Gőzerővel migránsoznak a Fidesz vidéki nagyurai, még olyanok is, akiknek inkább korrupciógyanús ügyeiket kellene tisztába tenniük a választópolgárok előtt. A kampánynak ugyanis zajlania kell, hiába kérdőjelezi meg a helyi vazallusok szavahihetőségét egy kis ügyészségi vizsgálódás. A kormányzópárt dél-békési mindenható ura most például attól félti másfél éves lányát, hogy 15 év múlva egy muszlim férfi harmadik felesége lesz. A hülyeség és az izzadságszagú kampány egy újabb gyöngyszemét leltük meg, ám a vidéki Magyarországon sokak számára hihetőek az ilyen jövendölések. Szóval, ez egy olyan vicc, amin sokkal inkább sírni kell, mint nevetni.
Fotó: mno.hu
A Szegedi Kattintós maroknyi csapata attól tart, hogy a fővárosiak még mindig nem értik, hogyan működik a vidéki Magyarország. Itt a Fidesznek nem kellett új rendszereket alkotnia, feszegetnie az alkotmányosság határait, csupán újra kellett élesztenie a második világháború előtti társadalmi viszonyokat. A közmunka általánossá tételével lényegében zsellérsorba taszította kisvárosok és falvak lakóinak tízezreit, korlátlan hatalommal ruházta fel a különböző térségek kormánypárti képviselőit, a helyi hivatalok dolgozóit pedig olyan csinovnyikokká alacsonyította le, akik joggal gondolják, hogy a megélhetésüket kizárólag a Fidesz hatalmon maradása garantálja.
A feudális viszonyok a mélyben túlélték a szocializmust, a rendszerváltás első húsz évét, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta azonban tudatos a függőségi viszonyok felerősítése, egyes társadalmi csoportok elszegényítése és sok esetben elbutítása, a más véleményen lévők egzisztenciális és politikai ellehetetlenítése. A helyi Voldemortok ugyanakkor szó szerint mindenről döntenek a saját királyságuk területén. A beleegyezésük nélkül nem lehet egy falusi művelődési ház igazgatóját sem kinevezni, a polgármestereknek pedig gazsulálniuk kell minden egyes fejlesztés támogatásáért, nyilvánosan kell hűséget esküdniük a helyi hatalmasságnak pályázatuk elbírálása előtt, nehogy hoppon maradjanak, és a település lakossága leváltsa őket a következő helyhatósági választásokon.
Ez a rendszer épp azért javíthatatlan, mert a törvény előtti egyenlőtlenségen alapul.
És akkor még nem beszéltünk más juttatásokról, melyekre igényt tartanak a kormány helyi urai. Sokan, sokféleképpen megközelítették már azt a kérdést, miből is áll a korrupció ezekben a zömében elmaradott térségekben, de mivel egyetlen komoly ügyészségi vizsgálat sem futott végig ilyen ügyekben, csak néhány tényfeltáró újságíró munkásságából sejtjük, miként csapolják meg az uniós forrásokat azok, akiknek erre lehetőségük van. Az egyszerűség kedvéért fogalmazzunk úgy, lényegében a maffiához hasonló módszerekkel védelmi pénzeket szednek a helyi nagyurak, de itt az ígéretek szerint nem a konkurenciától, hanem saját kormányától óvja meg a vazallus politikus a helyi potentátokat.
Mengyi Roland és Simonka György csak a jéghegy csúcsán csücsülő két kirakatember, a mélyben még ott sorakoznak a feudális nagyurak, akik sérthetetlennek érzik magukat azáltal, hogy Orbán Viktor eddig kezeskedett mindenki támadhatatlanságáért. Ő ezt úgy fogalmazza meg, hogy senkit nem hagy az út szélén, ám ezzel épp a választóit hagyja cserben, vagyis az út mentén, az árokban. Ez a rendszer épp azért javíthatatlan, mert a törvény előtti egyenlőtlenségen alapul.
A Fidesz vezérkara mindig azt sugallta a tagság felé, hogy senkinek nem engedik el a kezét, legyen a vitatott ügy kis stikli, vagy égbekiáltó gaztett. Ez volt a hívó szó olyan gátlástalan nagyurak számára, akik már a 2010-es választás előtt felvételüket kérték a Fidesz elsöprő győzelemre készülő seregébe. Ők már hatodik éve gyakorlatilag háborítatlanul folytatják üzelmeiket saját felségterületükön, ugyanakkor az országos politikában szinte teljesen ismeretlenek, mert a Parlamentbe csak gombokat nyomkodni mennek be, ha már onnan is kapnak egy kis fizetést. Közben a vidéket uraló királyi hűbéreseknek csak arra kell ügyelniük, hogy ne nyaljanak bele olyan mézes bödönökbe, melyek a szomszédos nagyurat, esetleg egy rangban fölötte állót illetnek meg.
Szóval, ezért nem nyerhet választást olyan párt, amelyik nem képes megbolygatni ezeket a vidéken uralkodó viszonyokat. Elképesztő szegénység él itt a megbotránkoztató gazdagság tőszomszédságában, és az emberek többsége kezd beletörődni, hogy egy másik nagy vidéki úr helyesen mondta egykoron: Mindenki annyit ér, amennyije van. Ezért erős vidéken a Fidesz, ezért ellensúlyozza a nagyvárosok kormányváltó hangulatát, a nagyobb választásokon a saját tehetetlenségébe beleszürkülő magyar vidék, ezért buszoztak korábban ezrével a fővárosi békemenetekre a legkisebb településekről, munkanélküliek, közmunkások és hivatalnokok.
Itt jön a képbe a migránsválság, és az erre épülő népszavazás, mely többek között arra, jó, hogy a háború és a nélkülözés elől menekülő embereken töltsük ki azt a dühünket, ami talán elegendő lenne ahhoz, hogy elűzzük a magyar vidéket uraló saját oligarcháinkat. Simonka György talán azért is tett rá egy lapáttal a központilag elvárható migránsozásra, hogy senkinek ne legyen kedve feszegetni az ő ügyeit, inkább vizionáljunk Pusztaottlaka főterére mecsetet, és kezdjük el félteni még meg sem született gyerekeinket az ottomán seregek visszatérésétől. Nem véletlen, hogy az emberek hülyítése ezekben a régiókban nagyüzemi módon folyik, hiszen az egzisztenciális bizonytalanság eleve olyan félelmeket táplál akár Békésben, akár Borsodban, hogy erre egy kis migránsozással gyorsan fel lehet építeni egy kirekesztő gyűlöletkampányt.
Az sem véletlen, hogy ezeken a vidékeken a cigánykérdést is próbálják bevonni a kampány retorikájába a helyi nagyurak, hiszen igyekeznek kézzelfoghatóvá tenni azt a világot, amely a migránsok betelepítése után következne, és erre nincs alkalmasabb eszköz, mint a romák helyzetével példálózni. A cigányokhoz hasonlítani a menekülteket olyan településen a leghatásosabb, ahol migránsokat véletlenül sem láttak még, ám romákból van bőven. Mindeközben senkit sem zavar, hogy Orbán Viktor bizalmasa, az Országos Roma Önkormányzat egykori elnöke, Farkas Flórián gyakorlatilag bujkál azóta, hogy korrupciógyanús ügyei miatt kínossá vált számára a nyilvánosság.
Fotó: simonkagyorgy.hu
A mostani kampány rámutat a magyar társadalom minden megoldatlan problémájára, a társadalmi szolidaritás nyomasztó hiányára, azokra a mélyen elfojtott indulatokra, melyeket a kormány csak akkor enged a felszínre törni, amikor az érdekében áll. Nem csodálkoznánk, ha Simonka György egy lakossági fórumon azzal állna elő, hogy ő már kergetett meg migránsokat a dinnyeföldjén, mert azok meg akarták dézsmálni a termést. És higgyék el, sokan el is hinnék ezt, sőt azzal is megfejelnék a történetet, hogy látták, amint bombát csempésztek a dinnye belsejébe. Mert, ahogy egy ősi dakota közmondás tartja: „Előbb robban fel egy dinnye a földeken, minthogy a dakota nagyfőnök lemondjon az apacsok kiirtásáról.”
