Azt nem állítjuk, hogy az IS és a magyar kormány szövetségesek, de az kétséget kizáróan a szélsőséges muszlim állam ténykedésének következtében Orbán Viktor kikecmergett a mély gödörből, melybe egy éve taszította magát. Olyan helyről kapott váratlan támogatást, ahonnan talán még ő maga sem számított. Az Iszlám Állam űzi maga előtt a menekülteket, ők erősítik a szélsőjobbot Európában, ők hangolják egyre jobban muszlimellenessé a mérsékelt kormányokat is, és persze velük lehet leszerelni az olyan liberális ideológusokat is, akik az emberi jogok megnyirbálásától féltik az öreg kontinens polgárait.

     Fotó: mandiner.hu

1. Orbán Viktor illiberális álmát egy szélsőséges vallási csoport, és az abból kinövő állam istápolja. Bármilyen hihetetlen, de az Iszlám Állam színrelépése óta már nem tűnik olyan fantazmagóriának Orbán szabadságellenes ideológiája, mint mondjuk egy éve. Ha van egy világméretű fenyegetés, a szabadságjogokat olykor az érintett polgárok lelkes támogatásával lehet korlátozni. Ez történt 2001 szeptember 11-e után az Egyesült Államokban, és ha az Európát sokkoló terrorhullám tovább tart, akkor bizony nem csak Magyarországon, de az unió más államaiban is szigorítják a szabadságjogokat, amit valószínűleg az Orbán-kormány előszeretettel fog helyeselni. Az Orbán-rendszer lényege ugyanis az, hogy mindig harcol valakikkel, és ennek a harcnak az ürügyén olyan intézkedéseket hoz, melyek számára fontosak. A terrorfenyegetettség most ugyan nem elsősorban Magyarországra érvényes, ám ez nem fogja zavarni a magyar miniszterelnököt abban, hogy az eddigieknél is jobban a polgárai körmére nézzen.

2. A menekültválság, majd a franciaországi terrorcselekmények olyan sikeresen elvonták a magyar polgárok figyelmét a fontos hazai ügyekről, hogy idő közben észre sem vettük, hogy elkezdték kiárusítani az állami földeket, Paks II-t elmeszelte az Európai Unió illetékes szerve, és ugyanezt tette a magyar Alkotmánybíróság az úgynevezett Quaestor-törvénnyel is. Márpedig, ha nincs Iszlám Állam, akkor mi is inkább a saját életünkre figyelünk, melyet szép lassan lehetetlenné tesz a kormányunk, de bennünket persze jobban érdekelnek a robbantások Párizsban, a hadmozdulatok Szíriában, na és az, hogy most éppen ki épít kerítést a menekültek ellen. A kormány illetékesei persze dörzsölik a tenyerüket, hiszen a zavarosban halászó „nemzeti oligarchák” gazdagodnak, a Fideszen belüli hatalmi harc pedig jól elrejtve, a színfalak mögött zajlik.

3. Hatalmas szívességet tett a magyar kormánynak az IS azzal, hogy teljesen lehetetlen helyzetbe hozta a magyar ellenzéket. A menekültekkel való szolidaritás ugyanis a legtöbb magyar választó agyában elképzelhetetlen, a kerítésépítést és a menekültek ellen hergelő kormányzati kommunikációt pedig magára valamit is adó ellenzéki politikus nem támogathatta. Ahogy Gyurcsány Ferenc már a nyáron fogalmazott: Ezt a csatát a baloldal egyszerűen nem nyerhette meg, a kormány pedig minél gusztustalanabbul állította pellengérre a menekülők ezreit, annál többet profitált az Iszlám Állam elől menekülők szerencsétlen sorsából.

4. Nagy segítség volt az Iszlám Állam részéről a kiszámíthatatlan jövő víziója, mert szép lassan kezdtek elfogyni a belső ellenségek, most viszont új külső erőket lehetett találni, akik rosszat akarnak nem csak a kormánynak, de Magyarországnak is. Amikor bizonytalanság uralkodik el a polgárokon, akkor nagyot csobbannak az olyan harcias mondatok, melyekkel például a német kancellárt, a horvát miniszterelnököt, vagy a svéd külügyminisztert illették magyar illetékesek (és nem illetékesek). Jól oda lehetett pörkölni a románoknak épp úgy, mint az amerikai nagykövetnek, lehetett élezni az amúgy is egyre rosszabb állapotban lévő osztrák-magyar viszonyt, és persze le lehetett hülyézni úgy ámblokk az egész Európai Uniót.

Fotó: hetek.hu

5. És végül a legnagyobb segítség, amit az IS nyújthatott a magyar kormánynak: szinte teljesen elsiklott a magyar közbeszédben, hogy elkezdett lassulni a magyar gazdaság, és az előrejelzések szerint jövőre, és valószínűleg utána is marad ez a tendencia. Persze eddig sem arról volt híres a magyar választópolgár, hogy a GDP adatokat böngészte a neten, esetleg összehasonlította a negyedéves mezőgazdasági adatokat, vagy makrogazdasági mutatókat hozott fel érvként egy-egy kormányzati intézkedés mellett vagy ellene. Most azonban komoly a gond, hiszen a lassulás egy viszonylag rövid, ám intenzív erősödés után következett be, és arra utal, hogy a magyar gazdaság olyan mértékben függ az uniós támogatásoktól, hogy szinte lehetetlen kimutatható növekedést a központi források nélkül. Most ugyanis az uniós pénzek lehívása lassan halad, ráadásul kifutottak ez előző költségvetési ciklus forrásai, így a gazdasági apály tökéletes bizonyítéka annak, hogy külső mankó nélkül életképtelen Magyarország. Nyilván a terror, a menekültáradat sokkal jobban leköti az emberek figyelmét, ám a gazdaság olykor unalmasnak tűnő hírei sokkal inkább befolyásolják a mindennapjainkat, mint a muszlim szélsőségesek barbár tettei. Ha ugyanis lassul a gazdaság, az komoly hatással lesz a munkanélküliség alakulására (a közmunka nem tudja ezt kompenzálni), a versenyképességünkre, az életszínvonal alakulására, újabb társadalmi csoportok süllyednek le, még több magyar fiatal keresi majd a boldogulását nyugaton, és még sorolhatnánk a negatív hatásokat. Az Orbán-kormány tudja ezt, hiszen annak orvoslására, hogy komoly hiba csúszott a számításaiba Rogán Antal vezetésével propagandaminisztériumot hozott létre, melynek lényegében az lesz a feladata, hogy felerősítse a kormány számára fontos események hírértékét, és csökkentse az olyanokét, melyekből politikai vesztesége származhat. Ahogy egy dakota közmondás tartja:” Ha már nem tudtad ágyba vinni az apacs lányt, legalább híreszteld el mindenütt, hogy apacs lányok rondák és hisztisek.”