai Unióban. Az igazolvány tartalmazná, hogy birtokosát beoltották-e már a koronavírus ellen, rendelkezik-e negatív koronavírus-teszttel, és átesett-e korábban koronavírus-fertőzésen.

A részletek kidolgozására tehát még várni kell, ám számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos vakcinákat nem fogadnak el Európa több országában, illetve az USA-ban. Orbán Viktornak bizonyára nem lesz problémája ebből, de azok a magyarok, akik például nyugati utazást terveznek a közeljövőben joggal ódzkodnak a kínai és orosz vakcináktól, hiszen ezek egyelőre nem elfogadottak sok országban. Többek közt ezzel is magyarázható, hogy főleg a fiatalabb generációk körében továbbra is meglehetően nagy az elutasítottsága a keleti gyártmányú oltóanyagoknak.

Teljesen abszurd helyzetek alakulhatnak ki egy ilyen korlátozás esetében, hiszen elképzelhető, hogy egy baráti társaság vagy egy család esetében néhányan fel tudnak mutatni védettséget igazoló dokumentumot, mások viszont nem.

Másik fontos kérdés, hogy miért kapják meg ilyen későn a védőoltást a pedagógusok? A fertőzésveszélynek eddig is igen jelentősen kitett óvodai és iskolai dolgozók beoltását közvetlenül az előtt hajtják végre, mielőtt újra megnyitnák az oktatási intézmények egy részét. Ezzel az a gond, hogy addig csak az első oltás adható be, így védettségük messze nem éri el a kívánt szintet addig, amíg ismét személyesen találkoznak egymással és tanítványaikkal.

A pedagógusok visszasorolása az oltási sorrendben egyébként is sok indulatot váltott ki szülőkből és tanárokból egyaránt. A szakszervezetek hetek át hiába követelték a pedagógusok soron kívüli beoltását, végül a kormány úgy kommunikálta a lépést, mintha rendkívüli gesztust gyakorolna a tanárok felé. A Fidesz értékrendjét kiválóan reprezentáló huzavona végül egy olyan félmegoldással zárult, amivel egyik fél sem elégedett. Ha a pedagógusokat mondjuk a katonák és rendőrök elé sorolták volna, mostanra kialakult volna náluk is a majdnem teljes védettség, így komolyabb fenntartások nélkül térhetne vissza az iskolákba diák és tanár egyaránt.

Az is egy fontos kérdés, amelyet Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora lebegtetett be a napokban. Úgy tudom, hogy a nyitás elsősorban ott képzelhető el, ahol a védettség már kialakult. Tehát azok a személyek lehetnek majd szabadon, illetve ülhetnek ki egy viszonylag lazán kialakított kávézók teraszán, akiket már beoltottak vagy akik már átestek a fertőzésen” – nyilatkozta az RTL Klub híradójának a szakember. Mivel Merkely a Fidesz kommunikációjának előre tolt helyőrségének számít, erős a gyanúnk, hogy ez azt jelenti, hogy a nyitás előnyei nagyrészt csak azok számára lesz elérhető, akik rendelkeznek valamiféle igazolással vagy a betegségen való átesésükről vagy a felvett oltásról.

Ez rossz hír nem csak azoknak, akik egyelőre semmiféle védettséget igazoló dokumentumot nem tudnak felmutatni, hanem a vendéglősöknek is. A védettséget ugyanis egyelőre csak a lakosságnak mintegy ötöde tudja igazolni, de ők is főként a lakosság inaktív részéből kerülnek ki. Az oltást ugyanis nagyrészt idős embereknek adták be, illetve olyanoknak, akiket munkájuk az egészségügyhöz köti. Előbbiek eddig se arról voltak ismertek, hogy éttermekbe, kávézókba jártak, utóbbiaknak pedig most éppen sokkal fontosabb dolguk van, mint a vendéglátóhelyeket járni.

Azok között viszont, akiket különböző okoknál fogva nem oltottak be sokan vannak olyanok, akik nagyon szeretnének végre beülni valahová egy kávéra, netán egy fröccsre. Ők jellemzően a fiatalabb generáció soraiból kerülnek ki, és nélkülük nehezen képzelhető el a vendéglátóhelyek sikeres újraindítása. Az is egy érdekes kérdés, hogy kik fogják ellenőrizni a vendégek dokumentumait? A pincérek, felbérelt biztonsági emberek, esetleg járőröző rendőrök vagy katonák? Teljesen abszurd helyzetek alakulhatnak ki egy ilyen korlátozás esetében, hiszen elképzelhető, hogy egy baráti társaság vagy egy család esetében néhányan fel tudnak mutatni védettséget igazoló dokumentumot, mások viszont nem.

portfolio_15.jpg

Fotó: portfolio.hu

Merkely egyébként némileg ellentmondott a kormánynak is. Szerinte ugyanis jó cél a két és fél millió vakcina mielőbbi beadása, de teljes biztonságban akkor lenne mindenki, ha ötmillió embert sikerülne beoltani. A kormány a két és félmilliós adatot annak alátámasztására irányozta elő, hogy a nyitás előfeltétele ennek a szintnek az elérése. Bár Orbán Viktor néhány napja még azt nyilatkozta, hogy lényegében a lottó nyerőszámainak ismeretével érne fel, ha valaki megjósolná a járvány végét, most mégis dátumokra és rendelkezésekre lebontott újranyitási tervvel állt elő a kormánya. Hogy ezt mire alapozza az oltási arányok tervezett teljesítésén kívül, nem tudni. De ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha nem látod a távolban az ellenséget, úgy is felfoghatod, hogy az elmenekült.”

Fontos kérdések, melyeket illene megválaszolni a nagy oltakozás idején Tovább
Kínossá válhat Orbán Viktor számára a kínai és az orosz barátság

Kínossá válhat Orbán Viktor számára a kínai és az orosz barátság

Komoly külpolitikai vákuumba kerülhet Magyarország azok után, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is mindinkább bekeményít Oroszországgal és Kínával szemben. A diplomáciában is mesteri szintre fejlesztett magyar pávatánc lényege ugyanis az, hogy amíg a nyugati szövetségektől biztos hátországot, addig a keleti barátoktól politikai és gazdasági előnyöket remélünk. Ennek a kettős játéknak vethetnek véget az emberi jogok sorozatos megsértése miatt bevezetett szankciók, melyekkel Brüsszel és Washington jelezni szeretné, nem minden szempontot írnak felül a gazdasági érdekek.

index_197.jpg

Fotó: index.hu

Nincsenek kapcsolatok Moszkva és az Európai Unió között, Brüsszel az egyoldalú lépéseivel megsemmisítette őket” - jelentette ki kedden Pekingben Szergej Lavrov, miután tárgyalt Vang Ji kínai kollégájával. Az orosz külügyminiszter ismert sarkos megfogalmazásairól, de ezúttal nincs okunk kételkedni abban, hogy mind Kínával, mind Oroszországgal mélypontra süllyedtek az EU diplomáciai kapcsolatai. A feszült helyzetért persze nem elsősorban az uniós politika felelős, hiszen Moszkva és Peking is régóta provokálta a nyugat-európai államokat, és Joe Biden elnökké válásával az Egyesült Államok sem kezeli olyan rugalmasan az emberi jogok megsértését, mint azt tette Donald Trump idején.

Kínának elsősorban az ujgurok ellen elkövetett bűnöket, míg Oroszországnak a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij sokadik letartóztatását, elítélését és egy ismeretlen helyen lévő munkatáborba való száműzését vetik szemére. A két keleti nagyhatalom külpolitikai stratégiája sokban hasonlít egymásra, Kína és Oroszország ugyanis épp úgy virágzó gazdasági együttműködést kínál a nyugati országoknak cserébe azért, hogy elnézzenek oldalra, ha ízlésüknek nem megfelelő bánásmódot látnak etnikai vagy politikai kisebbségekkel szemben.

Ez a megközelítés sokáig megfelelt több európai vezető számára, de közülük is kiemelkedik Orbán Viktor, aki ellenzéki politikusként még tüntetett Tibet függetlenségéért, miniszterelnökként azonban már vígan parolázott a kínai kommunista diktatúra magas rangú vezetőivel. Orbán az oroszokat is bírálta még 2010-es hatalomra kerülése előtt, később azonban Vlagyimir Putyin legmegbízhatóbb támogatója lett az uniós miniszterelnökök közül.

A magyar diplomácia az utóbbi években kifelé az oroszok és kínaiak számára kedves unióellenes szólamokat kommunikálta, a döntéshozó testületekben azonban rendszerint megszavazta a két országot elítélő nyilatkozatokat és szankciókat, így mindenki azt kapta a magyaroktól, ami igazán fontos volt számára.

Ez lókupec szemlélet azonban aligha alkalmazható a jövőben az EU és a két keleti nagyhatalom viszonyában, ugyanis – akár teszik, akár nem – a kiélezett külpolitikai helyzetben kevés mozgástér jut az olyan ügyeskedő politikusoknak, mint Orbán Viktor. A magyar kormányfő és hű külügyminisztere (aki egy kiemelt külkereskedelmi attaséként járja a világot) most kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy a szövetség, melynek tagjai vagyunk, most jól összebalhézott két legfontosabb külső támogatójukkal. Szijjártó Péter nem véletlenül borult ki azon, hogy az EU szankciókkal sújtotta Kínát, és a maga részéről magamutogató és káros lépésnek titulálta a lépést.

Ne legyenek kétségeink, ez az izmozás a két különböző pólusú politikai rendszerek között nem pusztán a kínai átnevelő táborokról és egy kellemetlenkedő ellenzéki vezető eltávolításáról szól. A járvány miatt előállt új gazdasági kihívások kényszerítik a feleket arra, hogy feladják eddigi egyezkedő politikájukat. Egyrészt a vakcinagyártásban rejlő hatalmas potenciál dönthet arról, kik jöhetnek ki úgy ebből a helyzetből, hogy szükségből kovácsolnak erényt, másrészt a válság erősen átrendezi majd a gazdasági erőviszonyokat, így jobb, ha már most mindenki megteszi tétjeit, amivel a jövőben szeretne beszállni az ujjáépítésbe.

Ebben a nagy világpolitikai játszmában persze mind Orbán Viktor és Szijjártó Péter is jelentéktelen figurák a sakktáblán, ám a magyar állampolgárok számára nagyon nem mindegy, hogyan próbál ebből a vákuumból kiszabadulni a kormány. Ha azt vesszük alapul, hogy az utóbbi 10 évben az Orbán-kormány gyakorlatilag csak szapulta az EU-t, viszont még óvatosan se kritizálta Putyin hibrid diktatúráját és Kína kommunista rezsimjét, a közép-ázsiai országok kiskirályaihoz pedig kifejezetten baráti viszony kötötte, akkor fel van adva a lecke a Fidesz kommunikációs stratégának.

Mostantól ugyanis már nem lehet következmények nélkül eljátszani a kettős ügynök szerepét. A magyar diplomácia az utóbbi években kifelé az oroszok és kínaiak számára kedves unióellenes szólamokat kommunikálta, a döntéshozó testületekben azonban rendszerint megszavazta a két országot elítélő nyilatkozatokat és szankciókat, így mindenki azt kapta a magyaroktól, ami igazán fontos volt számára.

index1_33.jpg

Fotó: MTI/EPA

Ha azonban állandósul a konfliktus az oroszokkal és a kínaiakkal, akkor az EU országainak is össze kell zárniuk, vagyis nem tolerálják többé Brüsszelben sem a kiszólásokat, melyekről eddig is tudták, hogy csak gesztusok a keleti vezetők felé. Ha az Európai Unióban blokkolják az üzletelést kelet felé, az nagy érvágás lehet az Orbán-rezsim számára, hiszen a kínai és orosz kapcsolat kvázi B tervként szolgált a magyar kormány számára, amennyiben teljesen elmérgesedik a viszony az uniós vezetőkkel, és esetleg életbe léptetik a jogállami mechanizmust, amelynek most már nincs túl sok akadálya. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Aki gyakran cserélgeti a barátait, az csak úgy kaphat elismerést bárkitől is, ha a saját vállát veregeti.”

Kínossá válhat Orbán Viktor számára a kínai és az orosz barátság Tovább
süti beállítások módosítása