Utólag is legitimálhatja eddigi hazugságait a kormány azzal, hogy különleges felhatalmazást adott magának, ráadásul meghatározatlan időre. A legnagyobb gond, hogy az öncenzúrát erősíti majd a sajtóra nehezedő nyomás, ugyanakkor az első vonalban küzdő egészségügyi dolgozók is háromszor meggondolják majd, milyen információkat osztanak meg ismerőseikkel, illetve az újságírókat arról, valójában mi zajlik a kórházakban a járvány ideje alatt.

Fotó: alfahir.hu

Orbán Viktor ezúttal sem hazudtolta meg magát. Imádja ugyanis, amikor a nemzet megmentőjének szerepében tetszeleghet, és látszólag az a felelősség sem nyomasztja, hogy ha valamit rosszul csinál, nagyon rosszul járhat ő és a pártja is. Biztos benne, hogy a saját magára osztott szinte korlátlan hatalommal élve bármit képes lesz elérni, de ha ez mégsem sikerülne, akkor a propaganda eszközeivel majd újra felülkerekedik a vírus elleni küzdelemben.

Nem kétséges, jól felvértezte magát ebben a harcban, hiszen szinte teljesen kiiktatta a politikai ellenzéket a rendkívüli helyzetre hivatkozva, a kormánypárti sajtó pedig mindig azt a dallamot játssza, melyet a főpropagandistái vezényelnek neki. A független vagy ellenzéki médiumok pedig elbizonytalanodtak amiatt, hogy a kormány belátása szerint értékelheti a híreket, így ha valamely tudósítást rémhírnek minősítenek, akkor komoly szankciókkal számolhatnak.

A fenyegetőzős politika ráadásul provokálja a települések vezetőit: az ellenzékieket megint a kétségbeesésbe igyekszik kergetni, a sajátjai közül pedig láthatja, kik tartanak ki mellette még ilyen helyzetben, és kik hangoztatják kétségeiket.

A tényeken alapuló újságírás is komoly fenyegetéssel néz szembe, ugyanakkor a kommentárok, jegyzetek, tárcák szerzői se lehetnek biztosak abban, hogy nem csap le az állami cenzúra rájuk, ha nem a kormányfő szája íze szerint alakulnak a dolgok a magyar médiában. Márpedig ilyen éles helyzetekben megannyi kétely, gyanús körülmény vetődik fel a kormányzati szervek tevékenysége körül, és a sajtó dolga épp az lenne, hogy ezek teret kapjanak a magyar közéletben. Most már tehát a színvonalas szakmai munka mellett bátorság is kell ahhoz, hogy valaki szembeszálljon azzal a hatalmi gépezettel, melyet Orbán Viktor épített ki maga köré.

Mintha előre menekült volna a kormányfő, hiszen a járvány elleni védekezésen túl most a gazdaság megmentése a legnagyobb téttel bíró kérdés a közbeszédben. Ez utóbbi ügyben viszont a rossz döntések talán még a járványkezelés hibáinál is nagyobb problémát jelenthetnek az ország lakói számára. A gazdasági mentőcsomag már most elkésett, ugyanakkor Orbán Viktor most is szokásos módszerét használva előbb teszteli a közvéleményt, mielőtt meghozná végső döntését.

Ne gondolja tehát senki komolyan, hogy az a gazdasági mentőcsomag végleges számokat tartalmaz, melyet a napokban lebegtettek meg kormányzati emberek. Az önkormányzatok, a bankok és nagy áruházláncok megsarcolása annyira képtelen ötletnek tűnik, hogy valószínűleg csak azért dobták be a kormányzati kommunikátorok, hogy megszondáztassák a magyar társadalmat. A fentebb említett szektorok ugyanis inkább segítségre szorulnak majd a következő hónapokban azért, hogy meg tudjanak tartani fontos munkahelyeket, ezért nem lehet belőlük újabb milliárdokat kipréselni.

Ez elsősorban az önkormányzatokra érvényes, melyeket láthatóan minél jobban szeretne megbüntetni a kormányfő, mert sok bosszúságot okoztak neki tavaly október 13-án. Bosszúszomja nem enyhült, sőt talán nőtt is azóta, hogy mégsem sikerült keresztülvernie azt az elképzelését, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel saját hűbéreseinek adja a települések irányítását. Ettől még nagyon nehéz idők várnak az önkormányzatokra, a cégeik ugyanis rendkívüli módon megszenvedik a járvány negatív hatásait.

És ezúttal az sem számít igazán Orbánnak, hogy saját pártjának polgármestereit is büntetheti, hiszen egységesen kell kezelnie az önkormányzati szektort. A fenyegetőzős politika ráadásul provokálja a települések vezetőit: az ellenzékieket megint a kétségbeesésbe igyekszik kergetni, a sajátjai közül pedig láthatja, kik tartanak ki mellette még ilyen helyzetben, és kik hangoztatják kétségeiket.

Fotó: blikk.hu

Ettől függetlenül az önkormányzatokat valószínűleg ki fogják hagyni a végső változatból, így csak a korábban már sokat ostorozott bankokat és multicégeket fogják különadóval sújtani. Orbán politikai játszadozása azonban rávilágít arra a tulajdonságára, hogy senkinek sem tudja elfelejteni, ha valaha bosszúságot okozott neki, és igyekszik minden alkalmat megragadni ahhoz, hogy erre emlékeztesse ellenfeleit, és persze szövetségeseit. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „A harag rossz tanácsadó, de az ellenség lebecsülése még ennél is nagyobb hiba.”

A március 26-i kormányinfón (54.perc) Gulyás Gergely (Miniszterelnökséget vezető miniszter) a magyarországi koronavírus járvány várható tetőzésével kapcsolatos kérdésre a következőket mondta: „Ma azt tudjuk mondani, hogy június-júliusra várható a tetőzés, de ez nem számon kérhető ígéret a részemről, hanem a tudomány pillanatnyi állásának megfelelő prognózis.” Ez az információ késztette ismét írásra állandó vendégszerzőnket, Adófizetőt. Elemzését az alábbiakban olvashatják:

Fotó: Szegedi Kattintós

A koronavírus járvány láthatóan az egész világon súlyos gondokat és károkat okoz. Ugyanakkor tény, hogy Kína 4 hónap alatt megfékezte a járványt. A januári, vuhani karantén elrendelése után március végén Kínában az élet fokozatosan újraindult, a belföldi járványterjedést teljesen megállították.

A Gulyás Gergely által említett június-júliusi magyar tetőzés előrejelzésből az következne, hogy Magyarországon a járvány augusztus-szeptemberben, (6-7 hónap alatt) érhet véget.

Ez véleményem szerint tragikus hatással lenne az országra egészségügyi, szociális és gazdasági szempontból is.

Persze, felmerül a kérdés, hogy a „tudomány pillanatnyi állásának megfelelő prognózis” milyen bemenő adatok mellett készült el.

Ha a jelenlegi adatokkal:

- több hetes késés a szükséges védőeszközök biztosításában,

- környező országokhoz képest kevés tesztelés,

- korlátozott kontakt kutatás,

- járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatok visszatartása,

akkor a tudományos prognózis lehet, hogy valós eredményt ad, csak az a baj, hogy az Magyarország ebben az esetben (6-7 hónap alatt) tönkremegy.

Az előző írásomban megvizsgáltam a járvány első 3 hetében bekövetkezett hibákat és a szükséges intézkedések meghozatala során használható eszközöket. https://szeka.blog.hu/2020/03/25/nagy_arat_fizetunk_orban_viktor_hibaiert

Gondolom nyilvánvaló, hogy további, rendszer szintű hibákat nem szabad elkövetni. Most a kormánynak paradigmát kell váltani, fel kell nőnie a természetes versenyben létező, hatékony vírushoz, amely ellen a kormánypropaganda és az óriásplakátok nem hatásos fegyverek. Ez azt jelenti, hogy ki kell tűzni a legfontosabb célokat, és azok elérése érdekében a lehető leghatékonyabban kell dolgozni.

A következő célokat javaslom kitűzni:

1. A nehéz szociális helyzetbe került magyar állampolgárok védelme/segítése

2. Le kell győzni a koronavírust

3. Minimalizálni kell az ország gazdasági veszteségeit.

Most csak a második céllal foglalkozom.

Ahhoz, hogy a célt megvalósítsuk, azt le kell bontani, részcélokra és meg kell határozni az eléréséhez szükséges feladatokat, biztosítani kell az erőforrásokat. Itt alkalmazhatunk egy kevés Benchmarking-ot és nézzünk meg, néhány példát:

Dél-Korea, Kína után a második ország volt ahol a koronavírus jelentős és gyors terjedésnek indult. Nekik a 2003-as SARS járvány miatt volt víruskezelési tapasztalatuk és azokat most használják is.

Jelenleg az látható, hogy Dél-Korea egy hónap alatt jelentős eredményt ért el a koronavírus járvány elleni küzdelemben. Komócsin Sándor cikke https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus-del-korea-fertozes-jarvany.702519.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

összefoglalja a legfontosabb információkat. Az 51 millió lakosú Dél-Korea úgy tudta megfékezni a járványt, hogy nem rendeltek el szigorú karantén intézkedéseket, nem zártak be termelő egységeket. Lásd a következő ábrát:

A szerző dél-koreában kélszült felvétele

Az ábrán jól látható, hogy az első fertőzöttet január 20-án azonosították, de a megbetegedések gyakorlatilag február 19-én jelentek meg nagyobb számban. A február 29-i 909 fős esetcsúcsról a megbetegedések 2 hét alatt napi 150 alá csökkentek.

Tehát ha Dél-Korea 1 hónap alatt le tudta vezényelni a járványt, akkor reális cél kell legyen az, hogy Magyarország 2 hónap alatt, idén május végére kezelhető szintre hozza a járványt, tehát a tetőzés legkésőbb májusban megtörténjen.

Néhány további adat:

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/COVID-19_testing

A legújabb hírekből ismerhető, hogy Németország is a Dél-Koreai gyakorlatot alkalmazza. Most zajlik a rendszer fejlesztése abból a célból, hogy hetente 500 ezer vizsgálatot tudjanak végezni, ami a 83 milliós lakossággal számolva 6024 vizsgálat/millió fő/hét.

A cél lebontása és mérhető kulcs teljesítménymutatók (KPI = Key Performance Indicator):

Mivel a kormány részéről többször elhangzott, hogy a koronavírus kezeléséhez minden anyagi forrás és szükséges eszköz rendelkezésre áll, így nem lehet akadálya a magyarországi védekezési munka felgyorsításának.

Az elmúlt 4 héten Magyarországon 14146 vizsgálat zajlott le, ez 1443 teszt/millió fő ami 329 db/millió fő/hét.

Ezek alapján ahhoz, hogy Magyarország a dél-koreai és a német víruskezelést megközelítően haladjon, véleményem szerint a jelenlegi 329 db/millió fő/hét tesztszámot legalább a német felére, 3000 vizsgálat/millió fő/hét-re kell emelni, ami heti 29400, napi 4200 vizsgálat. (Persze még jobb lenne megcélozni a 6000 vizsgálat/millió fő/hét értéket.)

Ehhez nem kell kitalálni semmi ördöngőset, csak megvalósítani azt, amit Dél-Korea és Németország már csinál.

A dél-koreai gyakorlatot a következő cikk írja le részletesen: https://index.hu/kulfold/2020/03/15/del-korea_koronavirus_mun_dzsein_covid-19_teszteles_jarvany/

A szerző dél-koreában kélszült felvétele

JAVASOLT FELADATOK: Meg kell erősíteni a járványt kezelő szervezeteket, biztosítani kell a megfelelő labor kapacitásokat, eszközöket és munkatársi létszámot a vizsgálatok és a kontaktkutatások elvégzéséhez. A működő gyakorlati folyamatok megismeréséhez kormányzati szinten bizonyára lehet információt kérni Dél-Koreától és Németországtól vagy akár Csehországtól is ahol a jövő héten szintén elindul a fertőzött személyek telefonadatainak felhasználása a kontaktkutatáshoz.

A vizsgálatokat végző személyeket természetesen el kell látni a szükséges és megfelelő védőeszközökkel.

Persze, most lehet azt mondani, hogy a vizsgálati szám 10-szeresre emelése irreális, ráadásul nagyon drága.

Csakhogy az általam minimálisan kitűzött cél csak a német vizsgálati szám fele!

Ugyanakkor gondoljunk előre 3-4 hetet!

A fentebb felsorolt európai országok jelentősen növelik a vizsgálatok számát és van esély arra, hogy Dél-Koreához hasonlóan a következő 1 hónapban komoly eredményeket érnek el és visszaindíthatják gazdaságukat.

Ekkor a külföldi (Mercedes, Audi, Opel, Suzuki, Hangkook, stb.), valamint a magyar cégek vezetői kockázatelemzést végeznek arra vonatkozóan, hogy újraindíthatók-e a leállított magyarországi termelő egységek.

Ha azt látják, hogy a magyar koronavírus-helyzet még nem megfelelő, akkor nem fognak elindulni. Ilyen esetben az éttermek, szállodák sem tudnak újra indulni. Ha ez lesz a helyzet augusztusig, akkor Magyarország nagyon nagy bajban lesz. Ez költségszinten nyilvánvalóan nagyságrendekkel nagyobb veszteséget okozna, mint a németországi gyakoriságú vizsgálatok elvégzésének költségei.

A koronavírus elleni küzdelem folyamatait a következő fontos teljesítménymutatókkal (elvégzett teszt/millió fő, napi új fertőzések száma) fogom kéthetente diagramokon ábrázolni és a magyar helyzetet Dél-Korea, Németország, Csehország, Szlovákia és Románia helyzetével összehasonlítani.

Fotó: Szegedi Kattintós

Május végén minden bizonnyal látható lesz az, hogy mely országok tudták hatékonyan kezelni a korona vírus járványt. Minden eszköz a magyar kormány rendelkezésére áll és idővel feketén-fehéren ki fog derülni, hogy sikerült-e hatékonyan kezelni a koronavírus-járványt, megmenteni a bajba jutott magyar embereket, valamint a magyar gazdaságot. Rossz eredmény esetén nem lehet az ellenzéki pártokat, a migránsokat és Soros Györgyöt hibáztatni. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha lassan, megfontoltan tüzelsz a szarvasra, sokáig lőhetsz, de közben messzire kerül tőled a vad."

Adófizető

Aki egy kicsit is figyelemmel kísérte az elmúlt 10 év magyarországi társadalmi és politikai történéseit, az pontosan tudja, hogy minden országos jelentőségű ügyben Orbán Viktor határozta meg az irányt és hozta meg a döntéseket. Mindezt úgy tette, hogy a törvényalkotási munkában és az operatív irányításban többségében meg sem kérdezte a Fidesztől független szakmai és társadalmi szervezeteket és érdekelt feleket. Állandó vendégszerzőnk, Adófizető írása következik.

Fotó:facebook.hu

Azt is tudjuk, hogy senki nem tökéletes, mindenki követhet el hibákat. Az elmúlt 10 évben azonban a Fidesz háza táján egyszer sem találkoztunk olyan értékeléssel, hogy hiba történt, valamit nem sikerült elsőre, jól megoldani. Pedig tudjuk, hogy ilyenre bőven volt példa.

Évek óta halljuk, az adónkból fizetett Fidesz/Kormány propagandából, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Ezzel szemben: Magyarország továbbra is rosszul teljesít. https://szeka.blog.hu/2020/02/15/magyarorszag_nagyon_rosszul_teljesit

A Euro árfolyam 2020. március 19-én elérte a 360 forintot, március 23-án 352 forint volt. Az Euró árfolyama 2010. januárban 270 Ft volt tehát a forint a Fidesz 10 éve alatt 30 %-ot vesztett az értékéből. Azt is tudjuk, hogy a Fidesz vezérkar egyetlen tagja sem dolgozott a versenyszférában, tehát nem ismerik a piaci alapú szervezetirányítási gyakorlatot.

A versenyszféra működésének alapja a folyamatos fejlesztésre. Ezt a hibák feltárásával okaik meghatározásával és a hibák kijavításával lehet elérni. Tehát beszélni kell a lényeges hibákról, meg kell határozni költségeiket, veszteségeiket, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják azt, hogy hasonló hibák a jövőben ne forduljanak elő.

A hatékony fejlesztéshez multifunkciós megközelítés kell, tehát több terület szakembereit kell bevonni a munkába, valamint tényeken alapuló döntéshozatalra van szükség. Egy ország irányításában is alkalmazni lehet a versenyszféra fenti hatékonyság növelő eszközét, valamint például a „Benchmarking-ot”. https://hu.wikipedia.org/wiki/Benchmarking. Országszinten ez azt jelentheti, hogy megvizsgáljuk más országok gyakorlatát szakmai szervezetek véleményét és azok figyelembevételével hozunk döntéseket.

Egy szervezet (ország) vezetésében szintén jól alkalmazható a „Pareto elv” https://hu.wikipedia.org/wiki/Pareto-elv. „A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.”

A fentiek módszerekkel történő vizsgálat alapján a korona vírus-járványhoz kapcsolódva véleményem szerint az elmúlt évek legsúlyosabb hibája a következő:

A magyar egészségügy az elmúlt években nem fejlődött úgy, ahogy lehetett volna. A magyar kormány az egészségügyre (GDP arányosan) az uniós átlagnál lényegesen kevesebbet költött. Így jelentős színvonalbeli fejlesztési lehetőségek maradtak el. Az egészségügyi dolgozók bére nem növekedett megfelelő mértékben, jelentősen elmarad az EU-s átlag, valamint akár csehországi bérektől is. Emiatt sok orvos és egyéb egészségügyi dolgozó távozott az országból. A rossz finanszírozás és az alacsony bérek miatt sok helyen nincs körzeti és helyi gyermekorvos, a meglévők közül sokak életkora meghaladja a 65 évet.

Ezzel szemben a kormány az elmúlt években az adófizetők több száz milliárd forintját költötte stadionok építésére (tehát az adófizetők ezt már megfizették). Azok kihasználtsága a sportesemények alatt (max 4-5 óra/hét) is alacsony volt. Most a koronavírus járvány idején konkrétan 0,0000 % (7napx24 óra). Azokba még a madár sem jár.

Mindezek mellett a kórházak adóssága 2019. év végén 67 milliárd forint volt és a kormány 2020. január-februárban már a csőd közelben lévő beszállítókat szívatta azzal, hogy az igazoltan teljesített szállításaikat törvénysértő módon nem akarta kifizetni, még a fizetési határidő lejárta után sem.

A kórházakban emiatt természetesen hiány volt mindenből, ami miatt veszélyben volt sok intézmény mindennapi működése. Tehát miközben az elmúlt években számolatlanul folyt a pénz a stadionokra a magyar egészségügy gyakorlatilag csődben volt 2020. február végén. A januári kínai indulást követően februárban a koronavírus megérkezett Európába, és egyértelmű volt, hogy terjedését nem lehet megállítani a magyar határon.

A magyar kormány, a 1012/2020(1.31) Korm. határozatával, 2020. január 31-én operatív törzset hozott létre a COVID-19 pandémia elleni felkészülés és védekezés érdekében. A koronavírus-járvány első magyarországi esetét, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset kormányfőként irányító Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 4-én jelentette be,

https://hu.wikipedia.org/wiki/2020-as_COVID-19_koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon

A 2020. január 31-én a kormányhatározat látszólag időben jelent meg. A járványra való felkészülés azonban nem sikerült megfelelően melyet az alábbi 6 súlyos hiba is igazol.

1. Több kórház személyzeténél merült fel a gyanú, hogy beteggel történt kapcsolatfelvétel során megfertőződött a korona vírussal. Emiatt több dolgozó került karanténba. Ennek oka lehet, hogy az érvényes protokoll nem volt megfelelő vagy a protokollt a személyzet nem tartotta be vagy nem állt rendelkezésre a szükséges védőeszköz. (Jó lenne minden egyes esetben választ kapni arra, hogy mi volt az ok, azért, hogy azt a jövőben el lehessen kerülni.)

2. Több egészségügyi szakember (főorvos, fogorvos) nyilvános segítségkérései alapján nyilvánvaló, hogy sok helyen nem álltak rendelkezésre a szükséges, protokollban előírt védőeszközök még március 22-én sem.

3. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) a háziorvosok és gyógyszerészek számára.

4. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) az élelmiszert árusító dolgozók részére.

5. A 444.hu oldalán megjelent cikkben az áll, hogy a 2020. március 18. óta esedékes új protokoll szerint mentőt kellene küldeni korona vírus fertőzés gyanú esetén a teszt elvégzésére, ez a rendszer azonban napokkal később sem volt üzemképes. https://444.hu/2020/03/22/az-egeszsegugyi-dolgozonak-azt-mondtak-csak-tunetek-eseten-tesztelnek-a-lazas-betegnek-azt-hogy-nem-eleg-sulyos-az-allapota

Kérdés, hogy ennek mi az oka?

• A protokoll életbe lépett, tehát létezik.

• Mentőautók rendelkezésre állnak

• Mentő személyzet rendelkezésre áll.

• Ebből az következik, hogy a vizsgálat elvégzését két ok akadályozhatta. Vagy tesz anyag, vagy megfelelő védőeszköz nem állt rendelkezésre.

• Egy újságíró az egyik kormányinfón kért tájékoztatást arról, hogy mi koronavírus tesztelés folyamata/protokollja. Kovács Zoltán államtitkár az egyértelmű és megismételt kérdések ellenére sem adott választ arra, hogy mi a koronavírus teszt protokollja. A gyakorlatban az látható, hogy a folyamat nem egységes, esetről esetre változik. Volt, amikor lázas beteget és környezetét sem tesztelték, más esetben, például a Szeged Tudományegyetem rektora esetében 120 tesztet végeztek. (Nem a 120 a sok, hanem a másik véglet, a 0 a kevés).

Ezek a hibák súlyosak és ezek közül több nem egyedi eset, hanem rendszer szintű hiba. Emiatt nem csak a koronavírussal megfertőződött betegek helyzete nehezebb a kelleténél, de látható, hogy néhány esetben a hiba az egészségügyi személyzet kiesését okozza, ami nagyon súlyosan csökkenti az alapból is nehéz helyzetben lévő magyar egészségügy reakció- és teljesítőképességét.

Egyértelmű, hogy az utolsó utáni órában vagyunk és mindent meg kell tenni a hiányosságok mihamarabbi megszüntetésére és a hibák kiküszöbölésére.

                                Fotó: portfolio.hu

TOVÁBBI ÉSZREVÉTELEK:

A kormány helyesen, megtiltotta a 65 éven felüli egészségügyi személyzetnek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a betegekkel. Emiatt a korábbiakhoz képest még több körzetben nincs független körzeti- és gyermekorvos, tehát a körzeti orvosi rendszer sok területen ellehetetlenült.

Egy kis Benchmarking:

Elvégzett tesztek mennyisége néhány országban.

ország	teszt/millió fő	dátum
Ausztria	2632	márc 23
Belorusszia	2212	márc 23
Belgium	1594	márc 18
Horvátország	515	márc 21
Csehország	1632	márc 22
Kína	2820	feb 20
Észtország	2803	márc 23
Olaszország	3850	márc 22
Szlovénia	6596	márc 23
Szlovákia	640	márc 22
Dél-Korea	6537	márc 22
Svájc	5834	márc 21
Magyarország	455	márc 22

https://en.wikipedia.org/wiki/COVID-19_testing

Jól látható, hogy a Magyarországon végzett tesztek száma a legkevesebbek között van.

A WHO (Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a következő:

„Tesztelni, tesztelni, tesztelni! Meg kell vizsgálni minden gyanús esetet. Ha a teszt pozitív, a beteget el kell különíteni és fel kell kutatni azokat, akikkel a beteg a tünetei megjelenése előtti 2 napig kapcsolatban volt és azokat is tesztelni kell. A vírussal fertőzött személyek azonosítása és elkülönítése segít elkerülni az új betegek hirtelen megnövekedését.”

Szerbia: március 27-ig 15 millió, majd további 35 millió maszkot vásárol még a jövő hét során, a következő hetekben pedig még 50 millió védőmaszkra lehet számítani. Az idősek – akik kizárólag vásárlás céljából hagyhatják el otthonaikat – az élelmiszerüzletekbe lépés előtt ingyen maszkot kapnak.

A fenti adatok és információk alapján a következő azonnali intézkedéseket javaslom:

1. Ha 3 hét késéssel is, de sürgősen gondoskodni kell az egészségügyi dolgozók (kórházak, szakorvosi és körzeti rendelők, fogorvosok, mentők, gyógyszertárak munkatársai) megfelelő típusú és mennyiségű védőfelszereléséről. Ahova kell FFP3-as maszk és megfelelő védőruha.

2. Növelni kell az elvégzett vizsgálatok számát, azokhoz be kell szerezni a több tízezer darab teszt anyagot. Ezeknek nagy része olyan gyors teszt kell legyen, amely max. 1-2 óra alatt eredményt produkál, hogy a kérdéses esetekben minél előbb dönteni lehessen a szükséges intézkedésekről.

3. Gondoskodni kell az élelmiszerbolti alkalmazottak megfelelő védőeszközökkel való ellátásáról.

4. Biztosítani kell megfelelő számú maszkot, kesztyűt az átlagpolgárok számára, lehetőleg ingyenesen.

5. Ezek összmennyisége nyilvánvalóan több 10 millió darab.

6. Azonnal, jelentős béremelést kell biztosítani az egészségügyben dolgozók részére. Ezennel köszönjük meg mindannyiuk áldozatos munkáját.

7. Nullára kell csökkenteni (visszamenőlegesen) a koronavírus járvány védekezés során használt anyagok ÁFÁ-ját

8. Ezen kívül természetesen meg kell kérdezni a Magyar Orvosi Kamara és más szervezetek véleményét és igényeiket teljesíteni kell.

Csak a fenti intézkedések sürgős végrehajtása eredményezhet jelentős jövőbeli kockázat csökkenést az elmúlt 3 héthez képest.

ITT MOST MEG SZERETNÉM KÉRDEZNI, HOGY AZ ELLENZÉKI PÁRTOK EBBEN A TÉMÁBAN MIÉRT HALLGATNAK MINT A SÜLT HAL?

A független újságírók komoly munkával próbálják összegyűjteni az információkat. Köszönet nekik ezért! Ebben nagymértékben kellene támogatni őket. Az ellenzéki pártok nem láthatók, ha megjelenik tőlük valamilyen vélemény az pártonként eltérő.

El kellene kezdeni dolgozni. Az ellenzéki pártok szakértőinek heti rendszerességgel kellene egyeztetniük és ezek alapján heti értékeléseket kellene végezniük. Azokban fel kellene sorolni a feltárt hibákat és megtenni a javaslatokat a hibák javítására és a rendszer fejlesztésére. A közös véleményt tartalmazó dokumentumokat jóvá kellene hagynia az összes ellenzéki párt vezetőségének és ezeket meg kellene küldeni független és a kormány befolyása alatt lévő médiumoknak is azzal a határozott kéréssel, hogy azt hozzák nyilvánosságra.

A közös szakmai munka eredményét a kormány sem söpörhetné félre azzal hogy egyedi pártpolitikai akció és/vagy Soros. Így talán a választópolgárok észrevennék az ellenzéki pártokat és láthatnák, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatban van közös ellenzéki vélemény.

UTOLSÓ TÉMA:

Négy ember találkozik a Magyar Parlamentben.

Az újságíróknak kijelölt kicsi, elkerített részen a 444.hu és az Index újságírói vannak, mellettük pedig Kovács Zoltán államtitkár és Kövér László az Országgyűlés elnöke állnak.

Elemezzük az ő egymáshoz képesti viszonyukat:

Részletek Magyarország Alaptörvényéből:

„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

„ALAPVETÉS

B) cikk

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

VI. cikk 

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Vikipédia: A miniszter szó eredete:

A latin minister szóból ered, amelynek eredeti jelentése ’szolga’, illetve ’segéd’)

Remélhetőleg mindenki ismeri azt a tényt, hogy a politikusok (parlamenti és önkormányzati képviselők), valamint a minisztériumi, állami és önkormányzati alkalmazottak, rendőrök, katonák az adófizetők által befizetett adóból kapják fizetésüket. A fenti alaptörvény részletekből látható, hogy „az állam szolgálja polgárait” és a nép van hatalmon, tehát nem a parlamenti képviselők vagy miniszterek (akik valójában a nép szolgái).

Ezekből következik, hogy például Kovács Zoltán minisztériumi államtitkár a valóságban a szolga (miniszter) szolgája, alapvető feladata a hatalmon lévő nép szolgálata. Ehhez hasonlóan Kövér László feladat is a nép szolgálata. Mindkettőjüket a nép választotta meg és az adófizető néptől kapják fizetésüket.

Ehhez képest a független médiák újságírói nem az adóból kapják fizetésüket. Őket a nép adózott jövedelemből fizeti azért, hogy információt gyűjtsenek és közvetítsenek a hatalmon lévő nép felé. A nép tagjai általában dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat és be tudják fizetni a rengeteg adót.

Tehát a nép az újságírókat küldi saját maga helyett, hogy megkérdezze a népet érdeklő témákról a választott képviselőket, akiknek természetesen kötelességük beszámolni tevékenységükről és minden közérdekű adatról.

Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fenti két politikus a nép választása miatt van pozícióban és fizetésüket az adófizető néptől kapják, tehát a főnökük a nép. A nép felé beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

A független újságírók a munka miatt akadályoztatott népet képviselik tehát áttételesen a népet helyettesítve a parlamenti képviselők, és fizetett politikusok főnökei. Ebből következően a fenti 4 személy találkozása esetén a főnökök (újságírók) közérdekű kérdéseire az államtitkárnak és az országgyűlés elnökének udvariasan a legjobb tudásuk szerint kell válaszolniuk, és természetesen igazat kell mondaniuk. A közérdekű információkat nem titkolhatják el. Az újságírókat nem minősíthetik.

Ezt a levezetést azzal lehet igazolni, hogy a következő országgyűlési választáson a nép dönt a képviselők munkájáról és akikkel elégedetlen azok helyett másokat választ. A független újságírók pedig még akkor is a népet fogják képviselni a parlamentben, amikor Kovács Zoltán és Kövér László már nem lesznek a politika színpadán, vagy amikor a Fidesz már nem is lesz parlamenti párt.

                 Fotó: portfolio.hu

UTÓIRAT:

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kormány által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések, könnyítések nem a kormány ajándékai. A kormánynak nincs pénze, csak az adófizetők által befizetett adóbevétellel gazdálkodik. Ha az intézkedések miatt a rövidtávú adóbevétel csökken az egyértelműen a költségvetés felülvizsgálatát vonja maga után, amely végrehajtása és megvalósítása természetesen a kormány feladata. Elsőként az adófizetők azon 300 milliárd forintját kellene átcsoportosítani amit a Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programra tervezett elkölteni a kormány jelentős részben a NER oligarchák érdekeltségeire.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hotel-balaton-kormany-koszonet-tamogatas-szalloda.692658.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: "Ne csak annak fizess a kocsmában, aki hízeleg neked, hanem, annak is, aki gyorsabban kap a pisztolyához, mint te." 

Adófizető

Úgy tűnik a koronavírus-járvány hátán teszi meg az utolsó métereket Orbán Viktor azon a hosszú úton, melyen 2010-ben indult el. Pártunk és kormányunk vezetője ugyanis meglátta a nagy lehetőséget a járvány okozta felfordulásban, és úgy döntött, belép a teljes autokrácia kapuján. Mostani lépése azonban kockázatokkal is jár, hiszen a koronavírus-járvány következményeit így teljes egészében a kormányának kell kezelnie, és ha kudarcot vall, akkor nem a politikai ellenzékkel, hanem a harcos és elkeseredett néppel kell szembenéznie.

Fotó: 168ora.hu

Mivel a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet csak 15 napig érvényes, hétfőn a parlamentnek kell döntenie arról, meddig hosszabbítják meg a rendelkezés idejét. Kocsis  Máté szeretné, ha már most megszavazná az országgyűlés, hogy év végéig különleges jogosítványokat kapjon a kormány, ám arra nem számít, hogy az ellenzék megszavazná a négyötödös többséget igénylő rendelkezést. A koronavírus-jogszabályt azonban nyolc nappal később kétharmaddal is átviheti a Fidesz, így ne legyen kétségünk afelől, hogy Orbán Viktor ebben az évben már nem akar vacakolni a parlamentáris demokrácia "vadhajtásaival".

Az Orbán-rendszer lényegéből következik, hogy a krízishelyzetekben is igyekszik előnyt kovácsolni a maga számára, sőt a politikai haszonszerzés egyik legkiválóbb lehetőségét látják az ilyen szituációkban. A Fidesz frakcióvezetője azonban olyan cinizmussal jelentette be a rendeleti kormányzás szükségszerűségét, és olyan elszántan rontott neki a lehetséges bírálóknak (pártok, jogvédők, civil szervezetek), hogy a rendelkezés végső célja felől nem hagyott kétséget. Orbán ki akar iktatni minden olyan kontrollal rendelkező intézményt, melyek eddig még némileg akadályozták a teljhatalom gyakorlásában.

Most azonban már díszletek se maradnak, ha a legrosszabb sejtéseink válnak valóra.

Itt nem is elsősorban a politikai ellenfeleket kell érteni, hanem a független sajtót, melyet legálisan cenzúrázhatna, büntethetne, negligálna. Nehéz egyelőre pontosan megjósolni, mit jelentene ez a bíróságok esetében, illetve hogyan érintené a rendkívüli kormányzás a most nagy nyomás alatt lévő egészségügyet. Lényegében minden jogkört úgy gyakorolhatna Orbán és szűk csapata, hogy annak semmiféle kontrollja nem lehetne semmilyen területen. Ilyen helyzet a sokat szidott Kádár-korszakban se alakult ki, igaz akkor is csak díszlet volt a parlament, a sajtó és a bíróságok látszólagos függetlensége. Most azonban már díszletek se maradnak, ha a legrosszabb sejtéseink válnak valóra.

A legfontosabb kérdés most az, miként reagál a magyar társadalom arra, hogy Orbán rezsimje ezúttal is az emberek érdekeire való hivatkozással növeli a hatalmát? Mi történik akkor, ha a járvány elmúltával is megmarad a rendeletek útján történő kormányzás? És talán a legfontosabb kérdés, hogy el tudja-e hitetni velünk a kormány: a gazdaság talpra állításához olyan rendkívül jogosítványokra van szüksége, melyeket vélhetően még ebben a hónapban megszerzi magának. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha leestél a lóról, ne kapaszkodj tovább a kantárba, mert ripityára töröd magad, ahogy a földön pattogsz.”

Alaposan átírta a hazai kormányzati kommunikáció elképzeléseit a koronavírus elleni küzdelem. Mivel a fél ország a digitális térbe kényszerült, a politikusoknak is ezen a terepen kell bizonyítaniuk. A Fidesz vezérhangyái egyelőre nehezen birkóznak meg a feladattal, hiszen a járvány hírei mellett eltörpülnek a durván migránsozó, szoftosan cigányozó és közepesen liberálisozó propaganda jelmondatai. Orbán Viktor ugyan rátelepedett a facebookra, de az üzenetei messze nem jönnek át olyan élesen, mint a nagy közszereplései alkalmával.

Fotó: 168ora.hu

Mintha idegen terepen mozognának a kormányzati kommunikáció kommandósai, hiszen a napi politika hírei teljesen a margóra szorultak az utóbbi két hétben, így bármi is legyen az üzenete a Fidesznek a migrációról, a börtönlakókról, vagy a kártérítési pert nyert romákról, az most elég kevés embert érdekel. A nagy közös baj persze még nem hozta közelebb egymáshoz a politikai szekértáborokat, de az biztos, hogy nemzeti konzultáció ide, Törökországból megindult migránskaraván oda, most sokkal inkább a magyar egészségügy állapota izgatja a népeket.

Mivel a miniszterelnök jelenleg csak az operatív törzs egyik közkatonája, kissé beleszürkült a kialakult helyzetbe. Egyre világosabb ugyanakkor, hogy amikor döntéseket kellett hoznia, nem állt a helyzet magaslatán, így például az iskolabezárásokkal kapcsolatban egy napon belül kénytelen volt revidiálni a nézeteit. Amikor végül este negyed 10-kor a facebookon keresztül feltűrt ingujjban bejelentette, hogy hétfőtől távoktatás lép életbe, úgy nézett ki, mint egy fáradt bányász, aki a műszak végén leült egy sötét kocsmasarokba meginni egy fröccsöt.

Mintha Orbán érezné a helyzet fonákságát, ezért inkább kissé a háttérbe húzódik, ami elég idegen a mentalitásától, de valószínűleg tudja, hogy amíg nem tud jó hírekkel szolgálni, csak erodálná a népszerűségét a túl sok szereplés.

Még az sem teljesen világos, hogy mennyire sikerült előznie a kormánynak a bajokat. A fokozatosan életbe lépő korlátozó intézkedések ugyanis nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy elkerüljük a tömeges megbetegedéseket. Arról nem is szólva, hogy a Fidesz fő kommunikátorai olykor nehezen lépnek ki korábbi szerepükből, és olyanoknak szólnak be, akiknek éppen hálálkodniuk kéne, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a válságos időkben. Eklatáns példa erre Kovács Zoltán, aki csípőből beleköt mindenkibe, aki nem a Fidesz vezérvonalát követi, így a Magyar Orvosi Kamara ajánlásait politikai akciónak minősítette.

Épp egy kommunikációval úgymond profi módon foglalkozó embernek nem kéne úgy viselkednie ilyen helyzetben, mint egy elefántnak a porcelánboltban. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy a kormánypárti politikusok csak feketében és fehérben képesek gondolkodni, ami egy mostanihoz hasonló veszélyhelyzetben rendkívül káros következményekkel járhat. Mintha Orbán érezné a helyzet fonákságát, ezért inkább kissé a háttérbe húzódik, ami elég idegen a mentalitásától, de valószínűleg tudja, hogy amíg nem tud jó hírekkel szolgálni, csak erodálná a népszerűségét a túl sok szereplés.

Update: Addig is van elég baja azzal a fránya digitális technológiával, hiszen egyszer akart igazán népszerű bejelentést tenni, máris beütött a mennykű. Orbán ugyanis Néma Leventét játszott szerda délutáni bejelentésekor, amikor a hiteltörlesztések felfüggesztésével akarta megörvendeztetni nemzetét. Érdemes ezt a kis magánszámot többször megnézni, és előre borítékolható, hogy rengeteg mém születik majd az esetből.  

      Fotó: a napi izé-blog

Így tehát egy teljesen szokatlan helyzetben találtuk magunkat március közepére, hiszen a közbeszédet nem azok uralják, akiknek mindehhez elegendő hatalmuk pénzük, és befolyásuk van. A magyar társadalom döntő többsége teljesen immunis most mindenfajta jól megkomponált politikai propagandával szemben, mert saját maga és a szerettei biztonságának megteremtésével van elfoglalva. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha tűz van a faluban, inkább hazalovagolnak a harcosok, mint a csatába.”

Totális a káosz a kormányzati kommunikációban, aminek legfőbb oka az, hogy mindenki ahhoz az emberhez próbál igazodni, aki reggel mást mond, mint este. Igen, Orbán Viktor totálisan összezavarja a sajátjait, így például a fáziskésésben lévő TV2 akaratlanul is beletörölte a lábát a miniszterelnökbe. Ugyanakkor egy váratlan helyről érkező kritika megóvta pártunk és kormányunk vezetőjét attól, hogy totális idiótát csináljon magából.

Fotó: mfor.hu

Igazán éles helyzetekben mutatkoznak meg a jó vezetői erények. Orbán Viktor számára azonban elúszni látszik a lehetőség, hogy az ország polgárai előtt megfontolt és bölcs miniszterelnök képét mutassa a mostani válságos pillanatokban. Az egyetemek működésének felfüggesztése után (amit távoktatásként próbáltak eladni a kommunikációban) ugyanis egyre többen kezdték követelni a közép- és általános iskolák bezárását is, ami valljuk meg, elég logikus lépés lett volna már napokkal korábban is.

Orbánnak tehát választania kellett: Vagy tovább gyengíti a gazdaság esélyeit a járvány hatásai miatt, vagy erős kockázati tényezőként továbbra is úgy tesz, mintha az iskolák dolgozói és tanulói nem lennének kitéve a fertőzésveszélynek. A kormányfő jól tudja, hogy egy megreccsenő gazdaság komoly veszélyt jelent a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, hiszen az állami szektorban komoly zavarok jöhetnek, ugyanakkor a magánszektorban milliárdokat kereső oligarchái is rosszul járhatnak egy nagy visszaeséssel.

A pragmatizmusáról híres Orbán a nagy külső- és belső nyomás ellenére úgy döntött, inkább a gazdaságot próbálja óvni, mint csökkenteni az egészségügyi kockázatokat a lakosság körében. Ha ugyanis bezáratja az iskolákat, a dolgozók jelentős hányada kénytelen lesz otthon maradni a gyermekei miatt. Ez a tovább gyűrűző hatás már nem csupán a beszállítói hálózatok akadozása miatt szolgáltatja ki a gazdaságot a járványnak, hanem egyszerűen nem lesznek elegendően azok, akik fenn tudják tartani a termelést a hazai üzemekben, gyárakban, vállalkozásokban.

A lakájmédia persze azóta javította hibáját, hiszen a Tények facebook oldaláról már törölték az anyagot.

Ez a szempont persze kevésbé érdekli azokat, akik féltik saját életüket, és aggódnak a szeretteikért. Ezt a tényezőt vette félvállról még péntek reggel Orbán, amikor még harcosan kiállt az iskolák további működése mellett. „Az iskolák bezárása nem indokolt (...) Be kell látni, nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat, ha bezárjuk őket, az a tanév végét fogja jelenteni.” - mondta magabiztosan reggel, hogy aztán saját frakciója nyomására este a facebookon mindezt megcáfolva bejelentse az oktatási intézmények határozatlan időre történő bezárását.

Így nem csoda, ha a kormányzati propagandagépezet fontos fogaskerekének számító TV2 Tények című hírműsora nem bírta követni a kormányfő irányvonalát. Amikor ugyanis elkészítették az iskolabezárások ötlete ellen agitáló anyagukat, akkor még ellenzéki kukacoskodásnak számított az oktatási intézményekre vonatkozó korlátozás, de időközben Orbán pávatánca túllépett ezen az állapoton, így a tudósítás a következő állítással szúrta hátba saját miniszterelnökét: „Súlyos károkat okozna az ellenzék ötlete, ha bezárnák az iskolákat. Ezt mondják a szakértők. Ha a diákoknak rendkívüli szünetet írnának elő, akkor sok szülőnek szabadságra kellene mennie, ami gyárak, üzemek leállásához vezetne.”

Fotó: pénzcentrum.hu

Mint látjuk a Fidesz tenyeréből lakmározó kereskedelmi tévé is lemaradt a tényekről, melyek sajnos úgy hajladoznak a miniszterelnöknek köszönhetően, mint a kókuszpálmák a trópusi viharokban. A lakájmédia persze azóta javította hibáját, hiszen a Tények facebook oldaláról már törölték az anyagot. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Ha gyorsabban futsz, mint a lovad, ne csodálkozz azon, hogy ő ugrik fel a hátadra, és nem te az övére.”

Harc a globális felmelegedés és a világméretű járványok ellen. Két olyan küzdelem, melyek csak a világ kormányainak összefogásával, az emberek felelősségtudatának és szociális érzékenységének erősödésével kezelhető. Ezektől azonban úgy félnek az autokrata vezetők, mint ördög a tömjénfüsttől, ezért – amíg tehetik – megpróbálják bagatellizálni ezen kihívások jelentőségét. Napjaink fejleményei azonban arra utalnak, hogy az idő nem a diktatúráknak dolgozik, demagógiával ugyanis nem lehet legyőzni az emberiség nagy, közös ellenségeit.

Fotó: Azonnali

A koronavírus-járvány kezelése sokban függ az adott országok politikai berendezkedésétől, illetve erős kontúrokkal megrajzolja a társadalom demokrácia-felfogását. Kína például az egypártrendszerekre jellemző sunnyogó kommunikációjával valószínűleg sokat rontott a helyzeten, hiszen, ha időben tájékoztatta volna a világot koronavírus megjelenéséről, illetve valódi veszélyeiről, a megelőző intézkedések hatékonyabbak lettek volna.

Ugyanez elmondható Iránról is, ahol szintén zsonglőrködnek az adatokkal, és valójában fogalmunk sincs arról, tulajdonképpen milyen a helyzet a perzsa államban. Az igazán demonstratív példa azonban Észak-Korea, ahol még a vírus megjelenését is tagadják, holott valószínűleg ezrek haltak már meg a járvány miatt. A transzparens európai országokban lejátszódó folyamatok mutatják meg igazán a titkolózás, torzítás veszélyeit, hiszen a spanyol és olasz gócpontokban lejátszódó események rámutatnak arra, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet. A veszély nagyságát tehát a demokráciák adatai alapján ítélhetjük csak meg.     

A Nemzeti Együttműködés Rendszere most olyan stresszterheléssel kénytelen számolni, amihez hasonlóval eddig nem kellett szembenéznie.

Egy olyan hibrid rendszer esetében, mint a magyar, sok érdekességre derülhet fény. Mint korábban írtuk, a kormány felhasználhatja a krízishelyzetet saját népszerűsége növelésére, ám ehhez fel kell turbózni a veszély nagyságát, ami automatikusan növeli a hivatalos szervek elhárításban játszott pozitív szerepét. Egyelőre azonban nincs okunk azt feltételezni, hogy a hivatalos adatok jelentősen eltérnének a valós helyzettől, így a járvány kommunikációs hatása most leginkább a politikai csatározások háttérbe szorulásában merül ki.

A magyar kormány valószínűleg tisztában van azzal, hogy a helyzet sokkal komolyabb annál, minthogy ügyes kommunikációs trükkökkel lehessen manipulálni. Orbán Viktor legfrissebb nyilatkozatai arra utalnak, hogy minden eshetőséggel számol, vagyis a komoly járványtól a kezelhető problémáig több forgatókönyv elképzelhető. A Nemzeti Együttműködés Rendszere most olyan stresszterheléssel kénytelen számolni, amihez hasonlóval eddig nem kellett szembenéznie.

Fotó: Infostart

A mostani helyzet újdonsága, hogy jelenleg a brutális médiatúlsúly semmit sem ér a kormány számára, ha a társadalom komfortérzetét nem tudja fenntartani. Az operatív törzs ugyan irányíthatja a kommunikációt, de bizonyos szituációkban meg lesz kötve a keze. A politikai vezetésnek olyan emberek helytállásában kell bíznia, akiket eddig nem igazán kényeztetett el, így például az orvosok, az ápolók, és azok a tudósok, akik speciális ismereteiknek köszönhetően kulcsszerepet játszhatnak a járvány elleni harcban. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha nem fizeted meg jól a nyílkészítőt, ne csodálkozz, ha selejtet sóz rád a csata előtt.”  

Egyelőre nem tudjuk, milyen kommunikációs stratégiát fundáltak ki a kormányzati propagandagépezet munkatársai a koronavírussal kapcsolatban, azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a válságkezelés középpontjába természetesen magát Orbán Viktort állítják majd. A krízishelyzetek ugyanis sok szempontból felülírják az előre eltervezett kormányzati kampányokat, ugyanakkor új lehetőségeket nyújtanak a legfőbb vezető számára, hogy erős, céltudatos és sikeres államférfiként mutassák be őt a nehéz pillanatokban a kormányhoz hű médiában. Orbán és stábja is meglátta a lehetőséget a koronavírus hazai megjelenésében, habár ez a helyzet előre nem látható fordulatokat is hordoz magában.

Fotó: MTI

Emlékeznek még a 2013-as árvízre? Kevésen múlt, hogy nem lett nagy baj, de a gátak kitartottak, Orbán Viktor pedig úgy tett, mintha személyesen vezette volna a védekezést. A gumicsizmában helyszíni szemléző Orbán képe már a múlté, pedig azon a nyáron bizony nagyon úgy tűnt, hogy ő a legény a gáton. A tévedhetetlen, karizmatikus vezető karaktere akkor kezdett körvonalazódni, ami elvezetett odáig, hogy ma már szinte minden kormánypárti szavazó vakon elhisz mindent a miniszterelnöknek, legyen szó oktatásról, atomenergiáról, vagy éppen egy új vírusról, amelyik kezdi pánikba ejteni a Föld lakosságát.

Nem mindenhol bevett gyakorlat azonban, hogy a kormányfő imázsépítésre használja a krízishelyzeteket. Idézzük fel például a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét 2013 júniusából, amelyben a szerző bírálta Orbán szerepét a válságos helyzetben: „A magyar miniszterelnök túlbuzgón mozgósít az árvíz ellen. A német vagy az osztrák kormányfő elégedjen meg azzal, hogy megtekintették az elöntött területeket és ígérjenek azonnali segélyeket. Orbán Viktor viszont gyakorlatilag főnöki feladattá tette az ár elleni harcot. Gondoskodó módon már kedden veszélyhelyzetet hirdetett, szerdán részt vett egy árvízvédelmi hadműveleten, csütörtökön sajtóértekezletet tartott az árvízvédelmi hatóságnál.”

És valóban, a tévében esténként gumicsizmában vagy terepjárón láthattuk a kormányfőt, amint ellenőrző útra indult. A hatalom nyilvánvalóan el akarta kerülni az akkori március 15-i havazás kapcsán elkövetett hibákat, amelyek sokat ártottak Orbán hírnevének. Most éppen a készülő nemzeti konzultáció elől „szívja el a levegőt” a koronavírus hazai megjelenése, és a válságkezelés kidolgozása. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy minapi interjúban ki is fejtette, hogy: „Reméljük, a koronavírussal kapcsolatos kihívások nem fognak 'bekavarni'.”

Vagyis, egyrészt meg merik majd érinteni a borítékokat a polgárok, másrészt, postások között nem üti fel a fejét a járvány március 15-ig, amikor elkezdik kézbesíteni az íveket. Kovács azonban leginkább attól fél, hogy az irányított kérdésekkel operáló, drága és népbutító kampány kérdései a legkevésbé fogják érdekelni az embereket akkor, ha konzervekért és száraztésztákért rohangálnak a boltokba, netán attól félnek, hogy a külföldön dolgozó szomszéd egyszer átkopog egy kis sóért, és ők kénytelenek lesznek megtagadni a segítséget.

Fotó: Hirek Ma

Kovács számára tehát a legzavaróbb tényező a vírus hatásának kiszámíthatatlansága, vagyis annak lehetősége, hogy a precízen megkomponált kormányzati kommunikációs kampány nem éri el a célját. A főnöke pedig épp azon töri a fejét, miként vezethetné győztes csatába népét a keletről érkező járvány ellen, és miként tudnak nyerő ideológiát kerekíteni mindezek köré. Ami azonban biztos, hogy a kormány egyetlen hibáját sem fogja elismerni, és ha valami balul sül el, arról vagy az ellenzék, vagy Brüsszel, vagy egyenesen Soros György lesz a felelős. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Csak azt ismerd be, amit más követett el, amit te csináltál, maradjon a te kis titkod örökre!”

A szombati szlovákiai választások azt jelzik, hogy egy fontos szövetségest elveszített Orbán Viktor. Fura módon egy baloldali erő bukása és jobbközép párt győzelme jelentheti a magyar kormány pozícióinak gyengülését a visegrádi négyek együttműködésében. Robert Fico pártjának ugyanis rendkívül jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ami nem mondható el Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) kapcsán. Ráadásul egyik magyar párt sem jutott be a szlovák törvényhozásba.

Fotó: alfahir

Korábban már hosszasan értekeztünk a Fidesz sajátos külpolitikai koncepciójáról, melynek az a lényege, hogy csak ritkán hangoztatnak nacionalista, revizionista jelszavakat, cserébe a szomszédos államok támogatják a magyar kormányt azokon az európai fórumokon, melyeken igyekeznek szankciókkal megfékezni Orbán Viktor törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Szlovákia kiváló partner volt ebben, hiszen Robert Ficonak nem igazán hánytorgatta fel a magyar kormányfő, hogy miért nem engedi a kettős állampolgárságot az ottani kisebbségeknek, cserében sokszor együtt üzentek hadat Brüsszelnek.

Nagyon sok a hasonlóság a most vesztes Smer és a Fidesz utóbbi évtizedekben befutott pályája között. A nevében szociáldemokrata, ám valójában inkább populista baloldali szlovák tömörülés 2006 óta vezette a pártok népszerűségi listáját, ami a Fideszre is igaz körülbelül 15 éve. A Smer is egy meghatározó befolyással bíró vezetővel volt sikeres odahaza, hiszen Fico két évvel ezelőtti kényszerű lemondása után (Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása miatt) Peter Pellegrini nem tudta sikeresen menedzselni a válságba jutott pártot. Orbán számára tehát akár megerősítés is lehet a Smer példája, hiszen jó oka van feltételezni azt ezek után, hogy a Fidesz is elbukná a következő választást, ha nem ő vezetné csatába a narancsos sereget.

Ukrajnával pedig kifejezetten ellenséges a viszony, hiszen az orosz érdekek szolgálatába szegődő magyar külpolitika a lehető legtöbb területen gáncsolja szomszédja törekvéseit.

Van azonban ennél fontosabb üzenete is a szlovákiai parlamenti voksolásnak. Az eddig ellenzékben lévő pártok megerősödése mellett figyelemre méltó jelenség az is, hogy érdemben nem tudott megizmosodni a szélsőjobb, ami sokadik figyelmeztetés Orbán számára, mely szerint a jobboldali populizmus finoman szólva is egy helyben toporog az ő korábbi jóslataihoz képest. Orbán pávatáncának fontos eleme ugyanis, hogy a szeme sarkából figyeli az európai erőviszonyok mozgásait, és amennyiben úgy látná célravezetőnek, azonnal csatlakozna egy szélsőjobbos, populista pártcsaládhoz.

Az igazi gond mégis az Orbán számára, hogy kezd elfogyni a levegő körülötte a nemzetközi porondon. A szlovák változások mellett Andrej Babis pozíciója sem túl acélos mostanában Csehországban, Ausztriában a kereszténydemokraták a zöldekkel alkotnak koalíciót, Szlovénia és Horvátország tekintetében sem beszélhetünk kifejezetten baráti kapcsolatokról, Szerbia vezetése pedig hiába együttműködő Orbánnal, még nem tagja az EU-nak. Románia esetében olyan gyorsan változnak a dolgok, hogy a magyar diplomácia nem igazán tud folyamatos kapcsolatokat kiépíteni az ottani politikai vezetéssel. Ukrajnával pedig kifejezetten ellenséges a viszony, hiszen az orosz érdekek szolgálatába szegődő magyar külpolitika a lehető legtöbb területen gáncsolja szomszédja törekvéseit.

Fotó: Magyar Hang

Ha ránézünk a térképre, akkor pont az ellenkezőjét látjuk, mint amit Orbán Viktor jövendölt az utóbbi években. A populista pártok a közvetlen környezetünkben lévő országokban jó esetben is csak tartani tudják a pozícióikat, a korrupció és politikai demagógia ellen fellépő erők viszont folyamatosan erősödnek. Nem mellékesen a zöldmozgalmak is egyre befolyásosabbak, amire Orbán csak nagyon lassan és rendkívül kényszeredetten reagált az utóbbi hónapokban. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha kitartasz amellett, hogy a Föld lapos, akkor ne tarts otthon földgömböt.”

Lényegében csak a legmacerásabb területek maradtak meg Kásler Miklós vezetése alatt az emberminisztériumban, a haszonnal kecsegtető területeket lassan, de annál biztosabban lecsipkedték róla a vetélytárs tárcák. A nemzet főorvosa láthatóan nem tud megbirkózni azokkal a kihívásokkal, melyek az oktatás és egészségügy területén jelentkeznek, de egyelőre tovább görgeti azokat az ügyeket, melyekbe csak bele lehet bukni. Az új Nemzeti alaptanterv viharos fogadtatása talán arra jó lesz, hogy Orbán Viktor meg tudja indokolni a saját választói számára, miért járnak jól azzal, ha leváltja Káslert a tárca éléről.

Fotó: civilhetes

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát lassan zombi minisztériumként emlegetik, ami nem ok nélküli jelző. Olyan területek tartoznak ugyanis ide, melyeket az Orbán-kormány az utóbbi 10 évben nem vett igazán komolyan. Főként az oktatás és az egészségügy kérdéseiben folytatták azt a halogató taktikát Orbán Viktor kormányai, mely most kezdi meghozni az „eredményét”. E két területen ugyanis elmaradtak az átfogó reformok, nem készültek érdemi elemzések, nem volt sem szakmai, sem társadalmi egyeztetés a fontosabb kérdésekről. Lényegében permanens válságkezelés jellemzi a kormányt, amit csak cinikus kommunikációval és kioktató stílussal tud leplezni.

A Nemzeti alaptanterv suttyomban való kihirdetése is szerves része ennek a magatartásnak. Miután szűk körben megszületik egy szinte minden magyar családot érintő tervezet, a minisztérium a „nagy sikerre való tekintettel” úgy dönt, hogy országos roadshow-n fogja népszerűsíteni az irományt. Az Orbán-kormányok fordított demokrácia felfogásának egyik leglátványosabb megnyilvánulását láthatjuk ebben. Előbb meghozzuk a döntést, és miután kiakadnak mindazok, akiket korábban kihagytunk az egyeztetésekből, és nem mellékesen nekik kell a NAT-ból valamiféle értelmezhető tudásanyagot előállítaniuk, utólag elmegyünk hozzájuk átbeszélni a dolgokat.

Csak a mérhetetlen önuralom, szakmai alázat és részben a félelem tartja fenn azokat a nagy rendszereket, melyek alapjaiban határozzák meg az életünket.

Szinte már fel sem tűnik számunkra, hogy a Fidesz napi szinten alkalmazza azt a módszert, melynek lényege, hogy a központilag, szűk körben meghozott döntéseket utólag próbálják legitimálni azokkal, akiket ez érint. Ilyenek a nemzeti konzultációk is, melyek csak azt a célt szolgálják, hogy a kormány által már rég eldöntött dolgokra utólag rányomják a demokrácia hamis pecsétjét. Orbán előszeretettel csúfolja meg a demokrácia alapelveit ezzel a módszerrel. Már aláírásokat sem gyűjtenek az aktivistáik, melyekre hivatkozva később jogszabályokat módosíthatnak, esetleg számukra kedvező törvényeket szövegezhetnek. Most már minden utólag történik abból a megfontolásból, hogy az ellenzéki érzelműeket felbosszantsák, a saját tábort meg megnyugtassák.

Persze, ezt sokáig el lehet játszani, ha nem borogatnak kukákat az utcán, és nem másznak át tüntetők a Fidesz székházának kerítésén. A gyerekek azonban rosszabb oktatást kapnak, a pedagógusok frusztráltak lesznek, a betegek pedig még az eddigieknél is többet bosszankodnak a romló egészségügyi ellátás miatt. Csak a mérhetetlen önuralom, szakmai alázat és részben a félelem tartja fenn azokat a nagy rendszereket, melyek alapjaiban határozzák meg az életünket.

Fotó: MTI

Azt a gyereket azonban utólag már hiába kérdezzük, aki lemaradt a tanulásban, és ezért hatalmas hátránnyal indul az életben, azt a beteget se tudjuk utólag megnyugtatni, aki a hosszú várólisták miatt nem kapott időben orvosi ellátást. Komoly mulasztás ez a kormánytól, aminek következményeit mindannyian érezzük a bőrünkön. És nincs kivétel, a kormánypárti döntéshozók is elszenvedik ennek a késlekedésnek a következményeit. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Mielőtt rágyújtod a szomszédodra a sátrát, nézd meg a szélirányt, mert ha rosszul fúj, a te sátrad is a lángok martalékává válhat.”    

Őszinteség, bátorság, büszkeség. Fontos erények, melyek nem igazán jellemzik a jelenlegi magyar kormányt. Pedig ezek mentén szeretné naggyá tenni Magyarországot a Fidesz szatellit szervezete, az Alapjogokért Központ. Most bejelentett féléves kutatómunkájuk azért különleges, mert már most tudni lehet a végeredményt: Az elmúlt 10 évben minden nagyon jó volt, minden nagyon jó volt, de ennél is van feljebb.  Vagy lejjebb. Nézőpont kérdése. De nem azé a Nézőponté…

Fotó: portfolio.hu

Az Orbán-kormány egyik nagy találmánya, hogy olyan kutatóműhelyeknek álcázott kormányközeli, állami pénzből fenntartott szervezetekkel veszi körbe magát, melyek egyetlen csettintésre elkezdik ajnározni a kenyéradó gazdájukat. Ezekből az „elemző központokból” küldik a munkatársakat olyan tévéműsorokba, melyek egyetlen célja a kormány tevékenységének reklámozása, de innen érkeznek azok a statisztikák is, melyek alátámasztják a Fidesz politikai irányvonalának helyességét.

Az Alapjogokért Központ megtévesztő neve ellenére egyetlen magyar polgár alapjogaiért nem harcol, kizárólagos feladata a kormányzati propaganda hitelesítése a választók előtt. A most bejelentett kutatás is lényegében pótcselekvés, hiszen, ha a Fidesz hinne az ősi bölcsességnek - mely szerint: „A jó bornak nem kell cégér” -, akkor nem kéne az elmúlt 10 kormányzásából levonni olyan következtetéseket, melyek megalapoznák egy új kormányzati ciklus célkitűzéseit.

Ahogy Szánthó Miklós, a szervezet vezetője fogalmazott: „Az elmúlt 10 év kormányzásának eddigi tapasztalatai arra az előfeltevésre engednek következtetni, hogy a jövőbe mutató cél a nemzeti büszkeség, önbecsülés visszaszerzése, Magyarország újbóli naggyá tétele”. Kicsit zavaros megfogalmazás, de érteni véljük az üzenetet: Semmi nem fog változni az Orbán-kormány politikájában, legfeljebb egy kicsit feljebb tekerik a nacionalista retorikát.

Azért érezhető némi hangsúlyváltás a Fidesz stratégiájában, főként az utóbbi hónapokban. Mivel Orbán Viktornak eddig szüksége volt az uniós érdekérvényesítésben a szomszédos országok támogatására, a magyar jobboldali kormányokra oly jellemző soviniszta, revizionista üzeneteket csak nagyon ritkán használta népszerűsége növelésére. Nem lehetett veszekedni sem a szlovákokkal, sem a románokkal, sem a szerbekkel, mert a támogatásuk, jóindulatuk fontos volt Orbán számára. Egyedül az oroszok által folyamatosan támadott ukránok ellenében ütött meg olykor kemény hangot a magyar kormány.

Ha nem is értelmezzük Magyarország naggyá tételét úgy, hogy ez területi nagyobbodást (is) jelent, akkor is elég fenyegetően hangozhat a szomszédos államok számára egy ilyen deklarált kormányzati törekvés. A V4-ek, az uniós tag Románia, valamint az EU-ba készülő Szerbia támogatására és jóindulatára azonban továbbra is szüksége van Orbán Viktornak, hiszen egymaga meglehetősen kicsi érdekérvényesítő képességgel rendelkezik az Európai Unió döntéshozó szerveinél.

Az Alapjogokért Központ kutatása, illetve az általa felvázolt irányvonal tehát továbbra is meglehetősen zavaros, mert az úgynevezett nemzeti öntudatra ébresztés általában mások ellenében zajlik, és élénken szoktak reagálni az ilyen törekvésekre az érintett államok. Az ellentmondást a következő „frappáns" mondattal oldja fel a szervezet a közösségi médiában megosztott iránymutatása szerint: „Egy kis ország küzd szövetségeseivel az egész világ ellen”. Azonban e szövetségesek tábora egyre népesebb, „Európa-szerte tapasztalható egy nemzeti-konzervatív ébredés.”

Fotó: Alapjogokért Központ

Olyan mondatok ezek, mintha visszamentünk volna a 19. század elejére, amikor a reformkor politikusai ilyen és hasonló hangzatos szólamokkal próbálták megszólítani az embereket. Azonban egyre jellemzőbb az Orbán-kormány ideológusaira és propagandistáira, hogy a múltba révedésben találják meg a legtöbb muníciót. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „A múlt felidézése hálás feladat, mert bármikor át lehet írni, ami sajnos nem mondható el a jelen történéseiről.”