Szegedi Kattintós

Hét zavarba ejtő tény, melyekre a menekültügy döbbentett rá bennünket

Hét zavarba ejtő tény, melyekre a menekültügy döbbentett rá bennünket

Minden rosszban van valami jó. Ez az őrületes közhely jut eszünkbe mindarról, ami az utóbbi hónapokban Magyarországon történik. Mióta ugyanis a kormány hathatós támogatásával a közbeszéd vezérfonala a menekültügy lett, olyan dolgok derültek ki a keményen dolgozó magyar emberekről, melyek korábban csak halványan derengtek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének horizontján. Most azonban - ahogy mondani szokás Kiskunlacházán – elvált a kaki a májtól, úgyhogy lássuk, milyen tényekre döbbentünk rá mióta beindult ez az őrület.

elniveresen_hu.jpg

Fotó: elniveresen.hu

1. A magyar embereket soha nem érdekelte különösebben a külpolitika, de a tájékozatlanságnak, közönynek és összeesküvés-elméleteknek az katyvasza, amely kirajzolódik a spontán megnyilatkozásokból, elborzasztó. Mivel a többség nincs tisztában a szíriai polgárháború kegyetlenségével, az Iszlám Állam brutalitásával, az iraki állapotok tarthatatlanságával, nem csoda, ha a menekülteket egyszerűen sivatagi cigányoknak, jobb esetben nyerészkedő gazdasági menekülteknek tartják, akik el akarják csaklizni az álláskeresési támogatásunkat, és persze szemet vetnek a tüzes magyar menyecskékre. Az ok-okozati összefüggések kutatásának igénye sincs meg sok honfitársunkban, így nehéz elmagyarázni nekik, hogy a menekült azért menekült, mert valahonnan, valaki elől menekül.

2. Az empátia teljes hiánya vezetett oda is, hogy a legtöbben meg sem próbálnak különbséget tenni menekült és menekült között. A menekültügyi eljárások lényege pont az, hogy egyedileg állapítsák meg a hatóságok az ide érkezők státuszát. Egy Koszovóból érkező albán például egészen más megítélés alá esik, mint egy Iszlám Állam elől menekülő iraki jazidi. Az előbbiek ugyanis egy független országból jöttek, melyet Magyarország az elsők között ismert el, ahol nincs polgárháború, nem üldözik a politikai ellenzéket, a gazdasági nehézségek ellenére ezért az albánoknak semmi esélyük nincs menekültstátuszt szerezni nálunk. A jazidik teljesen más tészta, hiszen őket kegyetlenül üldözik dzsihadisták, ha nem térnek át a szunnita iszlám hitére, akkor a legrosszabbra számíthatnak. Sokak családját kiirtották, értékeiket, ingatlanjaikat elvesztették, szó szerint földönfutóvá váltak. Teljesen más a kilátástalanságból menekülő bangladesi, a terrorista csoportok megfélemlítései elől menekülő szomáliai, és a szíriai vérontás elől menekülő keresztény helyzete, mégis mindannyian jogosultak arra, hogy tisztességes módon vizsgálják meg az ügyüket.

helsinki_bevandorlo_tabla_01-1024x723.jpg

Fotó: helsinki.hu

3. És ha már a keresztényeknél tartunk, említsünk meg egy nagyon szembetűnő jelenséget. Megdöbbentő a magyarországi történelmi egyházak passzivitása ebben a helyzetben. Néhány kisebb, a kormány által az egyházi státusától megfosztott vallási közösségen kívül egyetlen felekezeti vezető sem tette szóvá a menekültek elleni hisztériakeltés romboló társadalmi hatásait. A karitatív szerepüket oly előszeretettel hangsúlyozó magyar keresztény egyházak még szavakban is csak ímmel-ámmal emeltek szót az ellen a gyomorforgató plakátkampány ellen, amely minden keresztény szellemiségű ember ízlésével szembement. Arról nem is beszélve, hogy a segítség kézzelfogható részéből szinte egyáltalán nem vette ki a részét eddig egyetlen nagy egyházunk sem, így önkéntes civil csoportok vették át azt a szerepet, melyet a magyar karitatív szervezetek külföldi krízisek esetében (nagyon helyesen) ellátnak. Ebből csak arra tudunk következtetni, hogy az egyházak és a különböző karitatív szervezetek annyira félnek a kormánytól, illetve annyira le vannak kötelezve neki, hogy nem merik azt a minimális társadalmi szerepvállalást sem a beteljesíteni, amit önmaguktól is elvárnának. Kérdés, hogy milyen krízisnek, netán humanitárius katasztrófának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ezek a szervezetek végre mozgósítsák intézményeiket, és meglévő infrastruktúrájukat?

4. Meglepően könnyedén tett egyenlőségjelet az emberek tudatában a kormány a hazánkba illegálisan belépők, és azok között, akik itt szeretnének letelepedni. A több tízezer hazánkba érkező migránsról elég sikeresen hiteti el a kormány, hogy veszélyt jelentenek a munkánkra, a közbiztonságra, sőt az egészségünkre is. Az a tény teljesen elsikkadt ebben a kommunikációs cséphadarásban, hogy alig több mint 4 ezer menekült kapott letelepedési engedélyt hazánkban egy év alatt, ami azt bizonyítja, hogy kevesen kérik ezt a státuszt, és ennél is kevesebben kapják meg. A helyzet most az, hogy a magyarok többsége vagy elhiszi azt a dajkamesét, hogy százezrekről kell gondoskodnunk, vagy ha ezt nem is veszik be, de azok az 1-2 napot hazánkban töltő migránsok léte is böki a csőrüket, akik a szó szoros értelemben is átutazók nálunk. Azt viszont kevesen teszik szóvá, hogy több mint 2500 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt az utóbbi években meglehetősen zavaros hátterű, javarészt külföldön bejegyzett cégeken keresztül, így milliókért gyakorlatilag bárki tartózkodási engedélyhez juthat Magyarországon. Fogalmunk sincs, hogy kik ezek az emberek, lehetnek akár ukrán cigarettacsempészek, iraki emberkereskedők, bolíviai drogbárók, de ha letették a lóvét, nem számítanak holmi nemzetbiztonsági kockázatok. Az egy szál nejlonzacskóval érkező szerencsétlent viszont úgy állítják be a közszolgálati médiában, mintha elsődleges céljuk az lenne, hogy megerőszakolják a magyar nőket, felrobbantsák az összes turulszobrot, de legalábbis lefertőzzék az iskolásokat, még mielőtt megkezdődik a tanév.  

hvg.jpg

    Fotó: hvg.hu  

5. Rávilágított a mostani helyzet arra a kommunikációs törvényszerűségre is, hogy ha valaki túlpörgeti a kampányát valami vagy valakik ellen, akkor ez vissza is üthet. Érezhető volt a kormány részéről a zavar, amikor megvertek egy szegedi lányt, mert félvér, egyébként magyar állampolgár barátja védelmére sietett. A másik ilyen jel, ami a legfrissebb botrány a menekültügy kapcsán kirajzolódott, hogy a baranyai Martonfára és a zalai Sormásra tervezett menekülttáborokat a helyi lakosok egyöntetűen elutasítják. Két olyan településről van szó, amelyek igen messze vannak a menekültek jelenlegi útvonalától, a hisztériakeltés azonban olyan sikeres volt, hogy nincs ma Magyarországon olyan település, ahol többségben lennének egy ilyen létesítmény megépítésének támogatói. Azon pedig érdemes elgondolkodni, hogy miért a horvát határ közelébe tervezik ezeket a táborokat. Tán csak nem azért, mert számolnak azzal, hogy a most épülő kerítés miatt erre a szakaszra terelődik a menekültek vonulása?

Ha a prérin kell kóborolnod, szinte mindegy, hogy a sápadt arcúak golyója, a farkasok, vagy éhség végez veled, de az nem mindegy, hogy méltósággal érkezel-e mag az örök vadászmezőkre, vagy gyáván, meghunyászkodva.”

6. Van azonban az Orbán-kormány számára is egy másik rossz hírünk is. Hiába ment szembe mindenféle humanista eszménynek, hiába próbálta jobbról előzni a Jobbikot, hiába ölt bele milliárdokat a menekültek ellen folytatott kampányba és a szerb-magyar határon épülő kerítésbe, nem tudott visszacsábítani szavazókat más pártoktól. Úgy tűnik, azok sem fognak beállni a Fidesz mögé, akik egyébként helyeslik a határozott fellépést, egyetértenek azzal, hogy inkább fogyjunk el teljesen, de ne települjenek be ide olyan emberek, akiknek bőre kicsit is sötétebb a miénknél. A kormány keményen alájátszott a magyar lakosságban nem is olyan látensen meglévő idegengyűlöletnek, mégsem tudja feledtetni az elmúlt egy év botrányait, azt az arroganciát, ahogy kezelte az ellenzékét, a civileket, illetve az útjába kerülő magyar polgárokat. Tegyük azonban hozzá gyorsan mindehhez, hogy sokan maradtak fideszes szavazók azok közül is, akik keresztény meggyőződésük miatt émelyegve tekintenek fel a kormány menekülteket csicskáztató plakátjaira, netán nem értenek egyet a pengés kerítés megépítésével. Nekik nincs pártjuk, és mégis van, ugyanis ma Magyarországon a kereszténydemokrácia politikai értelemben kiüresedett.

atlatszo.png

Fotó: atlatszo.hu

7. És következzék a talán legmegdöbbentőbb tény, amit eddig is sejtettünk, de ilyen egyértelműen nem tapasztaltunk eddig. Ha egy külföldi most ismerkedne Magyarországgal, azt mondaná, micsoda nyitott, befogadó ország ez, hiszen közel húsz bejegyzett, országos önkormányzattal rendelkező kisebbség él itt békében a többségi nemzettel, a televíziók sztárjai külföldi származású műsorvezetők, a tehetségkutató versenyeket pedig rendre roma származásúak nyerik meg. Igen ám, de ők a látható kisebbség, akik azért elfogadhatók a többségi társadalom számára, mert tulajdonképpen egzotikumnak számítanak, ilyen értelemben nem érzi veszélyben az egzisztenciáját az, aki egy vietnámi énekes lányt hallgat magyarul énekelni, török étterembe jár, vagy a piacon alkudozik a kínai árussal. A láthatatlan kisebbséget azonban nem, hogy nem fogadja el, de retteg tőlük a többség. Ha készítenének egy felmérést arról, hogy az ország melyik területén toleránsak leginkább a menekültekkel, Csongrád megye valószínűleg az élmezőnyben végezne, holott itt vonul át a menekültek legalább 90 százaléka, és olyan területeken lenne a legnagyobb az elutasítás, ahol szinte még nem is láttak élőben menekültet. Ez nem azért van így, mert Szeged egy balos, netán libsi város lenne, hanem, mert a menekültek emberi lények, akiket nem a tévéből ismernek az itt élők. Ha látja valaki az elesettséget, a reményvesztettséget és az éhséget mások szemében, akkor hiába minden kormányzati propaganda, nem az elutasítás lesz az első gondolata. Még a jobbikosoknak és fideszseknek sem. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a prérin kell kóborolnod, szinte mindegy, hogy a sápadt arcúak golyója, a farkasok, vagy éhség végez veled, de az nem mindegy, hogy méltósággal érkezel-e mag az örök vadászmezőkre, vagy gyáván, meghunyászkodva.”

Hét zavarba ejtő tény, melyekre a menekültügy döbbentett rá bennünket Tovább
Négy indok arra, miért ne építsünk lóhalálában kerítést

Négy indok arra, miért ne építsünk lóhalálában kerítést

A jó gazdák tudják, hogy a földeken nem szabad elsietni semmit. Ha nem jól boronálsz, ha nem körültekintően veted el a búzát, ha nem figyelmesen aratsz, mind veszteségeket okoz. A pusztában épített kerítéssel is hasonló a helyzet. Ha csak az a fontos, hogy minél előbb túl legyél rajta, több bajt csinálsz, mint hasznot. A Szegedi Kattintós összefoglalja, milyen veszélyekkel fenyeget, ha úgy esünk neki egy ilyen projektnek, mint tót az anyjának.

hir24.jpg

Fotó: hir24.hu

1. Az a legnagyobb gond azzal, hogy a novemberi átadási határidőt augusztus végére módosította Orbán Viktor, hogy felgyorsította a migránsok mozgását, így a jelenlegi, Csongrád megyén keresztül haladó útvonalat gyakorlatilag turbó üzemmódba állították az embercsempészek. Gyanítjuk, hogy az alantas, hátsó szándékoktól sem mentes kormányzati kommunikációs agytröszt szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hiszen ha augusztusban sikerül „produkálniuk” a napi ezres menekültlétszámot, akkor nagy lesz a kontraszt a kerítés üzembe állítása után, hiszen a kezdeti időszakban itt gyakorlatilag megszűnnek a határsértések. Ez persze jó a kormánynak, jó a Fidesznek, jó az embecsempészeknek is, de nagyon nem jó a határ mentén élőknek, a határt őrző szerveknek, na és persze nem jó a menekülteknek sem. Azokkal a gazdákkal sem egyezkedtek sokáig, akiknek a területén épül a kerítés, és akiknek lényegében kisajátította a földjeik egy részét az állam. Ha majd elül ez a hisztéria, és már nem nemzetellenes cselekedet lesz kártérítést kérni a kieső haszon miatt, akkor majd perek tucatjai indulhatnak meg az állam ellen. Egyelőre azonban inkább kivár mindenki, hiszen állambácsi rohamléptekben három méter magas kerítést akar, a gazdák meg morgolódnak a bajszuk alatt, de az ügyet le kell egyszer rendezni a két fél között. De, mint tudjuk, egyetlen szempont van kormányzati részről: a népszerűségvesztés megállítása, ami ilyen rapid döntések meghozatalával kivitelezhető.

2. Hamar munka sose jó! Főleg, ha megsérted a hazai és nemzetközi jogszabályokat. Civilek, jogászok, ellenzékiek napok óta sorolják, mennyi jogsértés történt, mióta elkezdték építeni a szerb-magyar határon a kerítést. Persze a jogszabályok nem záróvonalak, a kormány így bármikor áthajt rajtuk, ha az érdekei így diktálják. Nem akarjuk felsorolni az összes intézkedést, amelyek jogilag aggályosak, de azért arra felhívnánk a figyelmet arra, hogy milliárdokat beleölni egy építkezésbe, mely nem rendelkezik sem kiviteli tervekkel, sem hatósági engedélyekkel, sem a hozzá szükséges eszközökkel és építési anyagokkal, nagy felelőtlenség. A hatástanulmányok hiányára már nem is pazaroljuk a betűket, hiszen tudjuk, ez az Orbán-kormány számára ez úri passzió, felesleges luxus. Azért arra érdemes lenne egy kis energiát fordítani, hogy felmérjük a környezet, azon belül is főleg a vadállomány számára milyen súlyos következményekkel jár, ha ilyen hirtelen átvágják a vonulási útvonalaikat. A pengés kerítésnek köszönhetően mészárszékké alakulnak azok a vadak által használt csapások, melyeket pengék fognak kettévágni. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, amikor az éjszaka sötétjében egy vaddisznócsorda belerongyol egy ilyen kerítésbe. Idáig hallatszik a visításuk!

index.jpg

Fotó: index.hu

3. Miután a főnök Tusnádfürdőn kiadta a jelszót, hogy két hónappal előre kell hozni a kerítés átadását, elkezdhetett főni Hende Csaba kopasz feje, hogy honnan kerít elő annyi eszközt és embert, hogy ez megvalósítható legyen. A kormányzati Jolly Jokernek számító Pintér Sándor sietett a segítségére, hiszen ő minden gond nélkül kivezényel akár több ezer közmunkást is bármilyen építkezésre. Úgy érezzük magunkat, mintha jönne az ár, és minden hadra fogható férfinak, nőnek, gyereknek ott kéne töltenie a zsákot a gátakon. Mindez most persze nem igaz, a hisztériakeltésben jeleskedő kormányzati propagandának köszönhetően szinte senki sem teszi szóvá, hogy a közmunkaprogramot lényegében honvédelmi célokra használják. A civilek kivezénylése ilyen terepre megerősíti azt a háborús retorikát, melyet az utóbbi hetekben használt a kormányhoz közeli közmédia. Élünk a gyanúperrel, hogy az építkezés felpörgetésével is ennek a retorikának kívántak alájátszani, és ezért küldtek ki Csongrád megyei vállalkozóknak olyan leveleket, melyben arra hívják fel a figyelmüket, hogy ha a haza hívja őket, akkor a teherautójukkal indulniuk kell a határra. Lényegében mozgósít a kormány, ami mindig a hisztériakeltés egyik utolsó stádiuma. A tisztánlátás érdekében jegyezzük meg, ha fuvarozók és közmunkások helyett rendvédelmi dolgozókat, esetleg katonákat rendeltek volna a határra, hogy a megerősített határőrizettel szolgálják a hazát, talán a pengés kerítés építését is elkerültük volna. A cél persze nem ez volt…

4. Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a kerítés humanitárius katasztrófával fenyeget, hiszen a magyar területen épülő kerítés nem az országhatárt védi, hanem az attól tizenöt méterre lévő belső területeket. Az úgynevezett áteresztő kapuk építése annak a beismerése, hogy a magyar hatóságok is számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a magyar területen összegyűlt, ám a kerítésen átjutni nem képes menekülttömeg komoly problémát fog okozni, így időnként meg kell nyitni ezeket a kapukat. A szerb hatóságok jelezték, hogy számukra is komoly problémát fog okozni, ha a jelenleginél is több menekültről kell gondoskodniuk a saját oldalukon, ráadásul új útvonalak kialakításába kezdenek az embercsempészek, így mind Szerbiában, mind Magyarországon újabb területeket vonnak be a migránsok átjuttatásába. Ez azt eredményezheti, hogy Horvátország és Románia is a fősodorba kerülhet, így a probléma már nem pusztán magyar-szerb együttműködést igényel majd, de be kell vonni a két említett szomszédot is. Szerbia egyébként előnyt is kovácsolhat a helyzetből, hiszen jelezheti az Európai Unió felé, hogy a kerítés megépítése következtében olyan hihetetlen embertömeg gyűlt össze az északi határainál, hogy a közösség segítsége nélkül ezt képtelen megoldani. Ez a pénzügyi támogatáson kívül jó alkupozíciót is jelenthet az unióba törekvő szerbeknek, míg a magyarok sem mentesülnek a menekültek áradatától, hiszen a horvát és román határon továbbra is érkezni fognak az országba illegális határsértők. A kerítések újkori történelme azzal a tanulsággal jár, hogy amíg az egyik oldalán egy ideig fellélegeznek, addig a másik oldalán egyre nagyobb lesz a feszültség, így csak ideig-óráig tart a kerítés visszatartó hatása. Példa erre a szír-török határon lévő szögesdrótkerítés, melyet többször áttörtek a menekültek, mert a helyzetük tarthatatlanná vált a szír oldalon. Az Orbán-kormány egyre jobban belemászik a menekültügybe, és látványosan kerüli a kormányzás valódi kihívásait, pedig amint elül a hisztéria, ismét olyan kérdésekre kell választ adnia, melyek a keményen dolgozó embereket közvetlenül érinti. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Hiába csodálod a varázsló táncát, előbb utóbb ő is elfárad, aztán meg csak a tüzes vizedet iszogatod szomorúan a tábortűz mellett.”      

Frédi és Béni

Négy indok arra, miért ne építsünk lóhalálában kerítést Tovább
Tizenhárom dakota közmondás, melyekről megfeledkezett Orbán Viktor

Tizenhárom dakota közmondás, melyekről megfeledkezett Orbán Viktor

Eszünk ágában sincs Habony Árpád babérjaira törni, de szívesen adunk ingyen tanácsot a miniszterelnöknek, ha az mindazok érdekét szolgálja, akik ebben az országban képzeli a jövőjüket. Nem kell messzire mennünk, hiszen csak felütjük a Nagy Dakota Könyvet, és máris kiszúrjuk azokat az örök igazságokat, melyekről megfeledkezett Orbán Viktor az utóbbi hetek fülkeforradalmi hevületében. Álljon itt néhány bölcsesség, melyek jól jöhetnek tanácsadóknak és politikusoknak egyaránt, bár még nincs itt az indián nyár.

dakota_1.jpg

Fotó: szeremle.mindennapja.hu

1.Ha nemzeti konzultációt rendezel arról, hogy a néped szereti-e az apacsokat, és csak a lakosság ötöde küldi vissza a kérdőíveket, az nem azt jelenti, hogy a dakoták utálják az apacsokat, de nem is azt, hogy szeretik, hanem, hogy elegük van a konzultációkból.

2. Ha pufajkás turul repül el fölötted, küldd el a közelből Semjén Zsoltot és Lázár Jánost, mert csípőből tüzelnek mindenre, ami a levegőben van.

3. Ha nem engeded, hogy vasárnap cobolyprémet és tüzes vizet cseréljenek a törzsed tagjai a sápadt arcúakkal, ne csodálkozz azon, hogy kevésbé lelkesen járják a pávatáncot a tábortűznél.

4. Ha nyomolvasóid eltévednek, akkor nem a mosónőkön és sátorépítőkön kell bosszút állnod.

5. Attól, hogy csökkented a disznóhús ÁFÁ-ját, még nem szoknak le a bölényhúsról a harcosaid, a szegényeid viszont továbbra is gyökereken élnek.

6. Ha keményen üldözöd a környezetvédő dakotákat, a sápadt arcúak gyorsabban elveszik a földjeidet.

7. Ha a dakota tévé elhallgatja a szomorú tényeket, attól még a keselyűk éhesek lesznek, a bölények fogynak, a cobolyprém világpiaci ára pedig csökkenni fog.

dakota1_1.jpg

                                Fotó: thedartmouth.com

8. A mohó dakota politikust hamarabb utolérik, mint a dohány-nagykereskedő Sánta Jánost.

9. Ha békepipát nyújtasz egy sziú harcosnak, jobb, ha előbb dohányt is teszel bele, különben könnyen megskalpol.

10. Ha nagyon sietsz a kerítésépítéssel, akkor mindenki azt hiszi majd, hogy értékes dolgokat rejtegetsz otthon, így biztos kirabolnak.         

11. Az oligarcha dakota mindenki lovát akarja, de neki is csak egy feneke van, így a lovak közé esik.

12. A dakota fülkeforradalom felfalja gyermekeit, és persze mások készleteit.

13. Ha dakota földre lépsz, ne hozz magaddal dinamitot, mert rád fogják, hogy te raboltad ki a postakocsit.

Tizenhárom dakota közmondás, melyekről megfeledkezett Orbán Viktor Tovább
Hat vicces párt a magyar múltból, melyek nem váltották meg a világot

Hat vicces párt a magyar múltból, melyek nem váltották meg a világot

Lehet-e Magyarországon humorosan politizálni? Egyelőre sajnos nem, pedig – ahogy mondani szokták – igény az volna rá. Példa rá a magyar politikai élet egyik üdítő színfoltja a Szegedről induló Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Programjuk egyszerű, érthető, plakátjaik pedig szellemesek. Az alapító főiskolások, egyetemisták egykor örök életet, ingyen sört és adócsökkentést ígértek arra az esetre, ha szavuk lesz a törvényalkotásban, ma pedig adományokból szerzett pénzen alázzák a kormány milliárdos költségvetésű propagandagépezetét. Bármilyen hihetetlen, a „komolytalan” politikai csoportosulásoknak igen komoly történelmük van hazánkban.rorpart.png

Fotó: sorpart.hu

A 2002-es országgyűlési választások kampányában hirdette meg az egyik hazai internetes portál az I. Magyarországi Virtuális Pszeudo Parlamenti Választást. Az e tárgyban indított fórum eredményeként jött létre többek között a Magyar Zsírpárt, amely igencsak megmozgatta az oldalt látogató honpolgárok fantáziáját. Az egyik hozzászóló szerint például az általános iskolai kötelező olvasmányok mostantól a Zsírkereső Kisködmön, A Zsír utcai fiúk, a Zsír jó mindhalálig, valamint A zsírszivű ember fiai lesznek. Egy Címerdisznó néven hozzászóló fórumozó pedig a következő javaslattal állt elő: „Címerállatként a Szalonna nevű mangalica sertést javasolnám, amit egyből fel is áldozhatnánk a Párt oltárán. Pl. Verőcén.” Egy másik hozzászólás a „Merjünk nagyot zabálni.” szlogenjavaslattal kívánt üzenni az akkori kormánypártnak (Fidesz), no és saját szavazótáborának. Napestig idézetnénk a szellemes hozzászólásokat, ám nem csak a Magyar Zsírpárt támogatói voltak nagyon elemükben, amikor ironikus fazont akartak szabni „politikai csoportosulásuknak”, hanem számos egyéb példát is találunk az ilyesfajta kezdeményezésekre.

 Egy igazi „hungarikum” például a Magyar Birka Párt. Az alapítók céljai szintén egyértelműek és kézzelfoghatóak voltak: Az egy nyájba tartozás élményében való feloldódás, valamint a rohanó világ tempójának lassítása a Magyar Gulyás Párttal és a Pató Pál Párttal összefogásban (Hedonista Unió), és a "két kolomp, három pántlika, négy láb" cél mielőbbi elérése. A párt „főkolomposai” egyetlen mondatban összegzik a munkához való viszonyukat: Minden föld legyen parlagon!

birka.jpg

      Kép: mfor.hu 

Folytassuk a sort a birka párt egyik fő szövetségesével, a Pató Pál Párttal. Ők is a munka kerülésének ősi vágyát helyezték kampányuk középpontjába. A felületes szemlélő úgy gondolhatja, hogy Magyarországon szinte rabszolgasorban tartják a munkavállalókat, hiszen minden, magára valamit is adó alulról jövő népi kezdeményezés a munka negligálásával kíván népszerűvé válni. A Pató Pál Párt tagja például csak az lehetett, aki lusta, henye, rest, renyhe, tunya, lomha, tohonya, nehézkes, kényelmes, komótos, lezser, ráérős, retardált, csöndes, piszmogó, buta, kényelemszerető, naplopó tulajdonságokkal rendelkezett. Kormányprogramjuk pedig kifejezetten szórakoztató olvasmány.

„Ha a tábortűznél elmesélsz egy viccet, és senki nem nevet rajta, az vagy azt jelenti, hogy már mindenki alszik, vagy azt, hogy csak tettetik az alvást.”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik szellemi elődjének tekinthető a rendszerváltás utáni politikai élet egyik legősibb tömörülése, a Magyar Sörpárt. Az alapítók valószínűleg ma már nem viselik annyira a szívükön a párt sorsát, mert honlapjukat évek óta nem frissítették. Pedig olyan jó dumákat találunk rajta, mint például az a szlogen, hogy „A sör nem kirekesztő”, vagy „A sörnek nem multija van, hanem múltja.” Nem csoda, hogy egyik legfontosabb programpontjukat, az ingyen sör biztosítását a friss politikai erőnek számító MKKP a magáévá tette.

Igazi vadhajtásnak számít a magyar politika amúgy is vadregényesnek számító világában a Magyar Ady Párhuzam és Nemzeti Pina Párt. Programjukban ők is a sörivás jótékony hatásait ecsetelték, de, - mint azt a párt neve is fémjelzi - magyarok szexuális szokásaira is komoly hangsúlyt fektettek. Akit ennél emelkedettebb célok érdekeltek, azok Ady Endre versein keresztül is közelíthettek a pártprogram felé. Angolul jól beszélők számára igazi csemegét tartogatott a My funkciók címen futó rovat a párt internetes portálján.

szemere-utca-ketfarku-kutya.jpg

Fotó: ideiglenes.wordpress.hu

Sajnos ezek a szellemi csoportosulások általában megmaradtak a műkedvelő politizálás humoros változatánál. Kevés reményünk volt tehát arra, hogy a magyar Parlament padsoraiban üdvözölhessük képviselőiket, de legalább megédesítették kicsit a valódi kampány miatt kissé keserű hétköznapjainkat. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont áttörést jelent ebben a folyamatban, hiszen bejegyzett pártként akár el is indulhat a következő választásokon. Kérdés, hogy a magyar társadalom mennyire lesz vevő arra a csípős, olykor pedig kifejezetten vaskos humorra, amely a MKKP-t jellemzi. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a tábortűznél elmesélsz egy viccet, és senki nem nevet rajta, az vagy azt jelenti, hogy már mindenki alszik, vagy azt, hogy csak tettetik az alvást.”

Frédi és Béni

Hat vicces párt a magyar múltból, melyek nem váltották meg a világot Tovább
Bálványos után szabadon: Orbán Viktor puhul

Bálványos után szabadon: Orbán Viktor puhul

A várakozásokkal ellentétben szombaton nem dobta le a nemzeti szalaggal átkötött atombombát Orbán Viktor a végelgyengülésben szenvedő Európára, sőt, egy kicsit meg is simogatta őszülő halántékát. Leegyszerűsítő, kioktató stílusa azonban továbbra is irritáló minden olyan magyar polgár számára, akik úgy gondolják, hogy a kontinensünket és hazánkat érintő problémák megoldását nem hülyegyerekeknek szóló konzultációkkal kell elkezdeni. Ettől függetlenül mindenki csalódott: a fideszesek azért mert főnökük nem hozakodott elő semmi újjal, az ellentábor pedig azért, mert a miniszterelnök továbbra is csak ismételgeti rémisztő rögeszméit.

orbi1.jpg

Fotó: origo.hu

Szinte már meg sem ütközünk azon a nyíltan uszító és rasszista kijelentésen, mely szerint a feketék ide jönnek Európába, és megerőszakolják az asszonyainkat. Ha ezt egy jobbikos politikus mondja, csak köhintünk egyet, de amikor a magyar miniszterelnök állítja, akkor sikítanunk kéne. Mi pedig megvonjuk a vállunkat, esetleg morgunk valamit arról, hogy ez azért finoman szólva is egy igen elfogult vélekedés, és nyújtsa fel a kezét az, aki a fekete és fehér férfiak közötti különbséget ebben a tényezőben ragadná meg, de sajnos teljesen beleillik Orbán Viktor politikusi karakterébe egy ilyen elképesztő kijelentés. Lényegében a dél-afrikai apartheid ideológiai alapjaira tért vissza Európa közepén, ahol feketéket legfeljebb az egyetemek környékén látunk, és ők is súlyos pénzeket fizetnek azért, hogy orvosnak tanulhassanak nálunk.

Ha ez a tusványosi mondat ilyen gáz, miért mondjuk, hogy Orbán Viktor puhul? Mert már olyan kemény, hogy nincs hová keményednie. Ráadásul nem csesztette keményen az Európai Uniót, nem ölelte képletesen magához Vlagyimir Putyint, nem lebegtette meg, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítünk Észak-Koreával, nem akarta lerohanni Kárpátalját, és a magyar ellenzéket sem akarta beledózerolni a Dunába, bár lényegében az erőszakoskodó feketék és robbantgató muszlimok hazai bérenceiként tüntette fel őket. Ja, és kijelentette, hogy azért nem szeretik a magyarokat, mert magyarok. Gratulálunk! 

Orbán Viktor a tusnádfürdői pulpituson ülve egy múltban ragadt, paranoiával küszködő kocsmafilozófushoz hasonlított, aki pillanatok alatt képes előrántani minden megoldhatatlannak tűnő, összetett kérdésre egy-egy kézzelfogható választ.

Orbán nagy mestere annak, hogy olyan szintre süllyessze a politikai kommunikációt, ami egy taktaharkányi kocsmában sem ütné meg a szintet. Ahogy összefüggéseket talál a munkanélküliség, az agresszió terjedése, a terrorizmus és a menekültek megjelenése között, az egy kisvárosi önképzőköri előadás színvonalát sem éri el. Ha olyan egyszerű lenne a világ menete, ahogy ő gondolja (vagy, ahogy el akarja hitetni velünk), akkor a nagyhatalmak már rég találtak volna megoldásokat korunk égető problémáira. A gond éppen az, hogy ezek olyan végtelenül összetett kérdések, hogy nincs rájuk csak jó és csak rossz válasz.

Ha a pengés kerítés megoldás lenne a bevándorlás kihívására, már mindenki megtette volna ebben az ügyben az első lépéseket. Attól azonban, hogy 175 kilométert kimetszünk abból a több ezer kilométeres határszakaszból, mely az Unió és más országok között húzódik, még nem ér véget az öldöklés Irakban, Szíriába, Afganisztánban, nem laknak jól az emberek Szudánban és Bangladesben. Orbán uszítása más népek, kultúrák és vallások ellen azért végtelenül hamis és cinikus, mert éppen a lényegről tereli el a figyelmet. A történelem épp azt bizonyítja, hogy minden mindennel összefügg, és ha például éhínség söpör végig Észak-Afrikán, akkor bizony az ránk is hatással lesz.

Orbán mindenkit ellenségnek tekint, akik ki merik mondani, hogy a globális világ részei vagyunk, és ilyen értelemben bolygónk minden egyes rezdülése következményekkel jár a mi országunkra nézve is. Nem tehetünk úgy, mint a tatárjárás előtt, amikor Juliánusz barát intelmeit figyelmen kívül hagyva csak legyintettek a magyar nemesek, hiszen a tatár hordák akkor még messze jártak a határainktól. A globális világ viszont azt jelenti, hogy minden felgyorsult, így minden társadalmi, ökológiai és gazdasági folyamat pillanatok alatt begyűrűzik hozzánk is. Aki ezt letagadja, olcsó és hazug magyarázatokkal áltatja a népét, az ideig, óráig elnyerheti a tömegek támogatását, de az országát sebezhetővé teszi.

orbi_2.jpg

Fotó: atv.hu

Orbán Viktor a tusnádfürdői pulpituson ülve egy múltban ragadt, paranoiával küszködő kocsmafilozófushoz hasonlított, aki pillanatok alatt képes előrántani minden megoldhatatlannak tűnő, összetett kérdésre egy-egy kézzelfogható választ. Nincs terrorizmus, munkanélküliség, bűnözés, ha nincsenek bevándorlók, ha Európa megmarad az európaiaké, akkor minden rendben lesz. Most érthetjük meg igazán, hogy Orbán miért nem hajlandó vitázni politikai ellenfeleivel, miért nem ad interjút ellenségesnek vélt médiumoknak. Mert ők visszakérdeznének: Miért, Németország már nem a németeké? Mi lesz Magyarországgal, ha a magyarok elmennek, és nem jönnek helyettük mások? Hol lenne hazánk, ha egy évezred alatt nem fogadtuk volna be a kunok, a besenyők, svábok, rácok, örmények, zsidók, romák tömegeit? Mindenki fogalmazza meg az ízlésének megfelelő választ, de ismerjük be, hogy ezek a valódi kérdések, melyekre Orbán Viktor soha nem volt hajlandó válaszokat adni. A történelem kényszerekről szól, és nem vágyálmokról.

A magyar miniszterelnök akkor hazudott a legnagyobbat, amikor azt mondta, hogy a mai kihívásokra olyan egyszerű válaszok vannak, melyeket mindenki megérthet. Egyetlen nyelv van, melyen ilyen egyszerű válaszokat lehet adni, az erő nyelve. Attól, hogy koherensnek tűnő, jól hangzó válaszokat lehet megfogalmazni ezen a nyelven, még nem biztos, hogy igazat mondunk, és jót teszünk ezzel magunknak és másoknak. Keménykedéssel ugyanis csak annyit érünk el, hogy magunk előtt rugdossuk a problémát, de nem nyúlunk le érte, mert irtózunk tőle. Mert, ahogy egy dakota közmondás szól: „Aki nem húzza fel a büdös mokaszint, annak mezítláb kell átvágnia a forró sivatagon.”    

Bálványos után szabadon: Orbán Viktor puhul Tovább
Orbán Viktor szalmaszállal, vagy anélkül

Orbán Viktor szalmaszállal, vagy anélkül

Nem szoktunk jóslásokba bocsátkozni, de az nagyon valószínű, hogy szombaton a Bálványosi Szabadegyetemen (alias Tusványos) az utóbbi évek egyik legfontosabb politikai beszéde fog elhangozni. A magyar miniszterelnök előszeretettel használja ezt a szimbolikus (sőt számára talán kicsit spirituális) helyszínt arra, hogy kijelölje pártja és kormánya politikájának fő irányvonalát. Tavaly például itt tudtuk meg, hogy Orbán Viktor már az illiberális államról álmodik, de akkor még sehol sem voltak a most fő ellenségként kezelt illegális bevándorlók, úgyhogy a gondolatmenet folytatása horrorisztikus beszédet ígér.

-tusvanyos_orban.jpg

Fotó: parameter.sk

Lehet szeretni Orbán Viktort, lehet utálni, de azt senki sem vitatja, hogy arra oda kell figyelni, amit mond. Hiába állította néhány évvel ezelőtt, hogy nem azt kell figyelni, mit mond, hanem, hogy mit tesz, ő maga is tudta, hogy ezt a figyelmeztetést senki sem veszi komolyan. Orbán ugyanis egy igazi provokatőr, aki imádja, ha odafigyelnek rá, idézik a szavait, és azt is élvezi, ha mindenki a pokolba kívánja hajmeresztő kijelentései miatt. Állítólag nem szereti a bulvársajtót, mégis a kedvében jár. Nem cicát vagy kutyát simogat, hanem eldurrant néhány petárdát, melyek nagyot szólnak, és szép látványt nyújtanak, ezért mindenki odafigyel ezekre a felvillanó fényekre. Pedig ezek tényleg csak petárdák, pukkannak, villannak egyet a levegőben, aztán a semmibe tűnnek.

Persze, mondhatnák erre, hogy mi lett az illiberális állam eszméjével, amivel tavaly riogatott a miniszterelnök Bálványoson? Tényleg nagyot szólt, de a füstjét még most is érezzük az orrunkban, úgyhogy nem intézhetjük el Orbán szómágiáit egyetlen kézmozdulattal. A magyar miniszterelnök lassan az európai politikai elit legrégebben játékban lévő figurája, aki hatalmas tapasztalattal rendelkezik arról, hogyan lehet a felszínen maradni akkor is, amikor szinte mindenki szeretné a víz alá nyomni. Az ő nagy trükkje egy szalmaszál, amibe nem kapaszkodik, hanem azon keresztül jut levegőhöz akkor is, ha látszólag fuldoklik. Ügyes húzás, de nem egy életbiztosítás, és ami ennél is fontosabb, hogy a szalmaszálból is csak egy van.

Angela Merkel például partner volt abban, hogy eljátssza vele a szalmaszálas trükköt, hiszen a kemény illiberálisozás után sem hátrált ki teljesen magyar kollégája mögül. Orbán a német cégeknek kedvezményeket adott, magasan a piaci ár fölött fizetett az E-on gázüzletágáért, és persze biztosította az Európai Parlamentben a néppárti frakciónak a fideszes szavazatokat.

orbanindex.jpg

Fotó: index.hu

Orbán persze tudja, hogy ez egy többszereplős játék, így év elején még nyíltan az oroszokkal cimborált, ma viszont már nagyon visszafogottan dicséri Putyint és autokratikus rendszerét. A szalmaszálas trükk érdekében bratyizott közép-ázsiai diktátorokkal, hirdette meg a déli nyitás politikáját, amire persze már alig emlékszünk, mióta kiderült, hogy Afrikából nem csupán a gólyák, hanem a menekültek is ezrével érkeznek. Szóval, szombaton Tusványoson (vagy, ha úgy tetszik Bálványoson) megint megvillant majd valamit abból, amivel igyekszik továbbra is elegendő levegőhöz juttatni önmagát és politikáját.

A magyar miniszterelnök szereti magát nemzetközi reflektorfénybe állítani, ezért ne legyenek kétségeink, ezúttal nem éri be a magyar liberálisok és szocialisták ostorozásával. Németh Zsolt külügyi államtitkár már megpendítette az egyik lehetséges témát: Európát délen a vörös veszély fenyegeti (a görög Sziriza, a spanyol Podemos), míg északon a barnainges újfasiszták ácsolnak maguknak politikai ugródeszkát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Lázár János a menekültügyet a nemzetközi baloldal Waterloojának nevezte, akkor már kezdenek kirajzolódni a nemzetközi kitekintés körvonalai. Orbán vízióit mindig határozott kontúrokkal rajzolta meg, ezért is tűnnek szürreálisnak, ugyanakkor nagyon szépen megágyaz az összeesküvés-elméleteknek, melyeknek, mint tudjuk, most nagy felvevő piacuk van.

„Ha rövid a dárdád, hiába toldod meg egy lépéssel, ha az ellenfelednek ismétlőpuskája van.”

 

Egyszóval, ha meg kéne tippelni, mi lesz a szombati Orbán-beszéd vonalvezetése, akkor nagyjából, így írható le: Az illiberális állameszme azért nyújt védelmet a benne keményen dolgozó polgároknak, mert a határain belül nem ad teret a nemkívánatos politikai és politikán kívüli mozgalmaknak (civilek, vörösök, komcsik, liberálisok, zöldek, anarchisták, drogosok stb), ugyanakkor hatékonyan fel tudja tartóztatni a menekültek áradatát, amely egy ilyen nyugodt mederben folyó elnyomást biztosító államot fenyeget.

A rendkívül frusztrált, egzisztenciájában fenyegetett magyar kisember abban reménykedik, hogy azt a kicsi vagyont, szabadságot, és jövőt melyet meghagyott neki az illiberális állam, most ugyanez az autokrata, nepotista, paternalista rendszer meg tudja védeni. Hihetetlen cinikus rendszer ez, ugyanakkor kegyetlenül szembesíti a magyar polgárt azzal, hogy eddig is hülyének nézték, de ezután ennek már sokkal brutálisabb változatait lesz kénytelen elszenvedni.

Hogy mindezt nemzetközi összevetésben tudjuk értelmezni, tisztában kell lennünk azzal, hogy Orbán Viktor távlati célja nem más, mint az Európai Uniót a saját képére formálni. Ezt szolgálja a pávatánc, a szabadságharc, az uniós intézményrendszerek folyamatos negligálása és lesajnálása. Ha a magyar minta érvényesülne Európában, akkor szögesdrót épülne Finnország északi csücskétől Litvánián, Szlovákián, Horvátországon és Olaszországon át egészen Gibraltárig, a politikai ellenfeleket fülkeforradalmakkal és az azt követő hatalmi machinációkkal tennénk lehetetlenné, oligarchákat és vazallusaikat dédelgetnének a keblükön a tagországok vezetői, és elvek helyett csakis napi érdekek határoznák meg a politikai döntéseiket. Bármiről is fog szólni a tusványosi beszéd, ez a vízió lengi majd át, mert jól tudjuk, addig nem fog nyugodni a magyar miniszterelnök, amíg beteges vízióit nem próbálja meg ráerőszakolni a nála erősebb politikai ellenlábasaira. Bizonyára nem hallott még arról a dakota közmondásról, mely szerint: „Ha rövid a dárdád, hiába toldod meg egy lépéssel, ha az ellenfelednek ismétlőpuskája van.”

Orbán Viktor szalmaszállal, vagy anélkül Tovább
Vida Ildikó: a hivatalnok, aki nem fog hiányozni senkinek

Vida Ildikó: a hivatalnok, aki nem fog hiányozni senkinek

Az adóhivatal elnöke úgy ment, ahogy jött: észrevétlenül, arctalanul, ha úgy tetszik sunyin. Vida Ildikó az Orbán-Simicska-rendszer lejárt szavatosságú terméke, akinek örökségében minden megtalálható, amitől irtózik egy jó érzésű magyar polgár: pökhendiség, rátartiság, mohóság, sumákság. Ezekkel a tulajdonságokkal nálunk az adóhatóság vezetője lehet valaki hosszú évekig. Magyarország, szeretlek!

vida1.jpg

     Fotó: borsonline.hu

Úgy látszik, Simicska Lajos kedveli a nyilvánosságot kerülő, láncdohányos, középkorú hölgyeket. Népes vazallusi csapatában ugyanis két meghatározó figurára is ráillenek ezek a tulajdonságok. Hétfőtől azonban már csak Németh Lászlónénak van érdemi befolyása Magyarország sorsára, Vida Ildikó ugyanis önként távozott az adóhatóság éléről, ahová egyébként soha nem szabadott volna kinevezni. Nem azért, mert láncdohányos, vagy, mert középkorú, esetleg, mert hölgy, hanem azért, mert Simicska Lajos embere. És itt nem a lázadó oligarcha személye az érdekes, hanem, hogy egy ilyen fontos állami intézmény élére egy fideszes gazdasági háttérember jelölte ki a vezetőt. A Magyar Bálint által leírt maffiaállam egyik legfőbb jellemzője az, hogy az állami szerveket olyan oligarchák irányítják, akiknek nem az állami feladatok ellátása, hanem saját érdekeik érvényesítése a legfőbb céljuk. Vida Ildikó egy fontos fogaskerék volt ebben a gépezetben, ezért akár jó szakember is lehetett, és becsülettel is végezhette a feladatát, ő a szó szoros értelemben soha nem volt közszolga, hanem egy gazdasági érdekcsoport kiszolgálója. Távozása ilyen értelemben akár örömmel is eltöltheti a keményen adózó magyar polgárokat, ám ne legyünk naivak: itt csak egy bábút cseréltek le a sakktáblán, a rendszer marad, legfeljebb egy másik érdekcsoport veszi át a hatalmat ebben a fontos állami hivatalban.

Mióta Simicska Lajos háborúba lépett volt kollégiumi szobatársa ellen, egyre többet tudhat meg a magyar közvélemény arról a titkokkal átszőtt világról, amely a sok nemzeti konzultáció, közszolgálati sikerpropaganda, és parlamenti színjáték mögött éli mindennapjait. Hatalmas pénzekről és szinte korlátlan hatalomról döntenek ugyanis azok az emberek, akik ebben az árnyékvilágban meghatározó befolyást szereznek. Mivel Vida Ildikó egy jól fizetett zsoldosa volt ennek a világnak, ne csodálkozzunk rajta, hogy távozása után szinte napokon belül a semmibe vész majd az emléke. Vida Ildikó ugyanis nem fog hiányozni sem a magyar polgároknak, sem Simicska Lajosnak, sem Orbán Viktornak, sem Varga Mihálynak, sem az amerikaiaknak, akik tavaly ősszel kitiltották az országukból.

vida_2.jpg

            Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu

Igen, Vida ildikó klasszikus zsoldos volt, és mint ilyen, kiszolgálta Orbán Viktort is azt követően, hogy a mentora összerúgta a patkót a miniszterelnökkel. Valószínűleg ezért maradhatott játékban azután is, hogy Vida pozícióit erősen meggyengítette a tény, hogy az amerikaiak kitiltották az országukból, és Simicska Lajos elveszítette meghatározó szerepét a magyar gazdaságban és a médiában. Persze a zsoldos léttel más is jár: pénz, paripa, fegyver, amiből jutott Vidának bőven, így ne legyenek álmatlan éjszakáink az ő egzisztenciális problémái miatt.

Mert ahogy egy ősi dakota bölcsesség mondja: „Csak azt a papagájt dobd ki a szemétdombra, amelyikről biztosan tudod, hogy megdöglött!”

 

Más kérdés, hogy miért kellett ennyit várni a NAV lejáratódott elnökének távozására, és miért várta meg a kormány, hogy Vida önként távozzon. Ha igaz, hogy az adóhivatal vezetője már májusban beadta a lemondását, akkor kifejezetten érthetetlen, miért titkolták ezt a tényt a kormányzat részéről. Kétségtelen, hogy veszélyes játék egy elszabadult hajóágyút lasszóval üldözni, hiszen Vida Ildikó nagy titkok tudója, és ha elkezd csicseregni a még mindig Simicska birtokában lévő Magyar Nemzetnek, akkor rendkívül kínos dolgokra derülhet fény. Valószínű, hogy a háttérben két hónapon keresztül ment az alkudozás arról, milyen feltételekkel hajlandó csendben távozni az adóhatóság elnöke, és ennek a kötélhúzásnak volt egy harmadik szereplője is, akit úgy hívnak, hogy Simicska Lajos. A kegyvesztett oligarchának ugyanis Vida az egyik utolsó ütőkártyája Orbánnal szemben, így egy jó alkuval akár vissza is szerezhet valamennyit az utóbbi fél évben elvesztett pozícióiból.

0vida.jpg

      Fotó: civilhetes.net.hu

Az más kérdés, hogy mi, magyar polgárok felháborodunk azon, hogy az állam vezetői a fejünk fölött alkudoznak gazdasági érdekcsoportokkal, és ezeknek része az adóhatóság, illetve annak vezetése. Persze már megszokhattuk, hogy a kívülállók naivitásával kell szemlélnünk, ahogy országunk nagyjai lepacsizzák egymás között a nagy játszmákat. Ezért ma már Vida Ildikó személye csak két szempontból érdekes: megtudjuk-e valaha, hogy pontosan miért tiltották ki az Egyesült Államokból, és elregéli-e valaha valakinek, mennyi alapja volt azoknak a vádaknak, melyeket Horváth András, egykori NAV-os ellenőr fogalmazott meg a hivatal vezetőivel szemben? Orbánék valószínűleg megtesznek mindent, hogy egyik kérdésre se kapjunk kielégítő választ. Mert ahogy egy ősi dakota bölcsesség mondja: „Csak azt a papagájt dobd ki a szemétdombra, amelyikről biztosan tudod, hogy megdöglött!”

Vida Ildikó: a hivatalnok, aki nem fog hiányozni senkinek Tovább
Négy súlyos következménye annak, hogy a kormány a bevándorlók ellen uszít

Négy súlyos következménye annak, hogy a kormány a bevándorlók ellen uszít

Gratulálunk Orbán Viktornak, Kovács Zoltánnak, Habony Árpádnak, és természetesen az egész kormányzati propagandagépezetnek ahhoz, hogy sikerült megveretniük egy szegedi lányt, akinek barátját bevándorlónak nézték a kormány által feltüzelt suhancok. Az a hatalom, amelyik kisebbségek ellen hergeli a népét, csak olyanok körében lehet népszerű, akiknek saját identitásuk is bizonytalan. Aki tudja, hogy ki, és mit akar a világban, nem idegeneken veri le a sérelmeit.

jamaika_a_jamaikaiake.jpg

Fotó: nviliam.blog.hu

1. A kormány agresszív bevándorlóellenes kampányával sikerült tökéletesen összemosnia a menekültek, a bevándorlók, a menedékkérők, gazdasági emigránsok, a migránsok, illetve a terroristák csoportjait. Lényegében elhitette a magyar lakossággal, hogy mindenki, aki illegálisan lépi át a déli határt, veszélyt jelent az ország számára. Nem kell hosszasan ecsetelni, hogy ez tudatos félreértelmezése a helyzetnek, hiszen teljesen más a leányzó fekvése. Vannak ugyan csoportok, melyek nem kívánatosak az országban, ám a menekültek többsége nem ártó szándékkal érkezik ide. Bizonyítja ezt, hogy komolyabb bűncselekmény csak úgy hozható összefüggésbe a migránsokkal, ha valakik ellenük léptek fel erőszakosan. A migrációs eljárások lényege épp az, hogy pontosan el lehessen különíteni a valóban menekülő, kiszolgáltatott csoportokat, és azokat a migránsokat, akik gazdasági előnyök érdekében hagyták el hazájukat, esetleg tényleg ártó szándékkal érkeztek. A síró gyereket azonban nem önthetjük ki a fürdővízzel együtt. Magyarország senkit sem köteles befogadni, de illik megvizsgálni, hogy kiken kell, és kiken tudunk segíteni. Ezzel a tudatos összemosással persze arról is elterelte a figyelmet a kormány, hogy sokan, akik a határainkon belül élnek, és itt is születtek sokkal veszélyesebbek az egzisztenciánkra, alapvető jogainkra, életlehetőségeinkre, mint akik ideiglenesen Magyarország területére érkeznek.

aaxxl_1a.jpg

Fotó: extramuros.blog.hu

És ha a kormány azt mondja, hogy el akarják venni a munkánkat, a földünket, a kultúránkat, és bombát akarnak rejteni Jenő bácsi kerti törpéjébe, akkor hajlamosak vagyunk még egy biztonsági zárat felszerelni a kapunkra, nehogy egy kurdot találjunk másnap reggel az ágyunkban.

2 Azt is sikerült elhitetni a magyarság jelentős részével, hogy jót teszünk magunkkal, ha az alapvető humanitárius segítséget is megtagadjuk a messziről érkező emberektől, mondván, így legalább elmegy a kedvük attól, hogy ide jöjjenek Ez azért fatális tévedés (illetve tudatos félreértelmezés), mert nem azért érkeznek ide a menekültek, hogy itt éljenek, hanem mert rajtunk keresztül vezet az útjuk Nyugat-Európába. Attól, hogy rendőrök vegzálják a menekülteket a pályaudvarokon, kioktató óriásplakátokkal (magyarul!) riogatja őket a kormány, bűnözőként mutatják be őket a közmédiában, semmi sem változik az alaphelyzeten: Mi vagyunk továbbra is az az ország, amelyen át kell verekedniük magukat, hogy elérjék a végső céljukat. Attól, hogy vizet, élelmet adunk nekik, emberi bánásmódot biztosítunk számukra, még nem akarnak itt maradni, legfeljebb megjegyzik maguknak, hogy volt egy ország, ahol egyszer jól laktak, megmosakodhattak, ellátták a sérüléseiket, tisztességesen bírálták el a kérelmüket. A magyar civilek persze igyekeznek pótolni az államnak ezt a mulasztását, de jó lenne, ha a hivatalos politika is magáévá tenné ezt a humánus, sőt keresztényi szemléletet.

image_aspx.jpg

     Fotó: hvg.hu

3.A külpolitikai kérdések általában hidegen hagyják a magyar polgárokat, ezért volt hálás téma a kormány számára a menekültügy. A probléma gyökerét ugyanis a keményen dolgozó, napi megélhetéséért minden energiáját elhasználó magyar polgár nem igazán találja, így a kormány adja meg számukra az ésszerű magyarázatot arra, miért is tűnt fel az utóbbi hónapokban a határainknál annyi szír, iraki, afgán, bangladesi, koszovói és szudáni ember. És ha a kormány azt mondja, hogy el akarják venni a munkánkat, a földünket, a kultúránkat, és bombát akarnak rejteni Jenő bácsi kerti törpéjébe, akkor hajlamosak vagyunk még egy biztonsági zárat felszerelni a kapunkra, nehogy egy kurdot találjunk másnap reggel az ágyunkban. Ha külpolitikai hírek nem a hírblokkok végén a bulvár hírek előtt mintegy átvezetésként szerepelnének, akkor talán többet tudna arról a magyar átlagember, hogy milyen véres, kíméletlen és hosszan tartó polgárháború zajlik Szíriában, Irakban, Afganisztánban, és micsoda szörnyűségek elől menekülnek azok, akiknek városait, falvait elfoglalta az Iszlám Állam. A kormány propagandája azt sugallja, hogy nekünk ehhez semmi közünk, és mivel tényleg kevés információ jut el hozzánk a probléma eredetéről, az önzésünkre, érzéketlenségünkre, az empátiánk hiányosságára alapozva azokon veri el a port, akiknek amúgy sem maradt semmijük, és a remény, hogy egyszer egy jobb világban találják magukat nálunk foszlik köddé. Az Orbán-kormány olyan torz tükröt tart a magyar társadalom elé, amely úgy szembesít bennünket, a kicsinyességünkkel, a korlátoltságunkkal és a fóbiáink sokaságával, hogy közben nem szégyelljük el magunkat. Azok, akik hajlandóak szembesülni ezzel a kegyetlenül éles képpel saját társadalmunkról, belső viszonyainkról, elfojtott félelmeinkről, talán nem megvetéssel néznek egy mellettük elhaladó menekültcsoportra, hanem némi együttérzéssel.

Nincs az a politikai haszon, ami megérné feléleszteni az emberekben szunnyadó agressziót, és nincs az a politikus, aki sokáig élvezhetné annak az előnyeit, hogy a hívei védtelen, kiszolgáltatott embercsoportokon vezetik le a frusztrációjukat.

4. És itt jutottunk el a legsúlyosabb következményig, melyet a kormány gyűlöletkampánya eredményezett. Az idegenellenes, ám a menekültek kis csoportjai iránt inkább közömbös magyar társadalom egyes csoportjai feljogosítva érzik magukat arra, hogy önbíráskodjanak, járőrözzenek az utcákon és a határon, móresre tanítsák azokat, akikről azon kívül, hogy beléptek az országunk területére, szinte semmit sem tudnak. Ha az állam heccel, ha cinkosan összekacsint ordas szándékokkal, ha szemet huny a rasszista indíttatású kijelentések felett, akkor bűnrészessé válik egy társadalom morális széthullásában. Nincs az a politikai haszon, ami megérné feléleszteni az emberekben szunnyadó agressziót, és nincs az a politikus, aki sokáig élvezhetné annak az előnyeit, hogy a hívei védtelen, kiszolgáltatott embercsoportokon vezetik le a frusztrációjukat. Több támadás is volt az országban migránsok vagy annak nézett emberek ellen, de a legutóbbi szegedi eset a legdöbbenetesebb, amikor egy lány arcát azért verte szilánkosra négy csökött agyú suhanc, mert meg akarta védeni a félvér barátját, aki egyébként itt született, és magyar állampolgár. Most már mindenki gyanús, akinek kicsit barnább a bőre az átlagosnál, mindenkibe bele lehet kötni, aki kicsit töri a magyart, be lehet mosni minden jöttmentnek, akinek idegen létére magyar csaja van. Ilyenkor már mindegy, hogy két órája lépted-e át a magyar határt, vagy itt születtél, legálisan vagy illegálisan tartózkodsz itt, hogy tiszteled-e a magyarok kultúráját vagy sem, nem lehetsz biztonságban semmikor. Ahogy korábban írtuk: Aki szelet vet, vihart arat. Igaz ez akkor is, ha ez véletlenül nem egy dakota közmondás.

Négy súlyos következménye annak, hogy a kormány a bevándorlók ellen uszít Tovább
Öt módszer arra, hogyan lehet leküzdeni a déli drótkerítést

Öt módszer arra, hogyan lehet leküzdeni a déli drótkerítést

A férfi magasugrás világcsúcsát a kubai Javier Sotomayor tartja 245 centiméteres magassággal, így ő is kevés lenne ahhoz, hogy leküzdje a magyar hatóságok déli határzárját. A levegőből ilyen egyszerűen tehát nem támadhatnak a legelvetemültebb migránsok sem, de vannak más módszerek is. A kerítéseket általában arra találták a ki a világban, hogy fejlesszék az emberi leleményességet, no és azért, hogy az embercsempészek még többet kérjenek a szolgáltatásaikért.

hatarzarmem5flashandbones_normal.jpg

    Fotó: propeller.hu

1. Mint említettük, Sotomayor világcsúcsa kevés, mint macisajtban a brummogás a mi pengés kerítésünkkel szemben, ám a levegőben másként is túl lehet jutni egy ilyen akadályon. Van ugyanis az atlétikának egy másik ága, amely egy elmés eszköz segítségével simán 3 méter fölé emeli az embert. Szergej Bubka és Jelena Iszinbajeva sokat tudna arról mesélni, milyen nevetséges magasság számukra ez, ha egy rúd van az ember kezében. A férfiaknál szabadtéren Bubka tatja a vilgcsúcsot 6 méter 14 centivel, a nőknél 506 centiig jutottak, így még Iszinbajeva is megeszi reggelire a mi kis kerítésünket. Az embercsempészek helyében már most elkezdenénk levezényelni az első erőnléti edzéseket a magyar határnál gyülekező menekültek számára. Ki kell választani a megfelelő keménységű rudat, kissé ki kell gyúrni a férfiakat és a nőket, mert azért kell muszkli egy jó ugráshoz, ráadásul ez egy japán kamikaze oktatót idézve túl sok lehetősége nincs a próbálkozóknak: „Jól nézzék meg, hogy csinálom, mert csak egyszer mutatom meg!” Aki ugyanis a pengés kerítésre zuhan, bizonyára nem lesz több kísérlete, úgyhogy a rúdugró edzéseket időben el kell kezdeni.

2. Mivel lesznek úgynevezett áteresztő kapuk is a kerítésen, és maga a drótakadály 15 méterre a valós határtól magyar területen épül, ez szinte felhívás piknikre a menekültek számára. Akadálytalanul eljutnak az egyik kapuig, tábort vernek magyar területen, és addig várakoznak a kerítés másik oldalán, amíg a hatóságok jobb belátásra nem bírnak. A migránsok élelmezéséről egyébként maga a kerítés gondoskodik majd, mert pengés drót annyi nyulat, őzt, szarvast, vaddisznót sebez meg, hogy a táborozóknak nem lesz nehéz elejteni őket. Az ártéri erdő fáiból hatalmas tüzeket raknak majd, jól átsütik a vadhúst, és az íncsiklandozó falatokból átdobnak néhányat a magyar rendőröknek is. Ha ezek után sem nyitnák ki a kapukat a magyar oldalon, jöhetne a Trója ostromakor már bevált módszer: A menekülttábor úgy tesz, mintha az égbe ment volna, de hült helyükön megjelenik egy hatalmas Pintér Sándor szobor, melynek fejét szögesdrótból formált töviskoszorú díszítené. A magyar rendőrök nem nézhetnék tétlenül főnökük szobrát, átvonszolnák a saját oldalukra, mire Pintér Sándorból egy fél pakisztáni falu szaladna elő. A kapuk építése egyébként beismerése annak, hogy előadódnak olyan helyzetek, amikor mindenképpen át kell engednünk a menekülteket. Például, amikor humanitárius katasztrófa fenyeget.

kerites.jpg

Forrás: Facebook

3. Nem kell Jonny Weissmüllernek lenni ahhoz, hogy az ember átússzon egy kisebb csatornát, netán egy folyó holtágát, úgyhogy a következő megoldás a vizes sportok kedvelőinek szól. Mivel a drótkerítést nem lehet sem a Tiszán, sem a mellékágain, sem a mezőgazdasági csatornákon átvezetni, néhány méteres kitartó úszás után partot érhet a méregdrága kerítés túloldalán a kitartó migráns. Hátránya a megoldásnak, hogy mindene elázik, télen pedig Sirilla Györgynek kell kiképeznie a delikvenseket, ha túl akarják élni a jeges kalandot.

4. Az embercsempészek egy része valaha benzincsempészettel foglalkozott, így bizonyára emlékeznek még, hol húzódnak a szerb-magyar határ alatt a csempészalagutak. Ezeken a föld alatt ásott több száz méteres járatokon keresztül virágzott a csempészet a délszláv háborúk idején, amikor embargó sújtotta déli szomszédunkat. Ezeket kissé ki kell tágítani, kipofozni, komfortosabbá tenni, és már indulhat is a csempészet. Tisztára olyan, mint a Gázai övezet!

origo.jpg

  Fotó: origo

5. És akkor jöjjön a megkerülős csel! Azzal, hogy elterelik a csempészútvonalakat a magyar-szerb határról, végeredményben az embercsempészeknek tesz jót a magyar kormány. Kerítéses felárat kérhetnek ugyanis ezután a szolgáltatásaikért, így még jobban kiszolgáltatják nekik a menekülteket.  Európa határáról nem fog senki visszafordulni Szíriába vagy Afganisztánba, mert egy kerítést építettek elé. A mostani 175 kilométeres szerb-magyar szakaszról a nyugat felé hosszabb horvát-magyar, illetve román-magyar, esetleg ukrán-magyar szakaszra terelődik a forgalom, de mindenképpen rajtunk keresztül zajlik továbbra is a migránsok vonulása a fejelettebb országok irányába. Ha lett volna némi diplomáciai érzék, és a probléma valódi elhárítására némi szándék az Orbán-kormányban, akkor egyrészt a célországok vezetőivel, illetve a szerb hatóságokkal közösen kialakíthattak volna egy olyan stratégiát, amely hatékonyan kezelte volna a helyzetet. De pártunk és kormányunk ezúttal sem hallgatott az ősi dakota bölcsességre, mely szerint: „Ha elkeríted a törzsed területét, gyorsan elfogynak a szarvasok, mert mind megeszed, viszont elszaporodnak a keselyűk, mert őket nem tartja távol a kerítésed.”

Frédi és Béni

Öt módszer arra, hogyan lehet leküzdeni a déli drótkerítést Tovább
Hét plakát, melyek mindent elárulnak az Orbán-rendszer lényegéről

Hét plakát, melyek mindent elárulnak az Orbán-rendszer lényegéről

A Habony-művek ezúttal is hozta a kötelezőt: őrületes demagógiával sokkolják a keményen dolgozó magyar embereket azok a plakátok, melyek bizonyos értelemben folytatásai a migránsokat csicskáztató kampánynak. Hiába mondjuk el ezerrel az ősi bölcsességet, hogy a jó bornak nem kell cégér, Kovács Zoltán és Habony Árpád mégis tántoríthatatlanul hisznek abban, hogy bugyuta plakátokkal el lehet adni a népnek azt a katyvaszt, amit ők kormányzásnak neveznek.

plakat_01.jpg

Fotó: 444.hu

1. A Szegedi Kattintós már napokkal ezelőtt jelezte, hogy jön, jön, jön a kormányzati óriásplakát-kampány 2.0-ás verziója. Akkor még csak a kaszting folyt, de már tudni lehetett, hogy szép embereket keresnek, akiknek a szájába képregényes buborékokat rajzolva bölcs szólamokkal látják el az utcán gyanútlanul közlekedő honpolgárokat. Az első plakát két véglet között mozog. A csaj tényleg nagyon jó, ám amit a szájába adtak…Ne akarják, hogy kommentáljuk!

plakat_021.jpg

Fotó: 444.hu

2 Nem adja alább a színvonalat a boldog nagyszülőket (vagy túlkoros szülőket?) és a karjukon pihenő gyerekeket ábrázoló második plakát sem. A családi adókedvezményről azt állítják, hogy nagy segítség. Biztosan, ám a szegénységi küszöb alatt élő mintegy 4 millió magyart ez a plakát nem fogja meggyőzni arról, hogy „A magyar reformok működnek”. Ez a szlogen váltotta egyébként a nagyon elmés „Magyarország jobban teljesít” közhelyet. A kérdés csak az, milyen reformok, és mit jelent Habonyéknál, hogy működnek? Úgy mint Uri Gellernél? A nagymama (anyuka?) egyik karja egyébként hiányzik.

plakat_03.jpg

Fotó: 444.hu

3. A következő plakátról egy olyan középkorú férfi néz ránk, mint aki brókerbotrányba keveredett, de a BEVA megtérítette a veszteségeit. Ő azt mondja, hogy nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban. Ja persze, Albániában és Kirgizisztánban is nagyobb, mégsem verik a mellüket. A gazdasági növekedésről jó tudni, hogy mindig egy bázisszámhoz viszonyítják, így minél inkább a béka segge alatt tartunk, annál könnyebb magas mutatókat elérni. Egyébként a lesajnált EU forrásai nélkül mély recesszióban lenne a magyar gazdaság.

plakat_04.jpg

Fotó: 444.hu

4. Aztán egyedülálló anyuka két gyermekével hirdeti, hogy ingyenes lesz az óvodai étkezés. Kérdés, hogy ki szállít majd az óvodai konyhára húst, zöldséget, kenyeret. Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor vagy Garancsi István valamelyik cége? Erre szokták azt mondani, hogy túl szép, hogy igaz legyen.

plakat_05.jpg

Fotó: 444.hu

5. Aztán egy nyugdíjas azt állítja, hogy nő a minimálbér. Ha ez nem lenne így, akkor kissé zabosak lennénk, ugyanakkor ennek a pasasnak már teljesen mindegy, mert nyugdíjas. Más kérdés, hogy a minimálbért és a nyugdíjakat az köti össze, hogy alig nőttek valamit az utóbbi években.

plakat_06.jpg

Fotó: 444.hu

6. A családtámogatási rendszer hasznosságán örvendezik egy ifjú pár a következő plakáton. Aztán csak győzzék fizetni a hiteleiket! A csaj szemöldökét átrajzolták, láthatóan van pénze kozmetikusra, a srác meg vigyorog, mint egy vadalma, és valószínűleg sokat jár gyúrni.

plakat_07.jpg

Fotó: 444.hu

7. Aztán a Szomszédokból idézi meg Lenke nénit az utolsó plakát. Ő a rezsicsökkentés rettenthetetlen harcosaként hirdeti, hogy sokat spórolt Németh Szilárd elszántságának köszönhetően. Miután Lázár János néhány hete bejelentette, hogy most két évre tuti, hogy jegelték a rezsiharcot, így egyelőre a nosztalgiával kell beérnünk. Ez a plakát tényleg csak nosztalgiára jó. Egyébként, ha jobban megnézzük ezt a hölgyet, kicsit hasonlít Németh Lászlónéra, csak nincs rajta szemüveg. Ez a feledhetetlen sorozat, és a várható tévés és rádiós hirdetések potom 600 millió forintjába kerülnek a keményen adózó magyar polgároknak. Gratulálunk minden közreműködőnek!

Frédi és Béni

 

 

Hét plakát, melyek mindent elárulnak az Orbán-rendszer lényegéről Tovább
Elmés társasjáték a politikai uborkaszezonra

Elmés társasjáték a politikai uborkaszezonra

Ha éppen szünetel a Parlament munkája, ha az Alkotmánybíróság szabadságra ment a sok beadvány elől, ha a Nemzeti Választási Bizottság már ki sem látszik a sok népszavazási kezdeményezés mögül, akkor sem kell meglennünk politika nélkül. A Szegedi Kattintós ajánlata különleges, igazi vakációra való csemege azoknak, akik nem Andy Vajna kaszinóiban szeretnék kiélni a játékszenvedélyüket.

gazdalkodj1.jpg

Fotó: galeriasavaria.hu

Nem kell mást tennünk, mint leporolni valamelyik klasszikus társasjátékunkat, mondjuk a ma is oly aktuális Gazdálkodj okosan! névre hallgatót, majd aktualizálni a szabályokat. Az úgynevezett lépegetős társasjátékok nagy erénye ugyanis olyan, hogy csak a mezőkhöz tartozó kártyákat kell kicserélni, hiszen a rajtuk lévő utasítások bármikor újraírhatók éppúgy, ahogy a törvények, a kormányprogramok, vagy maga az Alaptörvény. A szabályok kialakításánál azonban ügyeljünk a kényes politikai egyensúlyra, hiszen egy játék csak akkor jó, ha minden társaság élvezi, legyen az az MSZP vecsési alapszervezete, vagy a szőregi Csodaszarvas Polgári Kör.  

A politikai korrektség kedvéért a közelmúlt olyan történéseit építsük be a játékba, melyek a Gyurcsány-érától napjainkig borzolták a kedélyeinket. Indíthatnánk például az öszödi beszéd néven elhíresült miniszterelnöki magánszámmal. Így például legyenek olyan kártyák a társasjátékban, melyeket húzva a következő utasításokat kell végrehajtani: „ Ekúrtad, lépj vissza öt mezőt.” Ennél csak az súlyosabb, amikor azt olvashatjuk a kártyán, hogy: „Elkúrtad, nem kicsit, nagyon, lépj vissza tíz mezőt.” Javasolt még a következő szöveg: „Böszme voltál, kimaradsz egy dobásból.” vagy „Csak imitáltad a kormányzást, helyben maradsz.” Aztán máris itt van 2010, és a következő utasítás: Fülkeforradalmat indítottál, most öt percig azt csinálsz a dobókockával, amit csak akarsz”.

Aztán rátérhetünk a regnáló kormány ténykedésére is. Például a következő kártyákat lehetne húzni: „Megvédték a nyugdíjadat, nincs több dobásod.” "Háromszor megmentetted a devizahiteleseket, lépj vissza a kiindulópontra.” Stadionépítési lázban égsz, egyszerre három dobókockával dobhatsz.” „Brókerbotrányba keveredtél, egy kicsit gondolkodj, hogyan tudnád kimagyarázni magad.” Nagy sikere lenne például azoknak a kártyáknak, melyeken a következő szöveg állna:Vasárnap akartál vásárolni, ezért lépj vissza hármat.” „Vagyonosodási vizsgálat indult ellened, kimaradsz három dobásból.” „Öt koncessziót nyertél a trafikpályázaton, tíz kockát léphetsz előre.” Ennek egy továbbfejlesztett változata:”Monopolhelyzetbe kerülő dohány-nagykereskedő lettél, a többiek kimaradnak három körből.” Egy másik változat a korrupciós ügyekre: „Részt vettél a földmutyiban, menj ki a mosdóba, hogy tisztára mosd magad. És ha ez sem lenne elég: „Kaszinókoncessziót buktál, a következő körben csak Andy Vajna dobhat.” "Beházasodtál a miniszterelnök családjába, ha akarod hazaviheted az összes dobókockát." "Az RTL Híradót nézted, kérj bocsánatot!" "Új útdíjrendszert vettél be, csak lólépésben közlekedhetsz."

gazdalkodj.jpg

Fotó:bonzoportal.hu

Emlékezzünk meg az ellenzékről, illetve a civil szervezetekről is a játékban. Például a következő kártyákat lehetne húzni: „Pénzt nyertél a Norvég Civil Alaptól, kizártunk a játékból.” „Elutasították a népszavazási kezdeményezésedet, lépj vissza három mezőt!” „Nem tudtál közös jelöltet állítani a többi párttal, csak a világos mezőket használhatod.”

De legyen néhány nagyon aktuális utasítás is:Simicska Lajos barátja vagy, húzz el az asztaltól!” „Helyesled a halálbüntetést, csak a fekete mezőket használhatod.”Drótkerítésbe ütköztél a déli határon, nem léphetsz tovább.” „Támadtad Mészáros Lőrincet, a miniszterelnök barátját, a fejedre borítjuk az egész társasjátékot.” "Pávatáncot jársz, lépj előre kettőt, aztán vissza kettőt, majd megint előre egyet."És végül egy gyöngyszem:Ha Magyarországra jössz, nincs több dobásod.”     

Frédi és Béni

Elmés társasjáték a politikai uborkaszezonra Tovább
süti beállítások módosítása